Fenntartható fejlődési célok

Fő indikátor piktogramja

Tartós, befogadó és fenntartható gazdasági növekedés, teljes és termelékeny foglalkoztatás és méltányos munka elősegítése mindenki számára

Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
2019-ben az egy főre jutó összes személyes célú kiadás éves szinten 1 millió 332 ezer forint volt, folyó áron 8,9%-kal haladta meg az előző évit. A fogyasztói árak 3,4%-os átlagos emelkedése mellett a lakosság fogyasztása reálértéken 5,3%-kal bővült az egy évvel korábbihoz képest.
Az alapvető kiadások (élelmiszerek és alkoholmentes italok, lakásfenntartás és közlekedés) aránya az összes kiadásból a 2010-es évek elejét jellemző dekonjunktúra éveiben volt a legmagasabb, közel 60%, amely a gazdasági teljesítőképesség és a jövedelmek növekedésével együtt mérséklődött. Ezzel párhuzamosan a megélhetésen túlmutató tételekre (kultúrára, szórakozásra, vendéglátásra stb.) kiadott összegek aránya nőtt, 2019-re 45,2%-ra emelkedett.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés
STADAT-táblák

Definíciók

A háztartás fogalma a háztartásstatisztikában: olyan személyek összessége, akik függetlenül a rokoni kapcsolatoktól, közös jövedelmi, illetve fogyasztói közösséget képeznek, folyamatos életviteli költségeiket részben vagy egészben közösen viselik. A Háztartási költségvetési és életkörülmény felvétel a háztartáshoz tartozónak tekinti az ideiglenesen távol élő diákokat, a munkavállalás miatt távollévőket azokban az esetekben, amikor ellátásukról döntően a megfigyelt háztartás gondoskodik, illetve utóbbiak esetében, ha jövedelmükkel alapvetően hozzájárulnak a háztartási kiadásokhoz.

Élelmiszer-mennyiségek: a háztartásban fogyasztott élelmiszerek csomagolás nélküli tömege, illetve darabszáma a megfelelő mértékegységben (kilogramm, liter, darab) gyűjtve.

Saját termelésű fogyasztás: a saját vagy bérelt földön, kertben, háztájiban termelt (termesztett), piaci értékesítésre nem kerülő élelmiszerek, italok, tüzelő fogyasztása, akár a saját háztartásban állították elő, akár más háztartástól kapták ajándékba.

A PPS (Purchasing Power Standard) – mint egy fiktív valutaegység – mesterséges árfolyamon azonos mennyiségű áru és szolgáltatás megvásárlását teszi lehetővé minden országban, az adott időszakban, figyelembe veszi a különböző országokban az eltérő árakat.

Relevancia

A mutató segítségével reális képet kaphatunk a háztartások kiadásairól, és így közvetett módon a benne élő személyek életszínvonalának alakulásáról is. Az indikátor megmutatja, hogy a háztartások jövedelmük mekkora hányadát költik alapvetőnek tekintett, illetve létfenntartási szükségletek kielégítésére, és mekkorát azon túl egyéb, pl. kikapcsolódásukat, szellemi fejlődésüket elősegítő ún. „jóléti” tevékenységekre. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia víziójában egy olyan fenntartható társadalmat céloz meg, amelyben az emberek tisztelik a természetet, természeti értékeinket, a helyi közösségek felismerik a rendelkezésükre álló természeti erőforrásokból adódó lehetőségeiket, termelésüket, energiafelhasználásukat és fogyasztásukat erre alapozva szervezik meg.

Elemzés

A 2008–2009-es gazdasági válság utáni csökkenést, illetve stagnálást követően 2013-tól kezdve – már kedvezőbb társadalmi-gazdasági környezetben – újból erősödésnek indult a fogyasztói bizalom, a fogyasztás színvonala évről évre emelkedett. Összességében a háztartások egy főre jutó fogyasztási kiadása 2010 és 2019 között reálértéken 41,7%-kal bővült.

2019-ben a háztartások fogyasztása értékében és volumenben minden fogyasztási csoportban bővült, folyó áron leginkább a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatásra, valamint a kultúrára, szórakozásra fordított kiadások nőttek (15,2, illetve 14,6%-kal), a legvisszafogottabb növekedési ütem pedig a lakásfenntartás és háztartási energiakiadások terén mutatkozott, ahol a fogyasztás 4,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A legtöbbet – éves szinten fejenként 325,2 ezer forintot – élelmiszerekre és alkoholmentes italokra adott ki a lakosság, miközben lakásfenntartásra és háztartási energiára 246,3 ezer, közlekedésre pedig 158,4 ezer forintot költöttek. E három, alapvetőnek tekintett tétel közül a közlekedésre fordított kiadások 7,9, az élelmiszerek és alkoholmentes italok 3,0, a lakásfenntartási és háztartásienergia-költségek 2,4%-kal bővültek reálértéken az előző évhez képest. Az alapvető kiadások aránya a válságot követő dekonjunktúra éveiben volt a legmagasabb, 60% körüli, a későbbiekben a gazdasági teljesítmény és a jövedelmek növekedésével párhuzamosan folyamatosan mérséklődött. 2019-ben a megélhetésen túlmutató, nem alapvető tételekre fordított összegek aránya az összes kiadáson belül 45,2%-ra emelkedett, ez 5,6 százalékponttal több, mint a 2012-ben mért negatív rekord (39,6%).

Nemzetközi kitekintés

A kiadvány adatai 2021. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive