Fenntartható fejlődési célok

Fő indikátor piktogramja

Az inkluzív, méltányos és minőségi oktatás biztosítása, valamint az élethosszig tartó tanulás lehetőségeinek elősegítése mindenki számára

2000 óta
2017 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
A 2020/2021-es nevelési tanévben az óvodák férőhely-kihasználtsága 84% volt.
Az óvodai férőhelyek kihasználtsága Pest megyében a legmagasabb.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés
STADAT-táblák

Definíciók

A bölcsődei kihasználtság százalékos mutató, a beíratott gyermekek és a működő bölcsődei – ideértve a hagyományos, a családi, a munkahelyi és a mini – férőhelyek számának hányadosával határozható meg. Az óvodai kihasználtság az óvodába felvett és az adatfelvétel eszmei időpontjában az óvoda nyilvántartásában szereplő gyermekek és a működő óvodák férőhelyeinek aránya.

Relevancia

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia szerint a gyermekek leszakadásának visszaszorítása érdekében fontos, hogy a 3 éven aluli gyermekek és a szüleik számára biztosított legyen a hozzáférés az egészségügyi, a gondozási, a korai fejlesztési és a szociális szolgáltatásokhoz. Ehhez szükséges a helyben elérhető szolgáltatások összehangolása. A későbbi sikeres iskolai életút megalapozásához és a lemorzsolódás elkerüléséhez fontos a gyermekek 3 éves kortól történő óvodáztatása, majd a minőségi, integrált oktatás elérhetőségének biztosítása. A még nem iskolaköteles gyermekek napközbeni elhelyezési lehetősége elősegíti a szülők munkába állását is. A fiatal anyák és apák munkavállalási lehetősége hozzájárul ahhoz, hogy egyfelől a gyermekvállalás kisebb jövedelemkieséssel járjon a családok számára, másfelől pedig ahhoz, hogy a szülők szakmai tudásában megtestesülő humántőke hasznosuljon.

Elemzés

3 éves korig a kisgyermekek – családon kívüli – napközbeni ellátásának fő formája a bölcsőde, majd az iskolakezdésig az óvoda. A bölcsődei ellátórendszer – amely alapvetően a 3 évesnél fiatalabb gyermekek napközbeni ellátására szakosodott intézményi vagy szolgáltatási forma – 2017. január 1-jétől alapvetően átalakult. Az ellátást már a 10 ezer főnél alacsonyabb népességű településeken is könnyebb megszervezni. Ennek elősegítésére kisebb létszámú keretek között, a hagyományos bölcsődén túlmenően a családi bölcsődét, a munkahelyi bölcsődét és a minibölcsődét nevesíti a jogszabály. A szabályozás módosításának következtében a témában a 2017 előtti évekre rendelkezésre álló adatokkal való összehasonlítás korlátozott, ám a 2020. május 31-én rendelkezésre álló adatokra vonatkoztatva elmondható, hogy a kisgyermekek napközbeni ellátási formái közül a legtöbb intézmény és a feladatellátási helyek 84%-a a hagyományos bölcsődei ellátások köréből került ki, míg a férőhelyek 12%-a családi bölcsődei ellátási formában működött. Az országosan elérhetővé vált 50 208 férőhelyen 45 433 gyermeket gondoztak, ami az intézmények 90%-os kihasználtságát jelenti. Az előző évihez képest a négyféle bölcsődében 1506 férőhely-növekedés mellett közel 500 fővel elmaradt a beíratott gyermekek száma, így közel 4 százalékponttal csökkent az országos férőhely-kihasználtság. A csökkenés elsősorban a Covid19-járvány miatt 2020. március 11-én kihirdetett veszélyhelyzettel van összefüggésben. A júniusig tartó időszakban a bölcsődék nem vehettek fel új gyermekeket, illetve sok szülő halasztotta el a beíratást, és home office-ban dolgozva, valószínűleg más módon oldotta meg gyermeke felügyeletét. A 3–5 éves gyermekek 93%-a vett részt az óvodai nevelésben 2020-ban. Az óvodás gyermekek száma 2000-ről 2020-ra 8,6%-kal csökkent, a 3 évesek kötelező óvodáztatásának bevezetésével azonban az elmúlt négy évben kismértékben nőtt a beíratott 3–5 éves gyermekek aránya. 2000 óta az óvodai férőhelyek száma 7,0%-kal nőtt, 2015 óta 6,5 ezer férőhely létesült. Az óvodás gyermeklétszám csökkenésének és a férőhelyek bővítésének hatására jelentősen csökkent az óvodák kapacitáskihasználtsága, a 2000. évi 98-ról 2020-ra 84%-ra. A különböző bölcsődei ellátási formákban létrehozott férőhelyek arányának alakulását megyénként meghatározza az adott megye települési szerkezete. Elsősorban a nagyobb lélekszámú településekkel rendelkező részeken jellemző az, hogy a bölcsődei férőhelyek elviszik a gondozásra rendelkezésre álló kapacitások jelentős részét, így az alföldi megyékben, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés, de Vas és Komárom-Esztergom megyékben is. Ahol további igény jelentkezik, ott maximum 7 fős csoportlétszámú családi bölcsődékkel vagy maximum 8 fős csoportlétszámú minibölcsődékkel növelhetik a kapacitást. A kisebb létszámú családi bölcsődék megszervezése figyelhető meg a kisebb lélekszámú településekkel rendelkező megyékben is, így Heves megyében 20%-ot meghaladó ezen intézmények működő férőhelyeinek aránya, Fejér megyében pedig megközelítőleg 20%. 2020-ra már minden megyében és Budapesten is létesült minibölcsőde. Tolna és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 10%-ot meghaladó ezen intézmények működő férőhelyeinek aránya. A munkahelyi bölcsődék megszervezése is folytatódott, legmagasabb arányban Tolna megyében, de a fővárosban, Fejér és Heves megyékben is várták már 2020-ban a munkáltatók által működtetett bölcsődékben a legkisebbeket arra az időre, amíg szüleik dolgoztak. A Covid19-járvány miatt Vas megye kivételével mindegyikben csökkent a bölcsődei férőhely-kihasználtság, ötben így is 93% feletti, Bács-Kiskun megyében közel 100%-os. Budapesten közel minden harmadik 3 éven aluli gyermek napközbeni ellátásban részesül. A fővárosban az igénybe vevők aránya azt jelzi, hogy további férőhelybővítést is igényelnének Budapest lakosai. Az óvodákban 2020-ban a legnagyobb telítettség (közel 89 %-os) Pest megyében figyelhető meg. Ezzel szemben Tolna és Zala megye óvodáinak kihasználtsága 79% körüli. A sorrend az utóbbi években kicsit változott, de a megyék közötti különbségek mértéke alig csökkent, a kapacitáskihasználtságban a legjobb és a legrosszabb megye között 9,7 százalékpontos az eltérés.

Nemzetközi kitekintés

Magyarországon 2020-ban a 3 évesnél fiatalabb gyermekek 16,2%-a járt gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézménybe. Az ellátás igénybevételét számottevően befolyásolja az a tény, hogy a kisgyermekek gondozását hagyományosan a család végzi, az anyák évekig otthon maradnak gyermekeikkel. A későbbi oktatás sikerességének, a kulcskompetenciák elsajátításának az alapja – különösen a hátrányos helyzetűek esetében – a kisgyermekkori nevelésben való részvétel. 2019-ben hazánkban a 4 évesnél idősebbek 96%-a járt óvodába. Az Európai Unióban (EU28) a 4 évesnél idősebb, de még iskolakezdési kor alatti gyermekek 96%-a - hazaihoz hasonló arányban - vett részt oktatásban, nevelésben, ezen belül Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Írországban minden 4 évnél idősebb kisgyermek intézményes nevelésben, oktatásban részesült. Ezzel szemben Horvátországban és Romániában (82%) volt a legalacsonyabb a kora gyerekkori nevelésben részt vevők aránya.

A kiadvány adatai 2021. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive