Fenntartható fejlődési célok

Fő indikátor piktogramja

Ellenállóképes infrastruktúra kiépítése, az inkluzív és fenntartható iparosítás támogatása és az innováció ösztönzése

A személyszállítás teljesítménye

2000 óta
2017 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
2000 és 2019 között Magyarországon a személyszállítási teljesítmény bővülése a gazdaságénál kisebb mértékű volt.
A környezetet legjobban terhelő személygépkocsi-forgalom adja a személyszállítás több mint kétharmadát.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés
STADAT-táblák

Definíciók

A személyszállítás teljesítménye utaskilométerben mért adat (egy utas egy kilométerre történő elszállítása), a GDP-mutató a bruttó hazai termék 2000. évi átlagáron számított volumenindexe. Az indikátor e kettő 2000-es bázison számított indexét viszonyítja egymáshoz. A szárazföldi személyszállítás a hazai személygépkocsi, busz- és vonatközlekedés teljesítményadatait (utaskilométer) tartalmazza.

Az egyes tagállamok adatgyűjtéseinek módszertana közösségi szinten nem harmonizált.

Relevancia

A személyszállítási módozatok közül a személygépkocsi használata a legjelentősebb, megelőzve a közösségi személyszállítás igénybevételét. Hosszú távon figyelembe véve a közutak állapotát és a környezetvédelmi szempontokat, a távolsági és helyi tömegközlekedés, ezen belül a kötöttpályás közlekedési módok fejlesztése a cél.

Elemzés

A személyszállítás teljesítménye 2019-ben 93,5 milliárd utaskilométer volt, az előző évinél 3,5, a 2000-es bázisévhez viszonyítva 26%-kal magasabb. A személyszállítás teljesítményváltozását a GDP volumenváltozásához viszonyító indikátor értéke 2000 és 2019 között 21%-kal csökkent, ami azt jelzi, hogy az ezredforduló utáni magyar gazdaság bővülése szerkezetileg nem igényelt a bruttó hazai termék növekedésével megegyező vagy azt meghaladó bővülést a hazai személyszállítási teljesítményekben.

Nemzetközi kitekintés

2018-ban az EU 28 tagországának összesített adatai alapján Magyarországon a vasúti forgalom aránya a személyszállításban 8,6%, 0,6%-ponttal haladta meg az EU28 átlagát. A tagállamok közül a legmagasabb arányt Ausztria (13%), illetve Hollandia (11%) képviselte. Magyarországon 2000 és 2018 között a belföldi személyszállításon belül a személygépjármű-forgalom részesedése 8,3 százalékponttal, 62%-ról 71%-ra emelkedett, de még így is elmaradt az EU28-átlagnál (83%), illetve a V4-ek között is a legalacsonyabbnak számított. Hazánkban a buszközlekedés aránya majdnem két és félszerese az EU-átlagnak: 2018-ban Magyarországon a megtett utaskilométer 21%-a származott a buszközlekedésből, az EU28 országaiban átlagosan mindössze 8,7%-a. A 2011-ben jóváhagyott uniós közlekedéspolitikai célkitűzések nyomán a tagállamok intézkedéseket hoztak valamennyi közlekedési mód gazdasági és környezeti teljesítményének javítása érdekében, beleértve a forgalomnak a közutakról a vasútra, vízi utakra történő átterelését is. A megoldások között szerepel a termelési és logisztikai folyamatok, a közlekedési szokások megváltoztatásának lehetősége, és az egyes közlekedési módozatok minél jobb összekapcsolása.

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive