Fenntartható fejlődési célok

Fő indikátor piktogramja

Megfizethető, megbízható, fenntartható és modern energiához való hozzáférés biztosítása mindenki számára

Az energiafogyasztás üvegházhatásúgáz-intenzitása

2000 óta
2017 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
Az energiafogyasztás üvegházhatásúgáz-intenzitása 2000 és 2018 között az EU28 országainak átlagánál jobban csökkent.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés
STADAT-táblák

Definíciók

Az energiafogyasztás üvegházhatásúgáz-intenzitása az energiafelhasználással kapcsolatos üvegházhatásúgáz-kibocsátás (ÜHG) és a bruttó belföldi energiafelhasználás hányadosa.

Relevancia

A mutató arról ad információt, hogy az energiafelhasználás eszközei és módszerei mennyire terhelik a környezetet és az emberi egészséget, ugyanakkor jellemzi a gazdaság és a társadalom szereplőinek környezettudatosságát is. Az alacsony vagy alacsonyabb karbontartalmú tüzelőanyagokra való áttérés az unió fenntartható fejlődési stratégiájának számos célkitűzését elősegíti. Az alacsonyabb karbontartalmú tüzelőanyagok és megújuló energiák használata csökkenti az ÜHG-kibocsátást, ezáltal hozzájárul az energiafogyasztás üvegházhatásúgáz-intenzitásának mérséklődéséhez. A hatékony energiafelhasználás gyakorlati megvalósításához a biomassza, a geotermikus, a víz-, a nap- és a szélenergia és a biogáz energiafelhasználáson belüli részaranyának növelése szükséges, ami hozzájárul egy fenntarthatóbb energiagazdálkodás kialakításához is.

Az Európa 2020 stratégia célkitűzése, hogy az energiahatékonyságot és a megújuló energiaforrások részarányát a végső energiafelhasználásban 2020-ig 20%-kal kell növelni az unióban. Az indikátor része az unió fenntartható fejlődési célok elnevezésű indikátorkészletének és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak (SDG).

Elemzés

Az egységnyi energiafelhasználásra jutó energiafelhasználással kapcsolatos ÜHG-kibocsátás Magyarországon csökken, elsősorban a szilárd tüzelőanyagok helyett a gáz és a megújuló energiák térnyerése miatt.

Nemzetközi kitekintés

1990-től 2018-ig az egységnyi energiafelhasználásra jutó energiafelhasználással kapcsolatos ÜHG-kibocsátás az unióban is csökkent. A V4-országok közül a magyar értéknél (–21%) csak a cseh kedvezőbb (–25%). A szlovák mutató a magyar és az uniós átlagérték (–15%) között helyezkedik el (–16%). A lengyel érték a legkedvezőtlenebb a 4 ország közül (–11%). A román és az osztrák érték az uniós átlag közvetlen közelében van, előbbi annál 0,6%-kal alacsonyabb, utóbbi 0,1%-kal magasabb. A horvát és a szlovén érték 12, illetve 13%-os csökkenést mutat 2000-hez viszonyítva.

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive