Fenntartható fejlődési célok

Fő indikátor piktogramja

Az inkluzív, méltányos és minőségi oktatás biztosítása, valamint az élethosszig tartó tanulás lehetőségeinek elősegítése mindenki számára

Gyermekek óvodai és bölcsődei elhelyezési lehetősége

2000 óta
2017 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
A 2019/20-as tanévben az óvodák kihasználtsága 86% volt.
Az intézményi kínálat átszervezésével a különböző bölcsődei ellátási formák elterjedése eltérő képet mutat. A jogszabályi módosítás utáni harmadik évben a 3 évesnél fiatalabb gyermekek 22%-a még mindig olyan településen élt, ahol helyben nem volt biztosított a gyermekek napközbeni ellátásának egyik formája sem.
Az óvodai férőhelyek kihasználtsága Pest megyében a legmagasabb.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés
STADAT-táblák

Definíciók

A bölcsődei kihasználtság százalékos mutató, a beíratott gyermekek és a működő bölcsődei – ideértve a hagyományos, a családi, a munkahelyi és a mini – férőhelyek számának hányadosával határozható meg. Az óvodai kihasználtság az óvodába felvett és az adatfelvétel eszmei időpontjában az óvoda nyilvántartásában szereplő gyermekek és a működő óvodák férőhelyeinek aránya.

Relevancia

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia szerint a gyermekek leszakadásának visszaszorítása érdekében fontos, hogy a 3 éven aluli gyermekek és a szüleik számára biztosított legyen a hozzáférés az egészségügyi, a gondozási, a korai fejlesztési és a szociális szolgáltatásokhoz. Ehhez szükséges a helyben elérhető szolgáltatások összehangolása. A későbbi sikeres iskolai életút megalapozásához és a lemorzsolódás elkerüléséhez fontos a gyermekek 3 éves kortól történő óvodáztatása, majd a minőségi, integrált oktatás elérhetőségének biztosítása.

A még nem iskolaköteles gyermekek napközbeni elhelyezési lehetősége elősegíti a szülők munkába állását is. A fiatal anyák és apák munkavállalási lehetősége hozzájárul ahhoz, hogy a gyermekvállalás egyfelől kisebb jövedelemkieséssel járjon a családok számára, másfelől pedig ahhoz, hogy a szülők szakmai tudásában megtestesülő humántőke hasznosuljon.

Elemzés

3 éves korig a kisgyermekek – családon kívüli – napközbeni ellátásának fő formája a bölcsőde, majd az iskolakezdésig az óvoda. A bölcsődei ellátórendszer – amely alapvetően a 3 évesnél fiatalabb gyermekek napközbeni ellátására szakosodott intézményi vagy szolgáltatási forma – 2017. január 1-jétől alapvetően átalakult. Az ellátást már a 10 ezer főnél nem népesebb településeken is könnyebb megszervezni. Ennek elősegítésére kisebb létszámú keretek közt, a bölcsődén túlmenően a családi bölcsődét, a munkahelyi bölcsődét és a minibölcsődét nevesíti a jogszabály. A szabályozás módosításának következtében a témában a 2017 előtti évekre rendelkezésre álló adatokkal való összehasonlítás korlátozott, ám a 2019. május 31-én rendelkezésre álló adatokra vonatkoztatva elmondható, hogy az új ellátási formák közül a legtöbb intézmény, az ellátó helyek 85%-a a bölcsődei ellátások köréből került ki, míg a férőhelyek 12%-a családi bölcsődei ellátási formában működött. Az országosan elérhetővé vált 48 702 férőhelyen 45 889 gyermeket gondoztak, ami az intézmények 94%-os kihasználtságát jelenti.

A 3–5 éves gyermekek 92%-a vett részt az óvodai nevelésben 2019-ben. Az óvodás gyermekek száma 2000-ről 2019-re 6,4%-kal csökkent, a 3 évesek kötelező óvodáztatásának bevezetésével azonban az elmúlt három évben kismértékben nőtt a beíratott gyermekek száma. 2000 óta az óvodai férőhelyek száma 7%-kal nőtt, 2015 óta 6,6 ezer férőhely létesült. Az óvodás gyermeklétszám csökkenésének és a férőhelyek bővítésének hatására jelentősen csökkent az óvodák kapacitáskihasználtsága, a 2000. évi 98%-ról 2019-re 86%-ra.

A különböző bölcsődei ellátási formákban létrehozott férőhelyek arányának alakulását megyénként meghatározza az adott megye települési szerkezete. Elsősorban a nagyobb lélekszámú településekkel rendelkező részeken jellemző az, hogy a bölcsődei férőhelyek elviszik a gondozásra rendelkezésre álló kapacitások jelentős részét, így az alföldi megyékben, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyében, de Vas és Komárom-Esztergom megyékben is. Ahol további igény jelentkezik, ott családi bölcsődékkel vagy minibölcsődékkel növelhetik a kapacitást. A kisebb létszámú családi bölcsődék megszervezése figyelhető meg a kisebb lélekszámú településekkel rendelkező megyékben is, így Heves megyében 20%-ot meghaladó ezen intézmények aránya, Nógrád megyében pedig megközelítőleg 20%. A 7–8 gyermeket gondozó minibölcsődék száma 2019-re az előzőhöz képest két és félszeresére emelkedett. Budapest kivételével minden megyében található minibölcsőde, Tolna és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 10%-ot meghaladó ezen intézmények száma. A munkahelyi bölcsődék megszervezése is folytatódott, legmagasabb arányban Tolna megyében, de a fővárosban, Fejér és Heves megyékben is várták már 2019-ben a munkáltatók által működtetett bölcsődékben a legkisebbeket arra az időre, amíg szüleik dolgoztak.

Csongrád-Csanád megyében továbbra is 100% feletti a bölcsődei férőhely-kihasználtság. Budapesten már közel minden harmadik 3 éven aluli gyermek napközbeni ellátásban részesül. A fővárosban és Csongrád-Csanád megyében az igénybevevők aránya és a kihasználtság azt jelzi, hogy további férőhelybővítést is igényelnének a megye lakosai.

Az óvodákban 2019-ben a legnagyobb telítettség (közel 90%-os) Pest megyében figyelhető meg. Ezzel szemben Somogy és Zala megye óvodáinak kihasználtsága 81% körüli. A sorrend kicsit változott, de a megyék közötti különbségek mértéke alig csökkent, a kapacitáskihasználtságban a legjobb és a legrosszabb megye között 8,5 százalékpontos az eltérés.

Nemzetközi kitekintés

Magyarországon 2019-ben a 3 évesnél fiatalabb gyermekek 16,3%-a járt gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézménybe. Az ellátás igénybevételét számottevően befolyásolja az a tény, hogy a kisgyermekek gondozását hagyományosan a család végzi, az anyák évekig otthon maradnak gyermekeikkel.

A későbbi oktatás sikerességének, a kulcskompetenciák elsajátításának az alapja – különösen a hátrányos helyzetűek esetében – a kisgyermekkori nevelésben való részvétel. 2018-ban hazánkban a 4 évesnél idősebbek 96%-a járt óvodába. Az Európai Unióban a 4 évesnél idősebb, de még iskolakezdési kor alatti gyermekek 95%-a vett részt oktatásban, nevelésben, ezen belül Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Írországban minden 4 évnél idősebb kisgyermek intézményes nevelésben, oktatásban részesült. Ezzel szemben Görögországban (75,2%) és Horvátországban (81%) a legalacsonyabb a kora gyerekkori nevelésben részt vevők aránya.

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive