Fenntartható fejlődési célok

Fő indikátor piktogramja

A városok és egyéb emberi települések befogadóvá, biztonságossá, ellenállóképessé és fenntarthatóvá tétele

Savasodást okozó légszennyező anyagok kibocsátása

2000 óta
2016 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
Az utóbbi 13 évben az unióban és Magyarországon a kén-dioxid és a nitrogén-oxidok kibocsátása csökkent, az ammóniáé nem változott jelentősen.
A savasodást okozó légszennyező anyagok kibocsátása 1990 óta az unióban és Magyarországon jelentősen csökkent.
Az energiaipar kibocsátása számottevően csökkent, jelentős részben a kéntelenítő berendezések alkalmazása, valamint a széntüzelés használatának visszaszorulása miatt.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés
STADAT-táblák

Definíciók

Az ammónia, a nitrogén-oxidok és a kén-dioxid kibocsátása mutató nem tartalmazza a trágyakezelés és mezőgazdasági talajok kategóriákban a meghatározott tevékenységekből eredő nitrogén-oxidok kibocsátását, valamint a repülőgépek le- és felszállási ciklusán kívüli emissziót. A savasodást okozó légszennyező anyagok kibocsátása mutató az emberi tevékenységből származó nitrogén-oxidok, a kén-dioxid, valamint az ammónia éves összes kibocsátását követi nyomon, ami a hivatalos nemzeti kibocsátási leltárban szereplő nemzeti összesen értékeket, vagyis az ún. memo itemeken kívüli összes kibocsátást tartalmazza. A memo itemek a nemzetközi jelentésekben szereplő különálló tételek, mint pl. a repüléshez és a hajózáshoz használt üzemanyagok használatából származó, a biomasszából eredő CO2-kibocsátás vagy a hulladéklerakókon hosszú távon tárolt széntartalom.

SO2-egyenérték: a különböző légszennyező anyagoknak eltérő a környezetre és a klímára gyakorolt hatása. Azért, hogy e hatásukat össze tudjuk hasonlítani, egyenértékben (ekvivalensben) fejezzük ki kibocsátásukat, jelen esetben a kén-dioxidot használva bázisul.

Relevancia

A savasodást okozó anyagok kibocsátása károsítja az ökoszisztémát, különösen a talajt, az erdőket és a vízkészleteket. A légkörbe került nitrogén-oxidok a kibocsátó forrástól nagy távolságra eljutva leülepednek, így szerepet játszanak a savasodásban, az eutrofizációban (vizek túlzott tápanyagtartalma miatti algásodásban), valamint megnövekedett koncentrációjuk révén a fotokémiai füstköd (szmog) kialakulásában. A kibocsátott kén-dioxid a téli szmog kialakulásáért, az ammóniakibocsátás során bemosódó nitrát a foszfátvegyületekkel együtt pedig főként a fokozott algásodásért felelős. A savasodást okozó gázok szabályozása érdekében számos jogszabály született, ideértve a nagy kiterjedésű, országhatárokon átterjedő légszennyeződésekről szóló 1979. évi genfi egyezményhez (CLRTAP) tartozó göteborgi jegyzőkönyvet is. Magyarországon a technológiai fejlődés révén a folytatódó termelésbővülés az elmúlt évtizedben nem járt együtt a savasodást okozó anyagok kibocsátásnövekedésével. A folyamatos monitoring révén lehet meggyőződni ennek érvényesüléséről.

Elemzés

A 2018. évi adatok alapján a kén-dioxid esetében 73, nitrogén-oxidok esetében 42, az ammónia esetében 5,0%-os kibocsátáscsökkentés valósult meg uniós szinten 2005-höz képest. Hazánkban 2018-ra a kén-dioxidnál 47, a nitrogén-oxidoknál 40%-kal visszaesett, az ammónia esetében 1,2%-kal csökkent a kibocsátás 2005-höz viszonyítva.

A hosszabb időtávú – 1990-hez viszonyított – vizsgálatból megállapítható, hogy hazánkban 2018-ra a kén-dioxidnál 97, a nitrogén-oxidoknál 51, az ammónia esetében 42%-kal visszaesett a kibocsátás. A Magyarország által kibocsátott savasodást okozó gázok együttes SO2-egyenértéke az 1990. évi 1 millió 257 ezer tonnáról 2018-ra jelentősen, 256 ezer tonnára csökkent. Emögött nagyrészt az energiaiparban bekövetkezett technológiai jellegű változások (pl. kéntelenítő berendezések széles körű használata), illetve a széntüzelés visszaszorulása állnak. Az energiaipari kibocsátás jelentős csökkenésével a mezőgazdaság lett a leginkább felelős a savasodást okozó gázok kibocsátásáért, ami 2018-ban 62%-os részesedéssel bírt. A kén-dioxid-emisszió 1990-től 2018-ig történt 97%-os csökkenésével a gazdaság ammónia és nitrogén-oxidok kibocsátásai jelentősebb tényezőkké váltak a környezet savasodása tekintetében. Az ammónia és a nitrogén-oxidok kibocsátása közvetlenül a rendszerváltás utáni néhány évben csökkent, ezután 1999-ig lényegében stagnált. Ezt követően a nitrogén-oxidok kibocsátása csökkenő trendet mutatott. Az ammónia emissziója 1999-et követően kisebb-nagyobb ingadozások mellett 2018-ra lényegében az 1994. évi szintnek megfelelő kibocsátási volument érte el. Az ammóniakibocsátás fő forrásai a trágyakezelés és a műtrágyázás. Az ammónia kibocsátása 2018-ban 149 ezer tonna SO2-egyenérték volt, a savasodást okozó légszennyező anyagok teljes kibocsátásának 58%-a.

Légszennyezőanyag kibocsátás-csökkentési kötelezettségek*

(2005=100%)

Légszennyező anyagok Év Magyarország EU28
SO2-csökkentés A 2020 és 2029 közötti bármely év 46 59
2030 és az azt követő bármely év 73 79
NOx-csökkentés A 2020 és 2029 közötti bármely év 34 42
2030 és az azt követő bármely év 66 63
NH3-csökkentés A 2020 és 2029 közötti bármely év 10 6
2030 és az azt követő bármely év 32 19
* A kibocsátás-csökkentési kötelezettségek vonatkoztatási éve 2005.

Nemzetközi kitekintés

2018-ban az unióban a nitrogén-oxidok kibocsátása a 2005-ös bázisérték 57%-a volt, amihez képest a magyarországi kibocsátás változása kissé kedvezőtlenebbül alakult (60%). A V4-országok közül Szlovákia mutatója a magyarországi értékkel lényegében megegyezik, Csehországé 1 százalékponttal kedvezőbb (59%). Lengyelország a bázisévhez képest a legkedvezőtlenebb adattal rendelkezik az unióban (86%). A környező országok közül Románia a magyarországinál 5 százalékponttal rosszabb (65%), Ausztria 1 százalékponttal jobb (59%) értékkel bír. A felsorolt országok közül Horvátországban a legkedvezőbb a mutató értéke (56%). Az uniós kibocsátás mérséklődése leginkább a csökkenést elősegítő uniós jogszabályokkal magyarázható, ezek főleg a gépjárművek kibocsátását (európai kibocsátási sztenderdek), valamint az ipari tüzelőanyagok elégetését, és az erőművek termelését szabályozták. A gépjárművek jelentős része azonban változatlanul hagyományos (európai kibocsátási sztenderdeket el nem érő) technológiával működik, ami jelzi, hogy még mindig további jelentős potenciál van a nitrogén-oxidok kibocsátásának csökkentésében. A tüzelésmódosító technológiák és a tüzelőanyag szénről gázra való átállása tovább segítették a nitrogén-oxidok kibocsátásának csökkentését.

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive