Fenntartható fejlődési célok

Fő indikátor piktogramja

Tartós, befogadó és fenntartható gazdasági növekedés, teljes és termelékeny foglalkoztatás és méltányos munka elősegítése mindenki számára

2000 óta
2017 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
A bruttó állóeszköz-felhalmozás aránya 2020-ban az Európai Unió országai közül nálunk volt az egyik legmagasabb.
A kormányzati szektor állóeszköz-felhalmozása az EU-átlaghoz képest nagyobb kilengéseket mutat, a 2016. évi visszaesést követően 2017-től ismét növekedett.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés
STADAT-táblák

Definíciók

A bruttó állóeszköz-felhalmozás (Gross Fixed Capital Formation – GFCF) az elszámolási időszakban vásárolt vagy saját termelésben előállított tárgyi eszközök és immateriális javak értékét, a használt tárgyi eszközök értéknövekedését, a külföldről származó tárgyieszköz-apportot, valamint a pénzügyilízing-konstrukcióban beszerzett tárgyi eszközök értékét tartalmazza. A bruttó szemléletű állóeszköz-felhalmozásból nem vonják le az állóeszköz-állomány tárgyidőszaki értékcsökkenését, illetve az eszközselejtezések értékét, tehát a nemzeti vagyonnak az állóeszközök felhalmozásával összefüggő változását a növekmények oldaláról jelzi.

Relevancia

A természeti, a humán és a társadalmi tőke növeléséhez nélkülözhetetlen a gazdasági (termelői) tőkeállomány bővítése, ami beruházások útján valósítható meg. Ezen belül is kiemelkedő jelentőségűek a vállalkozások, főként a hazai tulajdonúak beruházásai. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia célként fogalmazza meg a 2012 és 2024 közötti időszakra vonatkozóan a fizikai tőke gyarapítását, a közösségitőke-javak amortizációjának pótlását. Kiemelt feladat a vállalkozói réteg megerősítése, a hazaitőke-befektetések fokozatos növelése, külföldi kitettségünk csökkentése.

Elemzés

A nemzetgazdaság bruttó állóeszköz-felhalmozása az elmúlt 25 évben jellemzően a GDP 19–27%-a körül alakult. 2012-ben volt a legalacsonyabb (19,1%) ez az arány. Ezt követően jelentősen nőtt a ráta, mivel a javuló hazai gazdasági környezet és az uniós források nagymértékű felhasználása miatt a nemzetgazdaság szinte minden területét jelentős beruházási aktivitás jellemezte. Ezt a folyamatot csak a 2016. évi, az uniós költségvetési ciklusváltással összefüggő, átmeneti visszaesés akasztotta meg. A 2017 és 2019 közötti három évben rendre kétszámjegyű mértékben emelkedett a beruházások volumene, ezáltal a bruttó állóeszköz-felhalmozás volt a GDP felhasználási tételei közül a leggyorsabban növekvő tétel. Így 2019-re hazánk állóeszköz-felhalmozási rátája 27% fölötti csúcsot ért el. 2020-ban minimális csökkenés következett be a Covid19-járvány hatásai miatt, de a ráta értéke továbbra is magas szinten (26,8%) maradt.

A kormányzati szektor bruttó állóeszköz-felhalmozása nagyobb mértékben függ az uniós forrásoktól, mint a kormányzaton kívüli (vállalkozói, háztartási, nonprofit) szektoroké. A nemzetgazdaság egészét tekintve 2016-tól kisebb mértékű az uniós források szerepe a beruházások finanszírozásában, mint az 2010–2015-ben volt, az egyéb források (például hitelintézetektől származó fejlesztési kölcsönök, új lakások építését szolgáló lakossági ingatlanhitelek) súlya pedig emelkedett.

Nemzetközi kitekintés

2010-hez képest a bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene uniós átlagban 15%-kal, hazánkban viszont 61%-kal nőtt. 2020-ban Írországban, Észtországban és Magyarországon volt a legmagasabb a GDP-arányos állóeszköz-felhalmozás. Írországban a külföldi érdekeltségű vállalkozások szellemi termékeinek rezidens tulajdonjoga miatt kiugróan magas ez az érték. A legalacsonyabb arányt Görögország, Luxemburg és Lengyelország képviseli. Az EU27-átlag 21,9 % volt.

A kiadvány adatai 2021. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive