Fenntartható fejlődési célok

Fő indikátor piktogramja

Tartós, befogadó és fenntartható gazdasági növekedés, teljes és termelékeny foglalkoztatás és méltányos munka elősegítése mindenki számára

Fogyasztóiár-index (infláció)

Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
2019-ben átlagosan 3,4%-kal emelkedtek a fogyasztói árak az előző évhez viszonyítva. Éves szinten az árak ennél nagyobb mértékben legutóbb 2012-ben nőttek, akkor átlagosan 5,7%-kal.
A fogyasztóiár-index alakulásában 2019-ben is az élelmiszerek, a dohányáruk és a járműüzemanyagok árváltozása volt a legmeghatározóbb.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés
STADAT-táblák

Definíciók

A fogyasztóiár-index a lakosság (a háztartások) által vásárolt termékek, igénybe vett szolgáltatások fogyasztói árainak havonkénti átlagos változását mérő mutatószám. A harmonizált fogyasztóiár-index (HICP) az EU ajánlásait tükröző fogyasztóiár-index, célja, hogy az Európai Unió tagországaiban biztosítsa a nemzetközi összehasonlíthatóságot.

Relevancia

A magas és ingadozó infláció komoly károkat okoz. A gazdaságnak, a fogyasztóknak és az üzleti vállalkozásoknak egyaránt hátrányos az árak instabilitása. Amennyiben az inflációs ráta ingadozik, azaz az árak változása időről időre jelentősen eltér, az bizonytalanságot eredményezhet. Az ingadozó és megjósolhatatlan inflációs ráták miatt a fogyasztók és a vállalkozások nehezebben tudnak hosszú távra tervezni, csökkenhet a megtakarítási szint, így romlik a piac hatékonysága. Az euró bevezetésére való felkészülés során az EU-tagállamoknak teljesíteniük kell a maastrichti szerződésben előírt konvergenciakritériumokat. Az egyik kritérium értelmében a tagállamok inflációs rátája nem haladhatja meg 1,5 százalékpontnál többel a három legjobban teljesítő EU-tagállam inflációs rátáját.

Elemzés

Az elmúlt három évtizedet tekintve az infláció a rendszerváltást követő években volt a legmagasabb. Az 1990-es évek második felétől folyamatosan lassult a fogyasztói árak éves növekedési üteme, 2000-ben hosszú idő óta először csökkent 10% alá az éves infláció mértéke. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkat követő mintegy tíz évben, 2004 és 2015 között, a fogyasztói árak alakulását jelentős ingadozás jellemezte, az éves árváltozás mértéke -0,2 és 8,0% között mozgott. Az infláció változékonyságában a világpiaci folyamatok – élelmiszerek drágulása 2007-ben; üzemanyagok áremelkedése 2010-ben, majd csökkenése 2014-től; a világgazdasági válság dezinflációs hatása 2009 és 2012 között – mellett hatósági intézkedések is jelentős szerepet játszottak.

Az Európai Uniós előírásoknak való megfelelés érdekében a dohány és alkoholtermékeket érintő jövedéki adó több év alatt megvalósuló fokozatos emelkedése és a járművek regisztrációs adójának 2004-es bevezetése az érintett években növelte az áremelkedés ütemét. 2013-ban mérsékeltebb, de nem elhanyagolható áremelő hatással bírt a pénzügyi tranzakciós illeték bevezetése is. Az időszakot jellemző adóváltozások közül az áfát érintő módosítások is jelentősen befolyásolták a fogyasztóiár-indexet: a különböző termékeket és szolgáltatásokat érintő áfakulcsok változása 2004-ben, 2009-ben és 2012-ben növelte, míg 2006-ban mérsékelte az árak növekedésének ütemét. Az egyéb, nem adójellegű kormányzati intézkedések közül a vizitdíj és kórházi napidíj 2007-es bevezetése, majd 2008-as megszűntetése, illetve a 2013 és 2015 közötti rezsicsökkentő rendelkezések befolyásolták legnagyobb mértékben a fogyasztóiár-indexet. Utóbbi intézkedés az üzemanyagárak világpiaci folyamatok miatti jelentős csökkenésével együtt jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a fogyasztói árak 2014-ben és 2015-ben is enyhén mérséklődtek. A rezsicsökkentő intézkedések kifutását követően 2016-tól bár kismértékben, de újra emelkedtek az árak.

2017-ben a szeszes italok, dohányáruk, valamint a járműüzemanyagok és az élelmiszerek korábbi éveknél erőteljesebb áremelkedése révén a fogyasztói árak egy év alatt a korábbi években tapasztaltnál jelentősebben, 2,4%-kal növekedtek.

2018-ban az árak 2,8%-kal nőttek, ami meghatározóan a szeszes italok, dohányáruk többlépcsős jövedékiadó-emelésének, illetve a fogyasztásban nagy súlyt képviselő élelmiszerek áremelkedésének a következménye.

2019-ben jelentősen gyorsult az árnövekedés üteme, az előző évhez viszonyítva 3,4%-kal emelkedtek a fogyasztói árak. A tartós fogyasztási cikkek kivételével valamennyi fogyasztási főcsoportban érzékelhető volt az árnövekedés. A fogyasztói árak alakulását a hazai piaci folyamatok és kormányzati intézkedések mellett az egész világgazdaságot érintő tényezők is befolyásolták.

A korábbi 7 évhez hasonlóan továbbra is a szeszes italok, dohányáruk drágultak a legnagyobb mértékben, 8,1%-kal, amiben a dohánytermékeket érintő januári és júliusi jövedékiadó-emelés játszott leginkább szerepet. Az élelmiszerárak az előző évinél erőteljesebben, 5,4%-kal emelkedtek, részben a Magyarországon kívül több más országot is érintő kedvezőtlen időjárás és az afrikai sertéspestis élelmiszerárakra gyakorolt hatása miatt. Egy év alatt az idényáras élelmiszerek 15, a sertéshús 9,4, a liszt 9,2, a péksütemények pedig 8,7%-kal drágultak, míg a tojás ára 5,2, a tejé 4,9%-kal csökkent.

A szolgáltatásokért 3,0%-kal kellett többet fizetni, amit a bérnövekedés okozta emelkedő vállalati költségek és a növekvő kereslet befolyásolt leginkább. A csoporton belül néhány kivételtől (például a változatlan szemétszállítási, víz-, illetve csatornadíjak, továbbá munkahelyre, iskolába történő utazás) eltekintve minden megfigyelt szolgáltatáscsoport ára emelkedett. Ezek között számottevő mértékben nőtt a lakásjavítás- és karbantartás (11,2%), a lakbér (9,4%), a testápolási szolgáltatás (5,9%), az üdülési szolgáltatás (5,7%), illetve a járműjavítás, -karbantartás (5,6%) ára is.

Az egyéb cikkekért (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) 1,3%-kal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban. A csoportba tartozó két legnagyobb súllyal rendelkező tétel, a járműüzemanyagok, valamint a gyógyszerek és gyógyáruk ára 0,4, illetve 1,8%-kal emelkedett.

A ruházkodási cikkek és a háztartási energiahordozók ára egyaránt 1,0%-kal nőtt egy év alatt. Az utóbbi csoporton belül a főbb rezsitételek (elektromos energia, vezetékes gáz, távfűtés) ára nem változott, míg a palackos gázért 9,3, a tűzifáért 7,3%-kal kellett többet fizetni 2019-ben az egy évvel korábbinál.

A tartós fogyasztási cikkek 0,3%-kal lettek olcsóbbak, ezen belül a televízió, illetve a használt személygépkocsik ára csökkent a legnagyobb mértékben, előbbi 9,2, utóbbi 7,0%-kal.

Nemzetközi kitekintés

A harmonizált fogyasztóiár-index alakulását vizsgálva az Európai Unió (EU) 28 tagállamában a 2018. évi 1,9%-os növekedést követően 2019-ben átlagosan 1,5%-kal nőttek az árak az előző évhez viszonyítva. 2018-hoz hasonlóan valamennyi tagállamban drágulás történt.

Az Európai Unión belül Romániában (3,9%) és Magyarországon (3,4%) volt a legmagasabb az infláció 2019-ben, de az uniós átlagot jelentősen meghaladó mértékű volt a drágulás többek között Szlovákiában (2,8%), valamint Lettországban és Hollandiában (2,7–2,7%) is. A legkisebb mértékben Portugáliában (0,3%), Cipruson és Görögországban (0,5–0,5%), valamint Olaszországban (0,6%) emelkedtek az árak egy év alatt.

A fogyasztás rendeltetés szerinti osztályozása (COICOP) alapján 2019-ben a legnagyobb mértékben továbbra is a szeszes italok, dohányáruk drágultak (3,2%-kal) az unióban. Átlag felett emelkedtek a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatások (2,3%), valamint az élelmiszerek és alkoholmentes italok (2,0%) árai is. Ez utóbbi csoporton belül erőteljesen, 7,8%-kal drágultak a zöldségek, 2,4%-kal pedig a húsok (a legnagyobb mértékben, 4,3%-kal a sertéshús), miközben a gyümölcsök ára 1,7%-kal csökkent. A lakás-, háztartásienergia-szolgáltatásokért 1,8%-kal kellett többet fizetni, ezen belül jelentősen nőtt a távhőszolgáltatás (3,1%), a szemétszállítás (2,6%), az elektromos áram (2,4%), valamint a vezetékes gáz (1,9%) ára az előző évhez képest.

A közlekedéssel összefüggő kiadások az átlag alatt, 1,3%-kal emelkedtek, ezen belül a járműüzemanyagok ára nem változott. 2019-ben az előző évhez hasonlóan kizárólag a távközlési szolgáltatásokért kellett kevesebbet fizetni (1,1%-kal).

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive