Fenntartható fejlődési célok

Fő indikátor piktogramja

Tartós, befogadó és fenntartható gazdasági növekedés, teljes és termelékeny foglalkoztatás és méltányos munka elősegítése mindenki számára

Fogyasztási szerkezet

Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
2018-ban az egy főre jutó összes személyes célú kiadás éves szinten 1 millió 223 ezer forint volt, ami folyó áron 10,6%-kal haladta meg az előző évit. A fogyasztói árak 2,8%-os átlagos emelkedése mellett a fogyasztás reálértéken 7,5%-kal bővült az előző évhez képest.
Az alapvető kiadások (élelmiszerek és alkoholmentes italok, lakásfenntartás és közlekedés) aránya az összes kiadásból a 2010-es évek elejét jellemző dekonjunktúra éveiben volt a legmagasabb, közel 60%, amely a gazdasági teljesítőképesség és a jövedelmek növekedésével együtt mérséklődött. Ezzel párhuzamosan a megélhetésen túlmutató tételekre (kultúrára, szórakozásra, vendéglátásra stb.) kiadott összegek aránya nőtt, 2018-ra 44,3%-ra emelkedett.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés
STADAT-táblák

Definíciók

A háztartás fogalma a háztartásstatisztikában: olyan személyek összessége, akik függetlenül a rokoni kapcsolatoktól, közös jövedelmi, illetve fogyasztói közösséget képeznek, folyamatos életviteli költségeiket részben vagy egészben közösen viselik. A Háztartási költségvetési és életkörülmény felvétel a háztartáshoz tartozónak tekinti az ideiglenesen távol élő diákokat, a munkavállalás miatt távollévőket azokban az esetekben, amikor ellátásukról döntően a megfigyelt háztartás gondoskodik, illetve utóbbiak esetében, ha jövedelmükkel alapvetően hozzájárulnak a háztartási kiadásokhoz.

Élelmiszer-mennyiségek: a háztartásban fogyasztott élelmiszerek csomagolás nélküli tömege, illetve darabszáma a megfelelő mértékegységben (kilogramm, liter, darab) gyűjtve.

Saját termelésű fogyasztás: a saját vagy bérelt földön, kertben, háztájiban termelt (termesztett), piaci értékesítésre nem kerülő élelmiszerek, italok, tüzelő fogyasztása, akár a saját háztartásban állították elő, akár más háztartástól kapták ajándékba.

A PPS (Purchasing Power Standard) – mint egy fiktív valutaegység – mesterséges árfolyamon azonos mennyiségű áru és szolgáltatás megvásárlását teszi lehetővé minden országban, az adott időszakban, figyelembe veszi a különböző országokban az eltérő árakat.

Relevancia

A mutató segítségével reális képet kaphatunk a háztartások kiadásairól, és így közvetett módon a benne élő személyek életszínvonalának alakulásáról is. Az indikátor megmutatja, hogy a háztartások jövedelmük mekkora hányadát költik alapvetőnek tekintett, illetve létfenntartási szükségletek kielégítésére, és mekkorát azon túl egyéb, pl. kikapcsolódásukat, szellemi fejlődésüket elősegítő ún. „jóléti” tevékenységekre. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia víziójában egy olyan fenntartható társadalmat céloz meg, amelyben az emberek tisztelik a természetet, természeti értékeinket, a helyi közösségek felismerik a rendelkezésükre álló természeti erőforrásokból adódó lehetőségeiket, termelésüket, energiafelhasználásukat és fogyasztásukat erre alapozva szervezik meg.

Elemzés

A 2008–2009. évi gazdasági válságot követően a lakosság fogyasztása 2012-ig kedvezőtlenül alakult, 2013-tól viszont a háztartások életkörülményeiben már érzékelhető javulás mutatkozott: a korábban visszafogott fogyasztás reálértéken is folyamatosan emelkedett. Összességében az egy főre jutó fogyasztási kiadás 2010-ről 2018-ra folyó áron 58,3, reálértéken 34,5%-kal nőtt.

2018-ban a háztartások fogyasztása értékében és volumenében egyaránt bővült. A legtöbbet, éves szinten fejenként 300,4 ezer forintot élelmiszerekre és alkoholmentes italokra adott ki a lakosság, lakásfenntartásra és háztartási energiára 235,4, közlekedésre 145,6 ezer forintot költöttek. E három, alapvetőnek tekintett tétel közül a közlekedésre fordított kiadások 8,2, az élelmiszerek és alkoholmentes italoké 5,8, a lakásfenntartási és háztartásienergia-kiadások 4,4%-kal bővültek reálértéken az előző évhez képest.

Legnagyobb mértékben, 14,1%-kal a kultúrára, szórakozásra kiadott összegek emelkedtek, amit a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatási kiadások bővülése (13,7%) követett. A legvisszafogottabb növekedési ütem a lakásfenntartás és háztartási energia terén mutatkozott, ahol a reálfogyasztás 4,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.

Egy ország fejlettségi színvonalát jól mutatja a lakosság fogyasztási struktúrája, az, hogy a fogyasztási kiadásból milyen arányt képviselnek a létfenntartáshoz szorosan kapcsolódó, állandó költségek, vagyis az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra, lakásfenntartásra és közlekedésre fordított kiadások, illetve az egyéb mozgó fogyasztási tételek. Az alapvető kiadások aránya a válságot követő dekonjunktúra éveiben volt a legmagasabb, 60% körüli, ami a gazdasági teljesítőképesség és a jövedelmek növekedésével párhuzamosan mérséklődött. 2018-ban a megélhetésen túlmutató, nem alapvető tételekre (kultúrára, szórakozásra, hírközlésre, vendéglátásra stb.) kiadott összegek aránya az összes kiadáson belül 44,3%-ra emelkedett, ez 4,7 százalékponttal több, mint a 2012-ben mért negatív rekord (39,6%).

Nemzetközi kitekintés

Az Európai Unió 28 tagországában 2015-ben a háztartási kiadások átlagos nagysága vásárlóerő-paritáson számolva 26,8 ezer PPS, Magyarországon ugyanez az érték az uniós átlag 60%-a volt (16,0 ezer PPS). A rangsor végén Románia (11,4 ezer PPS) és Bulgária (12,5 ezer PPS) áll, az első helyen pedig Luxemburg (49,8 ezer PPS), ahol az EU-átlag 1,9-szeresét, a magyarországinak pedig 3-szorosát költötték el a háztartások. Nemcsak a fogyasztási kiadás nagyságában, hanem annak szerkezetében is jelentősek a tagországok közti különbségek, amelyek a társadalmi-gazdasági sajátosságokra vezethetőek vissza. Az EU28 tagországaiban a legjelentősebb tételt a lakásfenntartásra és háztartási energiára fordítottak jelentik (30%), a második helyen az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra fordított (15%) kiadások állnak. Az élelmiszer-kiadások aránya az összes kiadásból a fejlettebb régiókban a legalacsonyabb (Luxemburgban 8,7%, Hollandiában 10,6%), az elmaradottabbakban pedig a legmagasabb (Romániában 30,2%, Bulgáriában 26,6%). Magyarországon a háztartások kiadásaik 19,9%-át fordították élelmiszerre és alkoholmentes italokra, ami 5,1 százalékponttal magasabb az uniós átlagnál.

Az unió tagországaiban a lakásfenntartással kapcsolatos költségek 8,1 ezer PPS-t, a kiadások 30,2%-át tették ki átlagosan, legkevesebbet Máltán (2,3 ezer PPS), legtöbbet pedig Luxemburgban (17,4 ezer PPS) költöttek erre a háztartások. Magyarországon 5,9 ezer PPS-t, az uniós átlag 73,3%-át fordították lakásfenntartással kapcsolatosakra a háztartások.

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive