Fenntartható fejlődési célok

Fő indikátor piktogramja

Megfizethető, megbízható, fenntartható és modern energiához való hozzáférés biztosítása mindenki számára

Háztartások energiafogyasztása

2000 óta
2016 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
2018-ban az egy főre jutó lakossági energiafogyasztás Magyarországon 7,8%-kal haladta meg az EU28 átlagát.
A háztartási energiafogyasztás tartósan legfőbb energiaforrása a gáz, 2000 óta viszont megnőtt a megújuló energiaforrások szerepe is.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés

Definíciók

Szilárd tüzelőanyagok: szén és szénből készült szilárd termékek. Kőolaj és kőolajszármazékok: általában folyékony halmazállapotú fosszilis tüzelőanyagok, ide tartozik a kőolaj és a belőle készült összes termék, például motorbenzin, gázolaj, fűtőolaj. Gáz: elsősorban földgáz és abból származó más gázok.

Relevancia

A háztartások kiadásainak legnagyobb részét a lakásfenntartási és energiakiadások teszik ki. Az energiafogyasztás csökkentése a klímaváltozás negatív hatásainak mérséklése mellett energiagazdálkodási szempontból is fontos cél. Lényeges a fűtés és a hűtés energiahatékonyságának javítása, a települések szerkezetének és az épületeknek a megváltozó időjáráshoz való igazítása, valamint a villamos energia hatékony, tudatos felhasználása. Növelni kell az éghajlatváltozással kapcsolatos lakossági tájékozottságot, előrelépésre van szükség a kibocsátáscsökkentésre és az alkalmazkodási lehetőségekre vonatkozó ismeretek közreadásában és azok alkalmazásában. Cél a lakossági és közösségi energiafogyasztás csökkentése, jobb hőszigeteléssel, takarékosabb gépekkel és eszközökkel, továbbá a fogyasztói minták megváltoztatása a kevesebb energiát igénylő javak és szolgáltatások irányába.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia szerint felül kell vizsgálni az energetikai támogatások, valamint az energiahordozók jövedéki és általános forgalmi adózásának teljes rendszerét, azok fenntarthatósági teljesítményének figyelembevételével.

Elemzés

2000-ben az egy főre jutó lakossági energiafogyasztás hazánkban 8,0%-kal magasabb volt az unió átlagához képest. Azóta mind a hazai, mind az uniós érték kisebb-nagyobb ingadozásokat mutatott, azonban hosszabb időtávra érvényes, egyértelmű növekvő vagy csökkenő trend nem rajzolódik ki. 2009 óta a magyarországi érték minden évben meghaladta az EU28 átlagát, 2018-ban a hazai egy főre jutó 24,9 GJ energiafogyasztás például 7,8%-kal.

A lakossági energiafelhasználás legjelentősebb energiaforrása a gáz (49%), ezt követi a megújuló energiaforrások (24%), a villamos energia (17%), a távhő (8%), a szilárd tüzelőanyagok (2%), valamint a kőolaj és kőolaj-származékok (1%) hasznosítása.

A gázfogyasztás 2010 óta már csak relatív többségét adja a lakossági energiafelhasználásnak, részesedése 2008 és 2013 között csökkent, azóta viszont ismét nő. A megújuló energiaforrások (döntően tűzifa) egy főre jutó fogyasztása 2000 óta 2,3 GJ-ról 5,9 GJ-ra emelkedett, részesedése azonban 2014-től folyamatosan csökken. A lakosság által felhasznált villamos energia és távhő mennyisége és részesedése csekély mértékben ingadozott 2000 óta, előbbi inkább növekvő, utóbbi viszont csökkenő tendenciát mutat. A (fosszilis) szilárd tüzelőanyagok, valamint a kőolaj és kőolajszármazékok szerepe a háztartások energiafogyasztásában marginálissá vált.

Nemzetközi kitekintés

Az Európai Unióban átlagosan 23,1 GJ volt az egy főre jutó háztartási energiafogyasztás 2018-ban. A mutató értéke Finnországban, Luxemburgban és Dániában volt a legmagasabb (87, 50, illetve 43%-kal haladta meg a közösségi átlagot), Máltán, Portugáliában és Bulgáriában a legalacsonyabb (az uniós átlagtól 65, 49, illetve 43%-kal maradt el).

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak.