Fenntartható fejlődési célok

Fő indikátor piktogramja

Megfizethető, megbízható, fenntartható és modern energiához való hozzáférés biztosítása mindenki számára

Megújuló energiaforrások

2004 óta
2016 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
Magyarországon a megújuló energiaforrások részesedése a teljes végső energiafelhasználásból a 2013-as csúcsértékről 2018-ra 12,5%-ra csökkent, távolodva a 2020-ra vállalt célértéktől.
A megújuló alapú energiatermelésünkben a biomassza és a kommunális hulladék megújuló része dominál, együttesen 73%-os részesedéssel.
A megújuló energiaforrásokból és hulladékból termelt villamos energia mennyisége 2000 óta több mint tizenötszörösére növekedett, jelentős hányadát (48%) a biomassza adta 2018-ban.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés
STADAT-táblák

Definíciók

Az indikátor a megújuló energiaforrásokból (víz, szél, nap, geotermikus energia, biomassza, biogáz, bioüzemanyagok, megújuló kommunális hulladék) termelt energia arányát határozza meg a teljes végső energiafelhasználáson belül. A víz- és szélenergia csak villamos energiaként hasznosul, a napenergiából viszont villamos és hőenergia egyaránt előállítható, előbbihez napelem, utóbbihoz napkollektor szükséges. A biogáz kategória tartalmazza a szennyvíztelepi gázt, a depóniagázt és az egyéb biogázokat. A biomassza és a kommunális hulladék megújuló része magában foglalja a tűzifát és egyéb szilárd bioenergia-hordozókat.

A primer energia (elsődleges vagy alapenergia) olyan, megújuló és nem megújuló energiaforrásból származó energia, amely nem esett át semminemű átalakításon vagy feldolgozási eljáráson. A szekunder (másodlagos) energia a primer energiából átalakított energia (pl. folyékony üzemanyagok, villamos energia).

Relevancia

Európában az energiaigény fokozatosan növekszik, eközben az energiaárak és az ellátásbiztonság folyamatosan ingadoznak. Az uniós energiapolitika három fő szempontot vesz figyelembe: az ellátásbiztonságot, a versenyképességet és a fenntarthatóságot. Célja a fosszilis energiahordozóktól való függés, valamint az emisszió – különösen az üvegházhatású gázok kibocsátásának – csökkentése. E célok megvalósítását szolgálja a 2009/28/EK uniós irányelv, miszerint 2020-ig a megújuló energiaforrások felhasználásának arányát 20%-ra kell növelni a közösségi energiafogyasztásban. Az irányelv tagországi szinten is meghatározza az elérendő célértékeket, Magyarország esetében 13%-ot ír elő a teljes végső energiafelhasználáson belül. Hazánk Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében ennél magasabb, 14,65, míg a villamos energia vonatkozásában 10,9%-os arányt vállalt. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megállapítja, hogy a megújuló erőforrások használata, illetve az azokra való átállás jelenleg többletköltségekkel jár a gazdasági szereplők számára. Mivel a nem megújuló erőforrások kimerülésével ezeket a költségeket a gazdaság szereplőinek mindenképpen vállalnia kell, indokolt azoknak a befektetéseknek a támogatása, amelyek a fosszilis erőforrások hatékonyabb kiváltására irányulnak. A támogatandó tevékenységek között hangsúlyos a zöldenergia előállítása. Ez a biomassza, a biogáz, a geotermikus, a víz-, a nap- és a szélenergia, valamint a mezőgazdasági melléktermékek energiafelhasználáson belüli arányának növelését jelenti. Ehhez a megújuló energiaforrásokhoz köthető technológiák támogatása, beruházások növelése szükséges.

Elemzés

Hazánkban 2004 és 2013 között a megújuló energia részesedése 4,4%-ról 16,2%-ra emelkedett, 2012-ben és 2013-ban már meghaladta a 2020-ra kitűzött 14,65%-os célértéket. Ezt követően minden évben csökkent – 2018-ra 12,5%-ra – a mutató értéke, ami igen kedvezőtlen és az európai uniós trendekkel szembe menő folyamat. A teljes energiatermelésen belül a megújuló energiaforrásokból és hulladékból termelt energia mennyisége 2005 és 2018 között 71 PJ-ról 125 PJ-ra nőtt. A megújuló energiaforrásokat elsősorban a hő- és villamosenergia-termelésben, illetve kisebb részben bioüzemanyagként hasznosítjuk. A megújuló alapú energiatermelésünkben nagyon jelentős, bár az utóbbi években némileg csökkenő a biomassza és a megújuló kommunális hulladék dominanciája. A teljes megújuló termelésen belüli részesedése 2005 és 2018 között 93-ról 73%-ra csökkent. A jelzett időszakban a legnagyobb bővülés a bioüzemanyagok termelését jellemezte, ami 0,1 PJ-ról 19 PJ-ra növekedett, részesedése pedig 0,1%-ról 15%-ra. A többi energiaforrás részesedése együttesen 13%-os. 2005 óta a biogázalapú energiatermelés részesedése 0,4%-ról 3,1%-ra, a napenergiáé 0,1%-ról 2,2%-ra, a szélenergiáé 0,0%-ról 1,8%-ra emelkedett. Csökkent viszont a geotermikus energia (5,1%-ról 4,7%-ra) és a vízenergia (1,0%-ról 0,6%-ra) részesedése, habár a mennyiséget tekintve növekedett a termelésük.

Hazánkban a megújuló energiaforrásokból és hulladékból termelt villamos energia mennyisége 2000 óta több mint tizenötszörösére bővült, 2018-ban értéke 3753 gigawattóra volt. Ugyanezen idő alatt a megújuló alapú villamos energia aránya a teljes felhasználásból 0,7%-ról 8,1%-ra emelkedett, ami a 2020-ra vállalt 10,9%-os célérték 74%-a.

A megújuló alapú villamosenergia-termelés 2003-tól vált intenzívvé, a működési támogatások egyik formája, a kötelező átvételi rendszer (KÁT) ösztönző hatására. Ennek keretében a piacinál magasabb áron értékesíthették a villamos energiát a termelők. 2017. január 1-jétől a Megújuló Energia Támogatási Rendszer (METÁR) van érvényben, amely szintén a megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia támogatására szolgál. Az évek során a megújuló alapú termelés (és részarány) ingadozásai szorosan kötődtek a KÁT változásaihoz: a kötelezően átvett mennyiség korlátozása, vagy vegyes tüzelésű erőművek KÁT-ból való kikerülése következtében visszaesés történt. A két komolyabb, 2006-os és 2011-es visszaesés is az előbbi okokkal magyarázható. A termelésben a biomassza a legjelentősebb, 2000 óta volumene 10 gigawattóráról 1799 gigawattórára, aránya 4,1%-ról 48%-ra nőtt. A napenergia részesedése a második legmagasabb 17%-kal, 2012-től intenzíven nő a napelemekkel termelt villamos energia mennyisége. A szélenergia 2018-ban elveszítette 2009 óta őrzött második helyét a megújuló alapú villamosenergia-termelésben. 16%-os részesedése jelentős visszaesés a 2012-es csúcshoz (29%) képest. Magyarországon 2011 óta nem adtak át új szélerőművet, engedélyezésükre jelenleg nincsen jogi lehetőség. Ez annak fényében figyelemre méltó, hogy a globálisan telepített szélenergia-kapacitás exponenciális ütemben nőtt az utóbbi két évtizedben.

A biogázalapú villamosenergia-termelés 2010 és 2013 között bővült jelentősen, aránya 2018-ban 8,8% volt. A vízenergia termelése nőtt ugyan 2000 óta, részesedése azonban nagyot zuhant, 73%-ról 5,9%-ra. A megújuló kommunális hulladékból előállított villamos energia mennyisége számottevően nőtt, részesedése azonban 23%-ról 4,3%-ra csökkent 2000 óta. A geotermikus alapú villamosenergia-termelés 2017-ben indult hazánkban, szerepe jelenleg elhanyagolható.

Nemzetközi kitekintés

2018-ban a megújuló energiaforrásokból termelt energia az EU28 teljes energiafelhasználásának 18%-át adta, 2 százalékponttal maradt el a 2020-ra kitűzött célértéktől. 2004 óta a mutató értéke egyenletesen, minden évben növekedett, a 2020-as célkitűzés teljesülése elérhetőnek tűnik. A tagországok közül Svédországban a legmagasabb a megújuló energiaforrások hasznosításának aránya (55%), majd Finnország (41%) és Lettország (40%) következik. A 2018. évi adatok alapján a 2009/28/EK irányelvben lefektetett, országokra bontott 2020-as célkitűzéseket már 12 tagállam haladta meg, a legnagyobb mértékben Horvátország, Dánia és Svédország, 8,0, 5,7, illetve 5,6 százalékponttal. További 9 ország kevesebb, mint 3 százalékponttal marad el a célértéktől. A 2020-ra vállalt aránytól leginkább elmaradó értékekkel Hollandia, Franciaország és Írország rendelkezik, a különbség 6,6, 6,4, illetve 4,9 százalékpont. A magyarországi érték 5,5 százalékponttal elmarad az uniós átlagtól, hazánk az egyetlen uniós tagállam, ahol 2010-hez viszonyítva csökkent a megújuló energiaforrások végső energiafelhasználásból való részesedése.

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive