Fenntartható fejlődési célok

Fő indikátor piktogramja

Az országokon belüli és az országok közötti egyenlőtlenségek csökkentése

Kilépés az oktatásból

2000 óta
2017 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
A korai iskolaelhagyók aránya 2011 óta kismértékben ingadozva emelkedett, ám 2019-re újra csökkenés tapasztalható.
Míg az Európai Unióban mindkét nem esetében folyamatosan javul, addig hazánkban 2019-ben a nők körében történő csökkenés okozta a mutató javulását.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés
STADAT-táblák

Definíciók

Korai iskolaelhagyóknak azok a legfeljebb alapfokú iskolai végzettségű 18–24 évesek minősülnek, akik a kikérdezést megelőző négy hét folyamán semmiféle (sem iskolarendszerű, sem iskolarendszeren kívüli) oktatásban, képzésben nem vettek részt. Ez a mutató a korai iskolaelhagyóknak a megfelelő korcsoportba tartozó (18–24 éves) népességen belüli arányát jelzi.

Relevancia

Az Európa 2020 legfontosabb célkitűzései között nevezi meg a korai iskolaelhagyók arányának 10% alá csökkentését. Az oktatásból idő előtt kikerülő személyek képezhetősége, foglalkoztathatósága komoly problémát jelent. Emiatt a mutató a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia kiemelt indikátora is.

Elemzés

A hazai adatok tekintetében 2000 és 2018 között 2,1 százalékponttal csökkent a 18–24 éves, alapfokú végzettségű, tanulmányokat nem folytató fiatalok, az úgynevezett leszakadók aránya. 2010-ig a korai iskolaelhagyók aránya kisebb ingadozásokkal mérséklődött: 2000 és 2010 között 13,9%-ról 10,8%-ra javult a mutató értéke. Ezt követően – az uniós folyamatokkal ellentétesen – a tendencia megfordult, a korai iskolaelhagyók aránya 2018-ra 12,5%-ra nőtt, távolodva az uniós célértéktől, majd 2019-ben ez az érték 11,8%-ra csökkent. A korai iskolaelhagyók arányát alapvetően két tényező befolyásolja: az iskolarendszerből alacsony iskolai végzettséggel kikerülők aránya és a felnőttoktatásban való részvételi arány. 2010 után mindkét mutató kedvezőtlenül alakult hazánkban, ebből adódóan nőtt a korai iskolaelhagyók aránya. Ezek a folyamatok összefüggésbe hozhatók azzal, hogy 2012-ben a tanköteles kor 18 évről 16 évre változott. A foglalkoztatásba való integráció megkönnyítése a közfoglalkoztatási programok révén szintén erősítette a fiatalok végzettség nélküli kiáramlását az oktatásból.

A leszakadók aránya 2016-ig alacsonyabb volt a nők körében, mint a férfiak között. 2014 után a férfiak mutatója inkább stagnált, míg a nőknél növekedésnek indult a lemorzsolódás, aminek eredményeként a mutató értéke a nők körében 2017-ben 13,0%-on tetőzött, és meghaladta a férfiakét. 2018-ban a két nem mutatói közel azonosak voltak, 2019-ben a nők körében látványos csökkenés figyelhető meg. A területi különbségek rendkívül nagyok, és az utóbbi néhány évben egyre inkább nyílik az olló. 2017-ben a korai iskolaelhagyók aránya Budapesten volt a legalacsonyabb (1,5%), 8,5 százalékponttal kisebb, mint az unió által elvárt 10%-os célérték. Budapesten kívül még Nyugat-Dunántúlon, Pest megyében és Dél-Alföldön volt a mutató értéke alacsonyabb az országos átlagnál. A korai iskolaelhagyók aránya – a többi régiótól jócskán leszakadva – Észak-Magyarországon volt a legmagasabb, itt a fiatalok több mit egyötöde hagyta abba tanulmányait, mielőtt középfokú végzettséget szerzett volna (21,5%).

Nemzetközi kitekintés

A korai iskolaelhagyók aránya 2019-ben Horvátországban, Litvániában, Görögországban és Szlovéniában volt a legalacsonyabb, 5% alatti. Az elmúlt tíz évben a mediterrán országokban volt a legdinamikusabb csökkenés, Spanyolországban, Máltán és Görögországban 10–14 százalékponttal, Portugáliában 20 százalékponttal mérséklődött a korai iskolaelhagyók aránya. A rangsor végén azonban ennek ellenére Spanyolország áll 17,3%-os értékkel, hasonlóan magas, 15% feletti értéket Romániában és Máltán mértek. Magyarország a 28 tagország közül a 23. helyre került 2019-ben, 1,5 százalékponttal magasabb aránnyal, mint az uniós átlag. 2010-ben pont fordított volt a helyzet, az uniós átlagnál 3 százalékponttal alacsonyabb volt azon fiatalok aránya, akik legfeljebb alapfokú végzettséggel hagyták el az oktatást.

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive