Fenntartható fejlődési célok

Fő indikátor piktogramja

A vízhez és szanitációhoz történő hozzáférés és a fenntartható vízgazdálkodás biztosítása mindenki számára

2000 óta
2017 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
Mindhárom mérőpontnál a minták a BOI5-értékek emelkedését jelzik.
A Tisza vízminősége a mérési pontok függvényében eltérő mértékben romlott 2020-ban.
A Dráva vízminősége javult, a korábbi 4. és 5. helyett 2020-ban a 2. vízminőségi osztályba sorolható.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés
STADAT-táblák

Definíciók

Az indikátor a folyóvizek vízminőségét mutatja a jelzett szelvényben, az adott évben mért biokémiai oxigénigény éves átlagértéke alapján. A biokémiai oxigénigény az a mért oxigénmennyiség, amely a vízmintában lévő szerves anyagok, mikroorganizmusok (pl. aerob baktériumok) általi aerob biológiai lebontásához szükséges. Az alacsonyabb érték jelenti a folyóvizek jobb vízminőségét.

Az egyes BOI5-vízminőségi osztályok:

  • 1. osztály: <1,4 mg/l
  • 2. osztály: ≥ 1,4 < 2,0 mg/l
  • 3. osztály: ≥ 2,0 < 3,0 mg/l
  • 4. osztály: ≥ 3,0 < 4,0 mg/l
  • 5. osztály: ≥ 4,0 mg/l

Relevancia

A szennyvízkibocsátással járó emberi tevékenységek közvetlenül befolyásolják a felszíni vizek, folyók minőségét. A környezeti terhelés csökkentése érdekében elsődleges a megfelelő tisztítási technológiák adaptálása, kezelési eljárások alkalmazása, valamint a felhasznált víz mennyiségének csökkentése.

Elemzés

A Duna vízminőségét Rajkánál, Nagytéténynél és Kölkednél a környezetvédelmi hatóságok mért adatai alapján jellemezzük. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) osztályozási rendszere szerint a Duna vízminősége a három mérőpontból kettőnél romlott (Rajka, Nagytétény), és a 4. vízminőségi osztályból az 5. osztályba sorolódott 2020-ban a BOI5-értékek alapján. Összességében megállapítható, hogy a bemenő (Rajka) mérőpontnál 2020-ban a Duna szennyezettsége 24%-kal romlott az előző évhez képest, ezzel szemben a kimenő (Kölked) mérőpontnál ez a romlás csak 4%-ra tehető, így ott megmaradt a 4-es vízminőségi osztályban. A Tisza vízminőségét a Tiszabecsnél, Szolnoknál és Tiszaszigetnél mért adatok alapján soroljuk be. A fent említett osztályozás szerint a Tisza vízminősége mindhárom mérőponton egy osztályt romlott, és az 1. vízminőségi osztályból a 2.-ba sorolódott 2020-ban. A Dráva vízminőségét Barcsnál és Drávaszabolcsnál mért adatokkal elemezzük. Az EEA-osztályozás szerint a Dráva mindkét mérési pontnál a 3. osztályba sorolható vízminőségű 2020-ban, ami a 2019-es értékhez képest Barcsnál egy, Drávaszabolcsnál két vízminőségi osztály javulást jelent.

Nemzetközi kitekintés

A nem teljes körű 2017. évi uniós adatok szerint a folyókban mért átlagos BOI5-értékek alapján Svédország (5,53 mg/l) és Ciprus (3,31 mg/l) folyói a legszennyezettebbek, míg Szlovénia (0,81 mg/l) és Írország (0,99 mg/l) folyói a legtisztábbak. Magyarország a középső harmadban foglal helyet (2,51 mg/l; 3. vízminőségi osztály, 2019). A V4-országok átlagához (2,58 mg/l) képest viszont hazánkban közel 2,5 százalékkal kisebb a folyókban mért átlagos BOI5-érték.

A kiadvány adatai 2021. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive