Fenntartható fejlődési célok

Fő indikátor piktogramja

Az egészséges élet biztosítása és a jóllét előmozdítása minden korosztály valamennyi tagjának

Standardizált halandósági hányados

Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
2000 és 2019 között 8,8 százalékponttal nőtt a különbség a legmagasabb és a legalacsonyabb mortalitású régiók között.
A férfiaknál 2000 óta 13 százalékponttal nőtt a különbség a legalacsonyabb észak-magyarországi és a legmagasabb budapesti SHH-érték között.
A nőknél 2000 óta 2 százalékponttal nőtt a különbség a legmagasabb és a legalacsonyabb SHH-értékű régiók között.
Definíciók
Relevancia
Elemzés

Definíciók

A standardizált halandósági hányados (SHH) a régiókban ténylegesen megfigyelt és az országos standard súlyokkal várható halálozások hányadosa, százalékos formában fejezi ki a régiók halandóságának eltéréseit az országos átlagtól. Ebben az esetben a standard súlyok az országos népesség korspecifikus halandósága. Ha egy régió halandósága magasabb az országos értéknél, akkor a standardizált halandósági hányadosa nagyobb, mint 100%.

Relevancia

Az országon belüli halálozási egyenlőtlenségek feltárásának célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a regionális szinten meglévő, a halálozási veszélyeztetettségben jelentkező különbségekre. A halandóság területi különbségeinek hátterében állhat a régió gazdasági fejlettsége, az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés eltérő mértéke, illetve a társadalmi státusz is.

Elemzés

2019-ben az SHH értéke Közép-Dunántúlon, Dél-Dunántúlon, Észak-Magyarországon és az alföldi régiókban az országos átlag felett, míg Budapest és Pest régiókban, valamint Nyugat-Dunántúlon ez alatt volt. A standardizált halandósági hányados tekintetében a legrosszabb helyzetű régió 2019-ben Észak-Magyarország, a legjobb helyzetű pedig Budapest volt. A 2000 óta eltelt időszak során Budapest halandósága javult, Észak-Magyarországé romlott az országos átlaghoz képest. 2019-ben az SHH Észak-Magyarországon 113, Budapest régióban 85% volt. A két szélsőérték között 27 százalékpont a különbség, 8,8 százalékponttal magasabb, mint 2000-ben.

A 2000 és 2019 közötti időszakban a férfiaknál és a nőknél is nőttek a különbségek az egyes régiók SHH-értékei között. 2019-ben az észak-magyarországi férfiak standardizált halandósági hányadosa 117, a budapestieké 82% volt. A két szélsőérték közötti különbség 35 százalékpont, 13 százalékponttal magasabb, mint 2000-ben. A női SHH-értékeket tekintve mindkét időpont területi rangsorában Budapest régió képe a legkedvezőbb. Változás történt viszont a legkedvezőtlenebb értékű régiót illetően: míg 2000-ben Dél-Dunántúl mutatója volt a legmagasabb, addig 2019-re a nőknél is Észak-Magyarországé lett. A két szélsőérték közötti különbség 2 százalékponttal nőtt, mivel a 2000-ben mért 19 százalékpontos különbség 2019-re 21 százalékpontra emelkedett.

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak.