Fenntartható fejlődési célok

Fő indikátor piktogramja

Békés és befogadó társadalmak támogatása a fenntartható fejlődés érdekében, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása mindenki számára és a hatékony, elszámoltatható és mindenki számára nyitott intézmények kiépítése minden szinten

2013 óta
2018 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
2020-ban a lakosság politikai rendszerbe vetett bizalma – csakúgy, mint a rendőrségbe vetett lakossági bizalomé – kismértékben nőtt 2018-hoz képest.
A legmagasabb átlagérték továbbra is a 16–24 éves fiatalok körében figyelhető, a fiatalabb korcsoportoktól az idősebbek felé haladva a mutató értéke egy darabig stagnál, majd némi csökkenést mutat, a 75 éves és annál idősebb korosztályokban azonban újra emelkedik.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
STADAT-táblák

Definíciók

AA mutató a lakosságra vonatkozóan azt mutatja meg, hogy az emberek mennyire bíznak olyan nemzeti intézményekben, mint a jogrendszer, a politikai rendszer, valamint a rendőrség. A vizsgált változók a Háztartási költségvetési és életkörülmény című adatfelvételből származnak, ennek keretében a 16 éves és annál idősebb válaszadók egy 0-tól 10-ig terjedő skálán értékelhették azt, hogy mennyire bíznak a különböző intézményekben. A 0 „egyáltalán nem bízom”, míg a 10 „teljes mértékben megbízom” válasznak felelt meg.

Relevancia

A nemzeti intézményekbe vetett bizalom is egyfajta visszajelzés a lakosság részéről az állam által működtetett, közérdeket szolgáló szegmensekről. A fenntartható fejlődés társadalmi vonatkozásában kiemelt szerepet kapnak ezek az intézmények az ország hosszú távú jövőjének formálásában. A társadalom közérzetét illetően is hangsúlyos, hogy az emberek bíznak-e a jogrendszerben, a politikai rendszerben, a rendőrségben. Ezek a kérdések érintik a különféle szinteken értelmezett lakossági biztonságérzet mértékét is.

Elemzés

A jogrendszerbe vetett bizalom átlagértéke 2013-ban 5,1 pont volt, a 2015-ös felmérés eredményei szerint ez a mutatószám 4,9-re csökkent, 2018-ban 5,3 pontra nőtt, míg 2020-ban a 2018-as adathoz képest stagnált. A jogrendszerbe vetett lakossági bizalom erősebb hazánkban, mint a politikai rendszer iránti bizalomérzet. A három vizsgált nemzeti intézmény iránti attitűd közül kimagasló az emberek rendőrségbe vetett bizalma (2020-ban 6,1). A legmagasabb átlagérték továbbra is a 16–24 éves fiatalok körében figyelhető meg (5,7), a legalacsonyabb, 5,1-es átlagértékkel a 65–74 éves korcsoport jellemezhető. Az ennél idősebbek – az országos átlaggal megegyező – 5,3-re értékelték bizalmukat a jogrendszerrel kapcsolatban. A politikai rendszerbe, illetve a rendőrségbe vetett bizalmat tekintve a legfiatalabb és a legidősebb korosztály fejezte ki a legnagyobb bizalmat. Az iskolai végzettség és a nemzeti intézményekbe vetett bizalom között szoros kapcsolat figyelhető meg: minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik valaki, annál inkább a bizalmát fejezte ki. A középfokú iskolai végzettségűek átlagértékei közelítik az országos átlagot, amelyeknél a legfeljebb alapfokú végzettségűek szegmensére jellemző értékek kissé alacsonyabbak. A jogrendszerbe vetett bizalom esetén ez az érték 5,1 pont. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők bíztak a leginkább 2020-ban a jogrendszerben (5,6 pont), ugyanúgy, mint a politikai rendszerben (5,1) vagy a rendőrségben is (6,4).

Településtípus szerint is jelentős különbségek figyelhetők meg. 2020-ban a jogrendszerbe vetett bizalom átlagértéke a Budapesten (4,8 pont) élők esetében a legalacsonyabb, de a rendőrségben is ők bíznak meg a legkevésbé (5,5 pont). A községekben élőket tekintve mindhárom mutató átlagértéke szinte megegyezik az országos középszámmal.

A kiadvány adatai 2021. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive