Definíciók

A külföldön született népesség aránya a teljes népességhez képest megmutatja, hogy a teljes népesség hány százaléka született Magyarország határain kívül. Ez az arány megfelelő mutató a bevándorlás hosszú távú hatásának vizsgálatához, hiszen az országban élő külföldi állampolgárok mellett tartalmazza azon bevándorlókat is, akik időközben magyar állampolgárságot kaptak, illetve azokat is, akik külföldön élőként kapták meg a magyar állampolgárságot, és utána vándoroltak Magyarországra.

Relevancia

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia célként jelöli meg egy olyan bevándorlási politika kidolgozását, amely foglalkozik azzal, hogy szükséges-e az elöregedő népesség pótlása, illetve kezeli a bevándorlók esetleges integrációs nehézségeit.

Elemzés

A 2021. január 1-jei magyarországi népesség 6,1%-a született külföldön, ez az arány egy évvel korábban szintén 6,1, 2011-ben pedig 3,9% volt. Túlnyomó részük (együttesen 57%-uk) valamely szomszédos országban (Romániában, Ukrajnában, Szerbiában vagy Szlovákiában) született, ezen belül a romániai születésűek aránya a legjelentősebb (35%). A távolabbi országok közül Németország szerepe kiemelkedő, ahonnan a külföldön született népesség 6,5%-a származott. A külföldön születettek két nagy csoportra oszthatók: 69%-uk magyar állampolgársággal rendelkezik, kibocsátó területük jórészt a szomszédos országok közül való, 31%-uknak viszont kizárólag külföldi állampolgársága van. Közülük Ukrajnából, Romániából, Kínából és Németországból érkeztek nagyobb arányban.

A külföldön születettek aránya folyamatosan növekszik. Ez egyrészt a külföldi állampolgárok egyre inkább növekvő pozitív vándorlási egyenlegével, másrészt a külföldön honosított magyar állampolgárok 2017 óta inkább stagnáló, de továbbra is számottevő bevándorlásával magyarázható.

Külföldről származók a legnagyobb arányban Budapesten élnek, a fővárosiak 11%-a rendelkezett külföldi bevándorlói háttérrel 2021. január 1-jén. Hasonlóan magas arány Csongrád-Csanád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Győr-Moson-Sopron és Pest megyére jellemző, ahol a népesség 7,4, 7,2, 7,0, illetve 6,3%-a született külföldön. A legkisebb arányban Észak-Magyarországon, azon belül is Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében élnek külföldről származók (2,9, illetve 2,7%), de hasonlóan alacsony az arányuk Jász-Nagykun-Szolnok megyében is (2,9%).

A külföldön született népesség kormegoszlása kedvezőbb a teljes hazai népességhez viszonyítva, mivel 68%-uk a gazdaságilag aktív, 15–59 éves korcsoportba tartozott, míg a teljes népességben ez az arány ennél kisebb, 59% volt 2021. január 1-jén.

Nemzetközi kitekintés

A külföldről származók arányának növekedése az Európai Unió legtöbb országára szintén jellemző, mértéke viszont körülbelül kétszerese a magyarországinak. 2020. január 1-jén a 27 tagállamból álló Európai Unió népességének 12%-a származott külföldről. A nemzetközi vándorlás résztvevőinek aránya Luxemburgban kiemelkedően magas (48%), emellett Cipruson, Máltán, Ausztriában és Svédországban is jelentős volt, az EU-átlagát jóval meghaladta a külföldön született népesség aránya. A legalacsonyabb arányszámokat kelet-közép-európai szomszédainknál találjuk. Szlovákiában, Romániában, Bulgáriában és Lengyelországban 4% alatti a külföldön születettek aránya, míg Csehországban is csupán 5%.