Fenntartható fejlődési célok

Fő indikátor piktogramja

Az inkluzív, méltányos és minőségi oktatás biztosítása, valamint az élethosszig tartó tanulás lehetőségeinek elősegítése mindenki számára

Iskolai kompetenciák

2000 óta
2015 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
Magyarországon az utóbbi években nőtt a rosszul olvasó fiatalok aránya, meghaladva az EU-átlagot.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés
STADAT-táblák

Definíciók

A rosszul olvasó tanulók aránya megadja azoknak a diákoknak az arányát, akik egyes szintű, vagy annál rosszabb értékelést kaptak a nemzetközi tanulói teljesítménymérés (PISA) kombinált szövegértési tesztjén. A szövegértés a PISA definíciója szerint a 15 éves tanulók írásbeli információk felhasználásának képességét méri. A PISA hat képességszint segítségével írja le a tanulók teljesítményét. A második szint elérését vízválasztónak tekintik a tanulók jövőjét illetően, mert ez az a készségszint, amely minimálisan szükséges a modern társadalmi életben való hatékony részvételhez.

Relevancia

Az általános műveltség, a kulturális szocializáció minőségének javításához biztosítani kell a magyar és az egyetemes kultúra értékeihez való jobb hozzáférést. A közösségi terek, a kulturális infrastruktúra fejlesztése révén erősíteni kell a kulturális alapszolgáltatások elérhetőségét, a kultúra és a közösségi tevékenységek szerepét az oktatásban és képzésben. Mindezek elengedhetetlen feltétele a megfelelő minőségű szövegértés. Uniós célkitűzés, hogy az olvasás terén gyengén teljesítő 15 évesek aránya 2020-ra 15% alá csökkenjen.

Elemzés

Magyarországon az ezredfordulótól 2009-ig a rosszul olvasó tanulók aránya fokozatosan csökkent (23-ról 18%-ra), ám 2015-ig a PISA (Programme for International Student Assessment)-felmérés tanúsága szerint a mutató jelentősen, 10 százalékponttal romlott. 2015-ről 2018-ra pedig 2 százalékponttal 25 %-ra csökkent a szövegértésből rosszul teljesítők aránya. A 2012 és 2015 közötti jelentős romlás egyik oka lehet a felmérés módszertanában történt változtatás: míg a korábbi években a diákok (részben) papíralapú teszteket oldottak meg, addig 2015-ben már teljesen elektronikusan történt a felvétel. A magyar lányok kevésbé sikeresek a digitális szövegértésben: a 2012-es papíralapú teszthez képest a rosszul olvasó fiúk aránya szignifikánsan nem változott, az alapszintet el nem érő lányok aránya azonban 10 százalékponttal nőtt. A két nem között – a lányok szövegértés-eredményeinek romlása miatt – csökkent az eltérés, de még mindig jelentős volt 2018-ban: a fiúk 30, a lányok 21%-a nem érte el a második szintet. Ezek a fiatalok gyakorlatilag funkcionális analfabéták.

Nemzetközi kitekintés

2018-ban az EU tagállamai közül csak 4-nek (Észtország, Írország, Finnország és Lengyelország) sikerült elérnie a 2020-as célkitűzést. A helyzet az előbbi két országban a legkedvezőbb (az arány 12% alatti). A lista másik végén Bulgária és Ciprus található, ahol 47, illetve 44% a gyengén teljesítők aránya. Magyarország a szövegértésből rosszul teljesítő diákok aránya alapján az EU-tagállamok rangsorában a 20, mindössze 7 tagállamnál jobb ebből a szempontból.

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive