Fenntartható fejlődési célok

Fő indikátor piktogramja

Megfizethető, megbízható, fenntartható és modern energiához való hozzáférés biztosítása mindenki számára

Energiaintenzitás

2000 óta
2015 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
Az energiaintenzitás 30%-kal csökkent Magyarországon 2000 és 2018 között.
A közlekedés aránya 1995 és 2018 között jelentősen nőtt, a többi szektoré kismértékben csökkent.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés
STADAT-táblák

Definíciók

Az energiaintenzitás a bruttó belföldi energiafelhasználás és a bruttó hazai termék (GDP) hányadosa. Az energiafelhasználás mértékegysége kőolajegyenérték-kilogramm, míg a GDP kiszámítása 2010. évi árfolyamon történik, ezer euróban.

A közvetlen (végső) energiafelhasználás indikátora az egyes felhasználói szektorok (lakosság, közlekedés, ipar, kereskedelem és közcélú szolgáltatások, valamint mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat) mint végső felhasználók részesedését mutatja, a nem energetikai, valamint az alapanyagcélú felhasználás nélkül. A közlekedési szektor értéke a belföldi közúti, vasúti és vízi közlekedés energiafelhasználásából tevődik össze.

Relevancia

Az energiaintenzitás megmutatja, hogy egységnyi GDP előállításához mennyi energiát kell felhasználni. Minél kisebb az értéke, annál kevesebb energia felhasználásával lehetséges egységnyi GDP előállítása. Az energiaintenzitás nemzetgazdasági szinten csak korlátozottan alkalmas az energiahatékonyság jellemzésére. A gazdaság belső szerkezete, illetve az ország földrajzi adottságai jelentősen befolyásolhatják a mutató alakulását. Energiaigényes ágazatok (például kohászat, vegyipar) jelenléte vagy a magasabb földrajzi szélességeken való fekvés (hidegebb klíma miatti nagyobb fűtési célú energiaigény) akkor is a mutató növekedését okozzák, ha egyébként az energiahasznosítás a legkorszerűbb technológiákkal történik.

Elemzés

Hazánk energiaintenzitási mutatója 2000 és 2018 között 30%-kal mérséklődött, amiben szerepet játszott a gazdaság szerkezetének jelentős átalakulása, valamint az energiatermelés és -felhasználás hatékonyságának növekedése is. Olyan, energiaigényes üzemek fejezték be működésüket ebben az időszakban, mint például az ország utolsó timföldgyárai és alumíniumkohója, miközben a gazdaság egészét egyre inkább a szolgáltató szektor dominanciája jellemezte. A lakossági (fűtési célú) energiafelhasználás hatékonysága jelentős mértékben javult, elsősorban a panelprogram keretében végzett, államilag támogatott felújításoknak, kisebb részben a főként magánerős családiház-hőszigeteléseknek köszönhetően.

A hazai közvetlen (vagy végső) energiafelhasználás 1995 és 2018 között 7,1%-kal növekedett, ez az emelkedés azonban nem volt egyenletes, egyes években mérséklődött a felhasználás értéke, amely 2018-ban 0,2%-kal volt alacsonyabb az egy évvel korábbinál. A végső energiafelhasználáson belül a lakosság részesedése a legnagyobb (33%), ezt követi a közlekedés (27%), az ipar (25%), a kereskedelem és közcélú szolgáltatások (12%), valamint a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat (4%). 1995 óta a közlekedés aránya jelentősen, 12 százalékponttal növekedett, míg az összes többi felhasználói szektor részesedése kismértékben csökkent. Ennek oka főként a lakossági motorizáció javulása, az egyéni közlekedés terjedése, ami azonban a környezeti fenntarthatóság szempontjából kedvezőtlen folyamat.

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal 2018-as éves energiamérlege szerint a végső energiafelhasználás 37, illetve 30%-a származik kőolajból és kőolajtermékekből, valamint földgázból, az éghető megújulók és hulladékok részesedése 9, a villamos energiáé 17, a hőenergiáé 5, a további forrásoké (szén és széntermékek, nem éghető megújulók) pedig 2%.

Nemzetközi kitekintés

A jelentős csökkenés ellenére 2018-ban a hazai energiaintenzitás 85%-kal nagyobb volt az EU28 átlagánál. Utóbbi 26%-kal csökkent 2000 és 2018 között. A tíz legmagasabb értékkel rendelkező tagállamból kilenc volt szocialista ország, az élen Bulgária, Észtország és Málta állnak, 252, 181, illetve 146%-kal az uniós átlag feletti értékeikkel. A legalacsonyabb energiaintenzitási értékekkel bíró országok Írország, Dánia és az Egyesült Királyság 55, 43, illetve 27%-kal az uniós átlag alatti értékekkel. 2000 óta Málta kivételével valamennyi tagállamban csökkent a mutató értéke, a legerőteljesebben Romániában, Írországban és Szlovákiában, 56, 54, illetve 52%-kal.

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive