Fenntartható fejlődési célok

Fő indikátor piktogramja

Tartós, befogadó és fenntartható gazdasági növekedés, teljes és termelékeny foglalkoztatás és méltányos munka elősegítése mindenki számára

Az aktív korúak és idősek aránya

2000 óta
2016 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
1990 óta a mutató lassan, de egyenletesen emelkedett. Az előreszámítás szerint az emelkedés folytatódik 2062-ig, majd lassan csökken.
Az öregedési indexben igen jelentősek a különbségek a férfiak és a nők között. A nők körében magasabb az öregedési index.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés
STADAT-táblák

Definíciók

Az idős népesség eltartottsági rátája: a 65 éves és annál idősebb népesség a 15–64 éves népesség százalékában. Eltartottsági ráta: a 14 éves és annál fiatalabb és a 65 éves és annál idősebb népesség a 15–64 éves népesség százalékában. Öregedési index: a 65 éves és annál idősebb népesség a 14 éves és annál fiatalabb gyermeknépesség százalékában.

Relevancia

Az élettartam hosszabbodásával a modern társadalmakban, így Magyarországon is egyre több az idős ember. Számuk és népességen belüli arányuk növekedése általános jelenség, aminek következtében folyamatosan egyre nagyobb teher nehezedik a társadalmi ellátórendszerekre. A jóléti állam bevételeit és kiadásait hosszútávon a jóléti programok szabályai mellett alapvetően a demográfiai és a munkaerőpiaci folyamatok határozzák meg. Azok a kormányzati intézkedések, amelyek hosszú távon a gazdaságilag aktív népesség arányát növelik a népességben – pl. a termékenység növekedése, az aktív korú bevándorlási egyenleg javítása vagy az egészségben leélt életévek emelése révén –, javítják az életpálya-finanszírozás egyensúlyát. A munkaerőpiacon a foglalkoztatást és a munkavégzés termelékenységét hosszú távon növelő intézkedések szintén hozzájárulnak a fenntarthatósághoz. Az időskori eltartottsági ráta a gyermekkorúak számát és arányát nem veszi figyelembe, az öregedés aktuális állapotát jelzi.

Elemzés

Magyarországon az időskori eltartottsági ráta az 1990. évi 20,0%-ról 30 év alatt 30,3%-ra nőtt, azaz ezer aktív (15–64 éves) korúra 303 fő 65 éves és annál idősebb korú jutott 2020. január 1-jén. Ennél rosszabb az arány, ha csak a tényleges aktív korúakra, a 20 és 64 év közötti népességre vetítjük. 2020-ban 328 fő időskorú jutott ezer 20–64 éves emberre. Az időskorú eltartottsági ráta a korábbi időszakhoz képest várhatóan gyorsuló ütemben folyamatosan emelkedik majd, és értéke 2062-ben 50% körül lesz a népesség-előreszámítás jelenlegi alapváltozata szerint, azaz ezer 15–64 évesre 500 fő 65 éves és annál idősebb jut majd. Ezt követően 2070-ig várhatóan 48%-ra mérséklődik majd ez az arány.

A népesség tartós és folyamatos fogyása önmagában is nyugtalanító jelenség, mindez azonban a népesség öregedésével párhuzamosan zajlik, ami a korösszetétel torzulásával, a gyermek/fiatal, felnőtt és időskorú népesség korosztályainak kedvezőtlen arányváltozásával jár együtt. A népesség öregedésének egyik alapvető, de pozitív értelemben vett oka, hogy a megszületett nemzedékek közül egyre többen érik el, illetve élik meg hosszabban az időskort. Ennek eredményeként a népesség korösszetétele egyre inkább az időskorúak felé tolódik el, ez emeli az adott népesség átlagos életkorát.

Az időskorúak népességen belüli aránya 1990 óta folyamatosan, 13,2%-ról 19,9%-ra emelkedett. A népesség öregedési folyamatát mutatja, hogy 2006 óta már több az időskorú, mint a gyermekkorú. Mindeközben az aktív korú népesség aránya 1990-ről 2007-re 66,2%-ról 68,9%-ra emelkedett, azóta viszont folyamatosan csökkent: 2020. január 1-jén 65,6% volt. Ha kevesebb aktív korú jut egy időskorúra, akkor nő az időskorúak eltartási terhe a mindenkori 15–64 éves lakosság számához viszonyítva.

A hosszú távú demográfiai kilátásokat leginkább kifejező mutató az öregedési index, amely az időskorúaknak a gyermekkorúakhoz viszonyított arányát méri. Értéke 1990 óta folyamatosan és dinamikusan emelkedik: 1990. január 1-jén száz gyermekkorúra még csak 64 időskorú lakos jutott, 2020. január 1-jén már 137 fő.

A mutató értéke töretlenül emelkedett az elmúlt évtizedekben, és a jelenlegi korösszetételt tekintve az irány a közeljövőben sem változik. Az öregedési index a következő időszakban lendületesen tovább emelkedik majd, 2030-ra várhatóan 148-ra növekszik, 2060 után 197 körül tetőzik, majd nem emelkedik tovább. Ez utóbbi azt jelenti, hogy az idősek létszáma közel kétszerese lesz a gyermekek létszámának. Az öregedési indexben jelentősek a különbségek a férfiak és a nők között. 2020. január 1-jén száz leánygyermekre több mint másfélszer annyi, 174 időskorú nő jutott. Már a fiúgyermekek sincsenek többségben az időskorú férfiakhoz képest, de az arány még jóval alacsonyabb: száz fiúgyermekre 102 időskorú férfi jutott. Ennek oka a férfiak kedvezőtlenebb halandósága, a nőkéhez képest alacsonyabb várható élettartama.

Nemzetközi kitekintés

2019-ben az Európai Unióban a 65 éves és annál idősebbek függőségi arányát kifejező időskori eltartottsági ráta 31% volt. Az unió egyes országaiban a népesség elöregedettsége jelentősen különbözik, bár – a fejlett országokra jellemző módon – rendre magas. Az időskorúak eltartottsági rátája 2019-ben Olaszországban, Finnországban és Görögországban volt a legmagasabb, míg Luxemburgban, Írországban és Szlovákiában a legalacsonyabb. Magyarország a 29,3%-os értékkel az unió középmezőnyébe tartozott 2019-ben. Az Eurostat előreszámítása szerint az unióban az időskori eltartottsági ráta 2070-ig folyamatosan és egyenletesen emelkedni fog, értéke 2070-ben eléri az 54%-ot, ami azt jelenti, hogy egy időskorúra kevesebb mint két 15–64 éves jut majd. A 27 tagállamban ez az arány várhatóan 45–63% közötti értékeket fog felvenni. A legkedvezőtlenebb helyzetben a becslések szerint 2070-ben Lengyelország, Portugália, Olaszország és Litvánia lesz, 60% feletti értékkel, míg a legkedvezőbben Svédország, Ciprus és Írország, 48% alatti értékkel.

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive