Fenntartható fejlődési célok

Fő indikátor piktogramja

Tartós, befogadó és fenntartható gazdasági növekedés, teljes és termelékeny foglalkoztatás és méltányos munka elősegítése mindenki számára

Bruttó nemzeti jövedelem (GNI)

2000 óta
2017 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
Az ezredfordulót követően 2016-ban volt a legalacsonyabb a GDP és a GNI közötti rés. Hasonló szinten zárt a mutatók egymáshoz viszonyított aránya 2019-ben is.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
STADAT-táblák

Definíciók

A bruttó nemzeti jövedelem (GNI) a GDP-ből származtatható mutató, figyelembe veszi a külföldről kapott és a külföldnek fizetett elsődleges jövedelmeket. A bruttó hazai termékkel ellentétben nem tartalmazza a hazánkban működő külföldi tőke által létrehozott tulajdonosi jövedelmeket és a külföldi munkavállalók magyarországi jövedelmeit, viszont szerepel benne a magyar befektetők és munkavállalók külföldön szerzett jövedelme, valamint az Európai Unióból kapott támogatások és fizetett adók egyenlegének összege.

Elsődleges jövedelem: az a jövedelem, amelyet a rezidens egységek kapnak, amiért közvetlenül részt vesznek a termelési folyamatban, valamint az a jövedelem, amelyet a pénzügyi eszköz vagy a természeti erőforrások birtokosa kap cserébe azért, hogy a pénzügyi eszközt vagy a természeti erőforrásokat egy másik gazdasági egység rendelkezésére bocsátja.

Munkavállalói jövedelem alatt a munkaadó által a munkavállaló részére az elszámolási időszak alatt elvégzett munkája ellenértékeként fizetett valamennyi pénzbeli vagy természetbeni díjazás értendő.

A tulajdonból származó jövedelem a pénzügyi eszköznek vagy a természeti erőforrásnak a tulajdonosuk által egy másik gazdasági egység rendelkezésére bocsátásáért cserébe járó jövedelem.

A kamat a betétek, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a kölcsön és az egyéb követelések tulajdonosainak jár a pénzügyi eszközök egy másik gazdasági egység rendelkezésére bocsátásáért.

Az osztalékok a részvények tulajdonosai által kapott tulajdonból származó jövedelmek olyan formái, amelyekre ezek a tulajdonosok például annak eredményeképpen válnak jogosulttá, hogy pénzeszközöket bocsátanak a vállalatok rendelkezésére.

A külföldi közvetlen tőkebefektetés újrabefektetett jövedelme: a külföldi befektetéssel működő vállalat működési eredménye és az összes kapott tulajdonból származó jövedelem vagy folyó transzfer összege, amiből kivonjuk az összes általa fizetett tulajdonból származó jövedelmet vagy folyó transzfert, beleértve a külföldi befektetők részére teljesített tényleges átutalásokat és a külföldi befektetéssel működő vállalat jövedelme, vagyona stb. után fizetendő minden adót.

Relevancia

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megállapítja, hogy a magyar gazdaság nemzetközi kitettsége, a külföldi tőkétől és nyersanyagoktól való függése magas, amihez jelentős, a külföld felé való eladósodottság társul. Fontos az önrendelkezés megfelelő szintjének fenntartása a gazdaságpolitikai döntésekben. Magyarországon a GNI szintje elmarad a GDP-étől, melyet – a kevésbé hangsúlyos munkajövedelmekkel és folyó transzferekkel szemben – a nagyobb volumenű tőkejövedelmek egyenlege eredményez.

Elemzés

A GNI és a GDP egymáshoz viszonyított aránya a 2000-es évek elején kisebb kilengésekkel, de folyamosan csökkent. A teljes idősort tekintve 2007-re az átvezető tételek egyenlegének növekedése okozta a legalacsonyabb hányadot (92,4%). Ezt követően némileg ingadozva, de 2013-ig a két mutató közti rés csökkenő tendenciát mutatott. A GDP és a GNI – az Európai Unióhoz való csatlakozás óta – ebben az évben közelítette meg leginkább egymást, ekkor az elsődleges jövedelmek egyenlege 0,9 milliárd forint volt. A két mutató közti rés 2016-ban és 2019-ben is hasonlóan magas, 97% feletti volt.

A GNI-nek GDP-hez viszonyított arányára a legnagyobb hatást jellemzően a tulajdonosi jövedelem gyakorolja. Az átvezető tételek közül a munkavállalói jövedelem és az EU-transzferek pozitív egyenlegeinek összege sem ellensúlyozza a tulajdonosi jövedelem állandó negatív egyenlegét annyira, hogy megállítsa Magyarország tőkejövedelem-kiáramlását.

A munkavállalói jövedelem egyenlege 2000-ben 3 milliárd forint volt, majd az ezt követő nyolc év hektikusan mozgó idősora után 2008-tól – a 2016–2018 közötti visszaeséstől eltekintve – felfelé ívelő trend következett. A rövid távú külföldi munkavállalási kedv 2019-ben az előző évhez viszonyítva 8,4%-os emelkedést eredményezett az egyenlegében.

A tulajdonból származó jövedelem egyenlegét a visszaforgatott jövedelem, az osztalék és a kamat hektikussága befolyásolja, amelyek belső megoszlása is változatos. A volatilitást jól jelzi, hogy a visszaforgatott jövedelem esetében az idősorban 2008-ról 2009-re 1120 milliárd forintos emelkedés, majd 2013-ról 2014-re 1042 milliárd forintos csökkenés történt. Az osztalék legnagyobb változása 2015-re következett be, amikor az előző évhez képest 844 milliárd forinttal csökkent. A kamatadatok alakulása némileg kiegyensúlyozottabb, bár ennél a tételnél is előfordult nagyobb elmozdulás, 2016-ra az egyenleg 320 milliárd forinttal emelkedett.

Európai uniós csatlakozásunk óta az EU-transzferek egyenlege 2013-ig fokozatosan nőtt – visszaesés (5,2%) 2010-ben volt –, majd évről évre csökkenő tendenciát mutatott. A 2018-as 1,7%-os növekedést követően az egyenleg lefelé mozdult, 2019-ben 372,9 milliárd forint volt.

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive