Fenntartható fejlődési célok

Fő indikátor piktogramja

Az inkluzív, méltányos és minőségi oktatás biztosítása, valamint az élethosszig tartó tanulás lehetőségeinek elősegítése mindenki számára

2000 óta
2016 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
Az oktatás vagy képzés résztvevőinek aránya emelkedett Magyarországon, de így is elmarad az uniós átlagtól.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés

Definíciók

Az egész életen át tartó tanulás mutatója a felvételt megelőző 4 hétben bármiféle (iskolarendszerű, illetve iskolarendszeren kívüli) oktatásban, képzésben részt vevő 25–64 évesek azonos korú népességen belüli arányát jelzi.

Relevancia

A népesség tanulási, továbbképzési aktivitásáról ad képet az egész életen át tartó tanulás indikátora. A fejlett piacgazdaságokban az oktatás, képzés egyre ritkábban fejeződik be az iskolarendszerből való kilépéssel, a szakképesítés megszerzésével. A fenntartható társadalmakban a folyamatos technológiai fejlődés szükségszerűvé teszi a képzésbe való többszöri bekapcsolódást, a rendszeres továbbképzést, a gazdasági szerkezet átalakulásával járó szakmaváltást. Az egyén egész életen át tartó tanulási folyamata a gazdaság által megkövetelt változó igényekhez való alkalmazkodását szolgálja. Mindemellett átfog minden olyan tervszerű tanulási tevékenységet, amelynek célja ismeretek szerzése, illetve készségek és kompetenciák fejlesztése. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia az egész életen át tartó tanulás ösztönzése mellett a fenntarthatóság értékeinek és gyakorlatának megjelenését is fontosnak tartja a tanulmányok teljes folyamatában.

Elemzés

Magyarországon 2000 és 2002 között a 25–64 éves népességen belül 3% körül alakult az oktatásban, képzésben részt vevők aránya, amely a 2003-as kiugrás után 2007-ig évi 4% körüli szinten állandósult, majd 2012-ig folyamatosan csökkent. A 2015-ben végrehajtott módszertani változtatás a mutató értékének ugrásszerű növekedését eredményezte, ezért a 2015. évi érték (7,1%) a korábbiakkal nem összehasonlítható. 2016 és 2019 között az oktatásban, képzésben résztvevők aránya enyhén csökkenő tendenciát mutatott, majd 2020-ban – összefüggésben a koronavírus járvány miatt bevezetett intézkedésekkel – jelentősen visszaesett. A járvány első és második hullámának idején a személyes találkozások korlátozása miatt elmaradt – nagyrészt iskolarendszeren kívüli – képzéseket az online tér nyújtotta lehetőségek nem tudták ellensúlyozni.

A nők nagyobb arányban vesznek részt a felnőttoktatásban, képzésben a férfiaknál. A két nem közötti különbség az első és a második évtized közepén, valamint 2020-ban volt a legnagyobb.

A felnőttképzésben részt vevők aránya Budapesten általában kimagasló, a régiók közti különbségek azonban nem állandóak: már egy-egy nagyobb képzést igénylő projekt megvalósulása is jelentős változást eredményezhet. 2020-ban több régióban visszaesett a részvételi arány, Budapesten 2,1 százalékponttal 5,9%-ra csökkent. 2020-ban Észak-Alföldön volt a legnagyobb, 6,7%, míg Dél-Dunántúlon a legkisebb, 3,9%.

Nemzetközi kitekintés

A felnőttoktatásban, képzésben való részvételi arány jelentősen szóródik az unió tagállamaiban. A Covid19-járvány és az ennek okán bevezetett korlátozások a tagországok túlnyomó többségében a felnőttoktatásban, képzésben való részvétel visszaesését eredményezték, 2020-ban az unió 27 tagállamában átlagosan a 25–64 évesek 9,2%-a vett részt oktatásban, képzésben. A részvételi arány Svédországban volt a legmagasabb (29%), és a közép- és kelet-európai tagállamokban a legalacsonyabb. A nők oktatásban, képzésben való részvétele – csakúgy, mint hazánkban – közösségi szinten is meghaladja a férfiakét.

A kiadvány adatai 2021. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak.