Fenntartható fejlődési célok

Fő indikátor piktogramja

A végrehajtás eszközeinek erősítése és a Globális Partnerség újjáélesztése a fenntartható fejlődés érdekében

Bruttó államadósság a GDP arányában

2000 óta
2017 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
2001 és 2011 között folyamatosan emelkedett, ezt követően csökkent az államadósság GDP-hez viszonyított aránya hazánkban.
Az adósságállományon belül 2011-től újra a forintban kifejezett adósság aránya növekszik.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés

Definíciók

A kormányzati szektor konszolidált bruttó adóssága három fő összetevőből áll: készpénz és betétek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint rövid és hosszú lejáratú hitelek. Nem tartalmazza az államháztartáson belüli pénzügyi kapcsolatokat. Bruttó szemléletű, a szektor követelései nem vonhatók le az adósságból.

Relevancia

A kormányzati szektor konszolidált bruttó adóssága egyike a maastrichti szerződésben megfogalmazott kritériumoknak, amelyek teljesítése feltétele az euróövezethez történő csatlakozásnak. Eszerint az államadósság szintje nem haladhatja meg a bruttó hazai termék 60%-át, ha pedig meghaladja, akkor megfelelő mértékben és ütemben kell csökkenteni és közelíteni ehhez az értékhez. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megfogalmazza, hogy a kormányzatnak a költségvetés kialakítása során jelentős felelőssége van a hazai gazdasági tőke fenntarthatósága tekintetében.

Elemzés

Magyarországon a GDP arányában kifejezett államadósság az 1990-es évek második felében folyamatosan, jelentős mértékben csökkent, 2001-ben érte el a minimumát, 52,3%-ot, amely 8 százalékponttal a maastrichti küszöbérték alatt volt. Ezt követően folyamatos emelkedéssel 2011-ben 80,4%-ra kúszott fel az értéke. (A mutató 2005-ben haladta meg újra a 60%-ot). Az adósságráta 2012 óta ismét folyamatosan csökkent, értéke 2019-ben 65,4% volt.

Az egy főre jutó adósság hasonló ívet ír le – 2019. évi árakon számolva –, 2001-ben érte el minimumát, 1,5 millió forintot, és 2002-től újra növekedésnek indult. 2004-ben átlépte a 2 millió forintot, majd 2011-ben 2,7 millió forintot ért el. A 2012-es átmeneti csökkenés után újra emelkedett, 2019-ben 3,2 millió forintot tett ki.

Összetételét tekintve az 1990-es évek első felében még a forintadósság volt a meghatározó, a devizaadósság a 10%-ot sem érte el. Ez 1997-re megváltozott, ekkor a devizaadósság 42%-ot tett ki, ami folyamatosan csökkent 2003-ig, ekkor 26% volt. 2004-ben indult újra növekedésnek a deviza aránya, ami 2011-ig tartott, ekkor az adósság több mint felét érte el. Az ezt követő hét évben újra csökkent a devizaadósság aránya, 2019 végére 20%-ra. A devizaadósság meghatározásában fontos szerepet játszik a forintárfolyam alakulása.

Nemzetközi kitekintés

Az Európai Unió tagországainak átlagos adósságrátája a 2008–2014 közötti időszakban – az anticiklikus gazdaságpolitikák eredményeként – növekedett, a mutató értéke 62%-ról 86,6%-ra kúszott fel. 2015 óta egyenletesen csökkent, 2019-ben 77,6%-ra. Az EU-tagállamok közül a bruttó államadósság GDP-hez viszonyított aránya 2019-ben Görögországban (180,5%), Olaszországban (134,7%) és Portugáliában (117,2%) volt a legmagasabb. Hazánk mutatója 9 százalékponttal a 27 tagállam átlaga alatt maradt (65,4%). Az adósságráta legalacsonyabb értékeit Észtországban (8,4%), Bulgáriában (20,2%) és Luxemburgban (22,0%) mérték.

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak.