Fenntartható fejlődési célok

Fő indikátor piktogramja

Sürgős lépések megtétele a klímaváltozás és hatásainak leküzdésére

Kezelt hulladék

2004 óta
2016 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
Az anyagában hasznosítás a hulladékkezelési eljárások több mint 60%-át tette ki 2018-ban.
Az anyagában hasznosítás az építési-bontási hulladék, a lerakás a települési hulladék esetében volt a legnagyobb arányú 2018-ban.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés
STADAT-táblák

Definíciók

Kezelt hulladék: egy adott ország területén kezelt bármely anyag vagy tárgyak összessége, amely(ek)től birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles, beleszámítva a kezelés céljára külföldre exportált hulladék mennyiségét, kihagyva azonban az importált hulladékot.

Hulladékkezelés: hasznosítási vagy ártalmatlanítási (lerakás, hulladékégetés) műveletek, ideértve a hasznosítást vagy ártalmatlanítást megelőző előkészítést (előkezelést) is.

Az újrafeldolgozás olyan hasznosítási művelet, amelynek során a hulladékot termékké vagy anyaggá alakítják akár annak eredeti használati céljára, akár más célokra. Ez magában foglalja a szerves anyagok feldolgozását, de nem tartalmazza az energetikai hasznosítást és az olyan anyaggá történő feldolgozást, amit feltöltési műveletek során használnak fel (2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról). A hulladékok égetése a hulladékégető vagy hulladék-együttégető műben megvalósuló hőkezelése. Hulladéklerakásnak minősül a hulladékoknak meghatározott jogszabályi követelmények és műszaki védelmi előírások betartásával megvalósított elhelyezése.

Feltöltési művelet: olyan hasznosítási művelet, amelynek során meghatározott célra alkalmas hulladék felhasználásával hulladéknak nem minősülő anyagokat helyettesítenek kitermeléssel érintett területek helyreállításakor vagy tájrendezéskor.

Relevancia

A fenntarthatóság szempontjából fontos az újrahasznosítás és az újrafeldolgozás erősítése, illetve a másodlagos nyersanyagpiacok kialakítása. A már keletkezett hulladékok esetében az újrahasználat és az újrafeldolgozás követelménye az irányadó. Az újrahasználat érdekében támogatni kell a tartósabb fogyasztási cikkek termelését és visszaszorítani az egyszer használatos termékek iránti igényt. Az újrafeldolgozás érdekében elő kell segíteni az újrafeldolgozási technológiák gazdaságossá válását és a másodlagos nyersanyagok piacának erősödését, elsősorban a fogyasztóiár-támogatás eszközével, illetve a termelési költségek adótartamának mérséklésével.

Elemzés

Az anyagában hasznosított hulladék aránya hazánkban 2006 óta lényegében folyamatosan nő, 2014-ben meghaladta az EU28 átlagát, 2018-ban 61% volt.

Hulladékfajtánként eltérő, hogy melyik a legjellemzőbb kezelési mód. Ezt elsősorban a hulladék anyaga, halmazállapota határozza meg. Az anyagában hasznosítás az építési-bontási hulladékok esetében a legnagyobb mértékű, míg a veszélyes hulladék esetében a legkevésbé jellemző. Az energetikai hasznosítás a mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék esetében a legjelentősebb, és még a települési hulladéknál mondható számottevőnek. A lerakás a települési, illetve az ipari és az egyéb gazdálkodói hulladékokra a legjellemzőbb.

Nemzetközi kitekintés

Az unió átlagát tekintve az anyagában hasznosított hulladék aránya 2006 óta 42 és 49% között ingadozik. A 2016. évi értékek alapján az anyagában hasznosítás aránya Szlovéniában, Olaszországban, Csehországban és Belgiumban volt a legmagasabb, meghaladta a 75%-ot. A legalacsonyabb, 10% alatti értékekkel Finnország, Bulgária, Görögország és Románia rendelkezett. Magyarországon az újrahasznosított hulladékok aránya mintegy 10 százalékponttal meghaladta az uniós átlagot.

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive