Fenntartható fejlődési célok

Fő indikátor piktogramja

Az országokon belüli és az országok közötti egyenlőtlenségek csökkentése

Szegénységi arány

2005 óta
2017 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
A szegénységi arány Magyarországon 2015 óta csökken.
2019-ben a 18–24 éves korosztályban volt a legmagasabb a szegénységi arány, a legalacsonyabb pedig a legidősebbek körében. A legfiatalabb korosztály (0–17 évesek) helyzete javult, az idős korosztályé romlott az elmúlt három évben.
A tartós szegénység aránya alacsonyabb Magyarországon, mint az Európai Unióban.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés
STADAT-táblák

Definíciók

A szegénységi arány megadja a mediánjövedelem 60%-ánál kevesebb jövedelemmel rendelkező háztartásokban élők arányát a teljes népességre vetítve. A mediánjövedelmet úgy kapjuk meg, hogy jövedelmük alapján sorba rendezzük a személyeket, és az az összeg lesz a mediánjövedelem, amely alatt és fölött a sorba rendezés után ugyanannyi személy található.

Tartós szegénységi arány: olyanok tartoznak ebbe a csoportba, akik a medián ekvivalensjövedelem 60%-ánál kevesebb jövedelemmel rendelkező háztartásokban éltek az adott és a megelőző három évből legalább két másik évben.

Relevancia

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megállapítja, hogy a leszakadó társadalmi csoportok és térségek kiemelt kezelése, a szegénység visszaszorítása a kormányzat részéről nemcsak az emberi erőforrások fejlesztése, hanem a társadalmi integráció szempontjából is fontos. A stratégia a jövedelemegyenlőtlenséget a nemzet állapotáról, fejlődéséről képet adó fontos mutatóként említi. A szegénység elleni küzdelem az Európa 2020 stratégiai dokumentumában is prioritásként szerepel. Különösen fontos a figyelem ráirányítása a veszélyeztetett társadalmi csoportok (munkanélküliek, szegények, fogyatékosok, betegek, romák stb.) jövedelmi helyzetére, hiszen náluk a többi társadalmi csoportokénál jelentősebb a szegénység, valamint annak kockázata. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia szerint a szegénység vagy az etnikai alapú társadalmi kirekesztettség az egyik legsúlyosabb akadálya a szolidáris, tudásalapú, egészséges társadalom megteremtésének. A leszakadó társadalmi csoportok és térségek kiemelt kezelése, a szegénység csökkentése a kormányzat által nemcsak az emberi erőforrások fejlesztése, hanem a társadalmi integráció szempontjából is fontos. Ezért komplex, többek között oktatási és képzési, egészségügyi, gazdaságfejlesztési, valamint lakhatási programok szükségesek. A jelenséget a jövedelmi szegénység relatív mutatója alapján vizsgáljuk, amely a legrégebbi az EU országai által használt közös mutatók közül.

Elemzés

Magyarország a szegénységi arányt tekintve az EU átlagánál jobb helyzetben volt 2018-ban. A mutató 2010 után növekedett, majd 2014-től évről évre csökken hazánkban. A nemek szerinti eltérés Magyarországon kismértékben nagyobb a tagállamok átlagánál, és azzal ellentétes irányú: nálunk a nők, az EU tagállamainak többségében viszont a férfiak voltak előnyösebb helyzetben 2015-ig bezárólag, 2017-ben már Magyarországon is a férfiak esetében volt kedvezőbb a mutató értéke. A tartós szegénységben élők aránya szintén kisebb Magyarországon az EU átlagánál. Figyelembe véve azonban, hogy a magyar átlagjövedelmi szint az unió tagállamaiban az egyik legalacsonyabb, ez abszolút értelemben nem jelent kedvező helyzetet.

A korcsoportokat tekintve a szegénységi arány 2019-ben a 18–24 és az 50–64 éves korosztályokban haladta meg az országos átlagot, esetükben 15,3 és 14,4%-os a mutató. A többi korosztály esetében elmaradt az átlagtól. A 65 éves és annál idősebbek szegénységi aránya kismértékben növekedett 2018-hoz képest, 11,1%-ot tett ki.

A tartós szegénységi arány értéke 2019-ben 5,1%-ra csökkent a 2018-as 5,7%-ról. A mutató jóval kedvezőbb, mint az Európai Unió átlaga, ugyanakkor ez azt is jelzi, hogy Magyarországon viszonylag sokan élnek a tartós szegénységi arány határvonala körül, és az életkörülményekben bekövetkező kisebb változások hatására fluktuálnak az érintett és nem érintett csoport között. A tartós szegénység mind Magyarországon, mind az Unióban nagyobb arányban veszélyezteti a nőket.

Nemzetközi kitekintés

Az Európai Unióban 2018-ban a lakosság 17,1%-a élt a relatív jövedelmi szegénységi küszöb alatt. A szegénységi arány meglehetősen stabil volt 2005 és 2010 között, 16,4, illetve 16,5%, 2011 óta azonban kismértékben növekedett. 2008-ban a szegénység tekintetében az Európai Unió országai közül Románia, Bulgária, Spanyolország, illetve a balti államok voltak a legkedvezőtlenebb helyzetben. Ezekben az országokban a szegénységi arány meghaladta a 20%-ot. A legalacsonyabb értéket Csehországban mérték (9,6%). A Magyarországra vonatkozó 12,8% nemzetközi összevetésben átlag alatti.

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive