Fenntartható fejlődési célok

Fő indikátor piktogramja

Az éhezés megszüntetése, az élelmezésbiztonság és a jobb táplálkozás megteremtése, valamint a fenntartható mezőgazdaság támogatása

Haszonállat-sűrűség

2005 óta
2017 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
Az állatsűrűség 2010 óta lényegében stagnál.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés
STADAT-táblák

Definíciók

Az állatsűrűségi indikátor értéke a száz hektár mezőgazdasági területre vetített állatállomány állategységben kifejezett számát mutatja be. Az állategység az állatállomány nagyságát összefoglalóan kifejező egyenértékszám, a különféle állatfajok eltérő korú és ivarú állatainak összeadására szolgál. A mutató a szarvasmarha, a sertés-, a juh-, a ló- és a baromfiállományon kívül tartalmazza a kecske- és a nyúlállományt is, amiket – pl. kor, ivar, hasznosítás alapján – meghatározott szorzószám használata után összegez.

Relevancia

Az intenzív állattartás – különösen a sertés- és a baromfitenyésztés esetében – az istállótrágya fő forrása, amely részben felelős a tápanyagtöbblet kialakulásáért. E tápanyagtöbblet jelentős mértékben terhelheti a vízbázisokat. A szarvasmarha- és az egyéb állatállomány nagysága továbbá számottevően hozzájárul az üvegházgáz-koncentráció, és az egyéb mezőgazdasági eredetű káros kibocsátásokhoz is.

Elemzés

A száz hektár mezőgazdasági területre jutó állategység-mutató értéke hazánkban 2005–2009 között csökkent, folyamatos ingadozás után 2019-re a 2013-as 41,5-re esett vissza. Ugyanakkor a tényleges állatállomány-csökkenés értékét megvizsgálva azt tapasztaljuk, hogy több mint 4% volt a visszaesés, miközben a mezőgazdasági terület nagysága is csökkent. A különböző fajok esetében eltérő tendenciát tapasztalhatunk, így például a broiler csirke, és egyes szarvasmarhafélék esetében növekedés volt tapasztalható.

Nemzetközi kitekintés

2016-ban az unió tagországaiban végrehajtott gazdaságszerkezeti összeírás alapján az állatsűrűség Hollandiában (380), Máltán (289), és Belgiumban (279) volt a legmagasabb, Lettországban (28) és Bulgáriában (26) a legalacsonyabb. Magyarországon a mutató értéke európai viszonylatban alacsony volt.

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive