Fenntartható fejlődési célok

Fő indikátor piktogramja

A végrehajtás eszközeinek erősítése és a Globális Partnerség újjáélesztése a fenntartható fejlődés érdekében

A külkereskedelmi termékforgalom egyenlege

1997 óta
2017 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
A külkereskedelmi egyenleg az uniós csatlakozást követően javult, a gazdasági válságot követően pedig jelentős aktívum jellemzi.
A külkereskedelmi termékforgalom egyenlege az Európai Unióban a világgazdasági válság után javult, és 2013-ban már aktívum jellemezte, 2018-ban azonban hiány mutatkozott, ami 2019-re valamelyest mérséklődött.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés
STADAT-táblák

Definíciók

A külkereskedelmi termékforgalmi egyenleg a kiviteli és behozatali forgalom értékének különbségét, az áruforgalom egyensúlyát mutatja be. A külkereskedelem relatív egyenlege az egyenleg és a termékexport egymáshoz viszonyított aránya, a külkereskedelmi passzívum, illetve aktívum relatív nagyságát fejezi ki.

Relevancia

A mutatószám megmutatja a kiviteli és behozatali forgalom értékének különbségét, az áruforgalom egyensúlyát (vagy annak hiányát). A külkereskedelmi termékforgalom egyenlege a GDP és a folyó fizetési mérleg fontos eleme. Rámutat az ország nemzetközi beágyazottságára, a kereskedelmi kapcsolatok stabilitása és az elért eredmények révén a gazdasági teljesítmény fenntarthatóságára, és közvetve annak társadalmi hozadékaira (pl. exportpiachoz köthető foglalkoztatottság).

Elemzés

A 2008-as pénzügyi válság kirobbanása után a belföldi felhasználás stagnálása, majd visszaesése mellett a külkereskedelmi egyenleg látványosan javult. 2009-től a külkereskedelmi mérleg évről évre nagyobb többlettel zárt. Az egyenleg javulásának fő oka a fogyasztási célú import csökkenése, és a híradástechnikai, majd a hazai autógyárak kapacitásának kiépülésével az autóipari termékek exportjának felfutása. 2011-ben az egyenleg értéke már meghaladta a 7 milliárd eurót, az export százalékában kifejezett többlet nagysága közel 9% volt. 2015-től kezdődően az egyenleg átlépte a 8 milliárd eurós értéket. Az import- és az exportoldalon évről évre folyamatos növekedés figyelhető meg. 2015-ben a kivitel növekedése 1,5 százalékponttal haladta meg a behozatalét. A külkereskedelmi egyenleg 2016-ban érte el csúcspontját, 9,7 milliárd eurós értékkel. 2017-ben a behozatal növekedése – a lakossági fogyasztás és a beruházások erőteljes növekedésével párhuzamosan – 2,7 százalékponttal volt nagyobb az exporténál, ennek eredményeként a külkereskedelmi termékforgalom egyenlege 8 milliárd euróra esett vissza. 2016-ban az export 80, az import 78%-át az Európai Unió országaival bonyolítottuk. 2017-ben ez az arány az exportban nem változott, az importban 77%-ra csökkent. 2018-ban a behozatal növekedési üteme 3,1 százalékponttal meghaladta az exportét. Ennek hatására a termék-külkereskedelmi egyenleg 2,5 milliárd euróval visszaesett az előző évihez képest. Ez a tendencia tovább folytatódott 2019-ben is. A behozatal növekedési üteme 1,5 százalékponttal magasabb volt a kivitelnél, ami az aktívum 1,2 milliárd eurós mérséklődéséhez vezetett 2018-hoz viszonyítva.

Nemzetközi kitekintés

Legfontosabb kereskedelmi partnerünk, az Európai Unió külkereskedelme már a gazdasági válság előtt is jelentős mértékű hiányt mutatott, amit a válság csak felerősített. A 2005-ös, 134 milliárd eurós hiány 2008-ra érte el negatív csúcspontját, 276 milliárd eurós értékkel. Ezután a hiány mértéke 2012-ig fokozatosan, 114 milliárd euróra csökkent. 2013-ban az Európai Unió külkereskedelmi egyenlege hosszú idő óta először aktívummal zárt. A 2013–2017 közötti időszakban a korábbi hiányénál kisebb mértékű többlet jellemezte az EU termék-külkereskedelmét. 2016-ban az aktívum – enyhén csökkenő külkereskedelmi forgalom mellett – csaknem a felére esett vissza az előző évhez képest. 2017-ben a forgalom dinamikus növekedésnek indult, de az import növekedési üteme (9,0%) kissé meghaladta az exportét (8,0%). Ennek következtében a szerény mértékű többlet tovább olvadt, 20 milliárd eurót tett ki. Ez a tendencia 2018-ban is megmaradt, csak kisebb mértékben: az importnál 7, az exportnál pedig 4%-os növekedés figyelhető meg, ami 25 milliárd eurós passzívumot eredményezett. 2019-ben a növekedési ütem közel kiegyenlítődött: kivitelnél 4,1, míg behozatalnál 3,6%-os volt, ami 8 milliárd euróval mérsékelte a passzívumot az előző évhez képest.

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive