Fenntartható fejlődési célok

Fő indikátor piktogramja

A városok és egyéb emberi települések befogadóvá, biztonságossá, ellenállóképessé és fenntarthatóvá tétele

Az ózonképző vegyületek kibocsátása

2000 óta
2017 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
Az ózonprekurzor-kibocsátás Magyarországon szorosan követi a csökkenő uniós trendet.
A magyarországi közlekedés ózonprekurzor-kibocsátása együtt mozog az uniós csökkenő trenddel.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés
STADAT-táblák

Definíciók

Az ózonképző vegyületek kibocsátása indikátor a nitrogén-oxidok, a nem metán illékony vegyületek, a szén-monoxid és a metán NMVOC-egyenértékben kifejezett kibocsátásának trendjét mutatja be, a memo item értékei nélkül számolva. A memo itemek a nemzetközi jelentésekben szereplő különálló tételek, a nemzeti összesen értékeken felül számolt kibocsátások, mint pl. a repüléshez és hajózáshoz használt üzemanyagok használatából és a biomasszából származó CO2-kibocsátás vagy a hulladéklerakókon hosszú távon tárolt széntartalom.

A közlekedés során keletkezett ózonképző vegyületek mutató a nitrogén-oxidok, a szén-monoxid, a metán és a nem metán illékony szerves vegyületek NMVOC-egyenértékben kifejezett közlekedési kibocsátásának trendjét jelzi, a memo item értékei nélkül számolva.

A különböző légszennyező anyagoknak eltérő a környezetre és a klímára gyakorolt hatása. Azért, hogy e hatásukat össze tudjuk hasonlítani, egyenértékben (ekvivalensben) fejezzük ki kibocsátásukat.

Relevancia

Az ózonelőanyagok (prekurzorok) hozzájárulnak a talaj közeli ózon kialakulásához. A troposzférikus ózon a szmog egyik összetevője, leginkább a nagy forgalmú városokat sújtja. Rendkívül reaktív gáz, jelentős egészségügyi problémákat okoz, valamint károsítja az ökoszisztémát és a mezőgazdasági terményeket. A megemelkedett ózonkoncentráció légzési problémákat és a tüdő működési zavarait eredményezheti. A troposzférikus ózon a közlekedés, az ipar és a háztartások energiafelhasználása során keletkezik. A nitrogén-oxidokkal együtt a nem metán illékony szerves vegyületeket fotooxidánsoknak nevezzük. A nitrogén-oxidoknak leginkább a mezőgazdasági és a közlekedési kibocsátása jelentős, az NMVOC esetében a háztartások mögött a mezőgazdaság és a feldolgozóipar emissziója számottevő. Ezek a szennyezők a fotokémiai szmog kialakulásának előidézői, különösen a nyári időszakban. A modern technológiák segítségével a terhelések egy része csökkenthető, például katalizátorokkal és kisebb fogyasztású motorokkal.

Bár a tisztább járművek és alternatív üzemanyagok önmagukban nem oldják meg a közlekedés alapvető fenntarthatósági problémáit, használatuk elengedhetetlen a közlekedés környezetterhelésének csökkentéséhez. A közlekedési rendszerek racionalizálása mellett szükséges, hogy az igények kielégítésének mind nagyobb hányada környezetbarát, alternatív közlekedési módok és üzemanyagok felhasználásával történjen.

Elemzés

Az ózonprekurzorok kibocsátása Magyarországon 1990 és 2018 között stabilan csökkent. Az emisszió az 1990-re kimutatott 773 ezer tonna NMVOC-egyenértékről 2018-ra 316 ezer tonnára csökkent. A legjelentősebb ózon-prekurzorok 2018-ban a nitrogén-oxidok voltak (46%), a nem metán illékony szerves vegyületek 40, a szén-monoxid 13, a metán 1,3%-kal részesedett az ózonképző vegyületek kibocsátásából. 1990 és 2018 között a nitrogén-oxidok kibocsátásának 51%-os visszaeséséhez a leginkább az ipar (73%), az energiaipar (69%) és a szállítás, közlekedés (43%) kibocsátáscsökkenése járult hozzá.

1990-től 2018-ig a nem metán illékony szerves vegyületek kibocsátása 60%-kal csökkent, amit elsősorban a szállítás, közlekedés kibocsátásának jelentős mértékű, 89%-os visszaesése okozott.

A közlekedés ózonprekurzor-kibocsátása hazánkban 1990-hez képest 73%-kal lett kevesebb. Részaránya a teljes ózonprekurzor-kibocsátáson belül 1990 és 2018 között 40%-ról 27%-ra csökkent. A lakosság kitettsége a levegő ózon-szennyezettségének részben a klíma és a vegetáció különbözőségeinek függvényében országonként változik. Általánosságban elmondható, hogy a magasabb átlaghőmérsékletű, déli országok lakosait nagyobb mértékben veszélyezteti az ózonszennyezettség (pl. Olaszország), mint a hűvösebb, északi országok lakóit (pl. Norvégia, Írország).

2019-ben Magyarországon az ózonkoncentráció összes mért adatának több mint 10%-a csak a Budapest Gergely utcai, a Százhalombatta Búzavirág téri és Liszt Ferenc sétányi, valamint a Szombathely Markusovszky Lajos utcai mérőállomásokon haladta meg a hosszú távú célkitűzést, ami 120 µg/m3, az egy naptári év alatt mért napi 8 órás mozgóátlag-koncentráció maximuma.

Nemzetközi kitekintés

2018-ban a V4-országok közül Lengyelországban mindössze közel negyedével csökkent az ózonprekurzorok kibocsátása 1990-hez képest, ami az EU28-ban a második legrosszabb érték. A magyarországi indikátor értéke a bázisév 41%-a, ami kicsivel kedvezőtlenebb az EU28 átlagnál (38%). Szlovákia (34%) és Csehország (31%) azonos mutatói az uniós átlagértéknél kedvezőbbek. A Magyarországgal szomszédos országok közül Románia (68%), Ausztria (47%), Szlovénia (45%) és Horvátország (44%) mutatói az uniós és magyarországi értéknél egyaránt rosszabbak.

A közlekedés során kibocsátott ózonképző vegyületek emissziója 2018-ban az 1990-es bázisértékhez viszonyítva az unión belül egyedül Romániában emelkedett (2,6%-kal), a többi országban csökkent.

Románia után a második legkedvezőtlenebb értékkel Lengyelország rendelkezik, ami az 1990-es bázisévhez viszonyítva 88%. A szomszédos és a V4-országok közül Magyarország rendelkezik a legkedvezőbb értékkel, 27%, az EU28 átlagnál (37%) is számottevően jobb. Horvátország, Szlovákia és Csehország az uniós átlagnál kicsit rosszabb értékkel rendelkeznek (egyaránt 38%) Ausztriához (42%) hasonlóan. Szlovéniában 56%-os ez a mutató.

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive