Fenntartható fejlődési célok

Fő indikátor piktogramja

Az egészséges élet biztosítása és a jóllét előmozdítása minden korosztály valamennyi tagjának

Vélt egészség

2005 óta
2016 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
A hazai lakosság vélt egészsége 2005-höz képest közelíti az uniós tagországok átlagát, de még így is 8,5 százalékpont az elmaradás 2018-ban.
A magasabb jövedelmi ötödökbe tartozók kedvezőbbnek ítélik meg egészségi állapotukat.
A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők kedvezőbbnek ítélik meg az egészségüket.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés
STADAT-táblák

Definíciók

Az egészségi állapot jellemzésére a lakossági felvételekben leginkább elfogadott az egészség önértékelése (vélt egészség), vagyis az egészségi állapotát a válaszadó egy ötfokozatú skálán határozza meg. A válaszlehetőségek a nagyon jótól a nagyon rosszig terjednek. A jövedelmi ötödök számításakor a háztartás nagyságát és összetételét is tekintetbe vesszük, és az egy főre jutó jövedelem értékével számolunk. A népességet az egy főre jutó jövedelem nagysága szerint növekvő sorba rendezve és öt egyenlő részre osztva, az egyes ötödökbe a népesség 20%-a tartozik, a legszegényebbek az 1. a leggazdagabbak az 5. ötödbe.

A közölt adatok forrása a KSH Háztartási költségvetési és életkörülmény adatfelvétel (HKÉF). Az évente ismétlődő felvétel adatai képezik az alapját az Európai Unió harmonizált jövedelemre és életkörülményekre vonatkozó statisztikáinak (EU-SILC).

Relevancia

A vélt egészség indikátor az egészségi állapot (közvetetten életminőség) jellemzésére, mérésére szolgáló szubjektív mutató, az egyének saját egészségükről alkotott véleményén alapul. A mutató szoros kapcsolatban van a tényleges egészségi állapottal és a jövedelmi helyzettel is.

Elemzés

2019-ben a felnőtt lakosság túlnyomó többsége (88%) elégedett volt az egészségi állapotával, vagy legalábbis megfelelőnek tartotta azt. Egészségét jónak vagy nagyon jónak 58%-uk ítélte. A férfiak pozitívabban vélekednek saját egészségükről, noha a halálozási adatok és az egészségmagatartás vizsgálatából adódó eredmények is arra utalnak, hogy a nők alapvetően többet törődnek egészségükkel, és inkább élnek kockázatkerülő módon (a rendszeres dohányzás, az alkoholfogyasztás, a túlsúly vagy elhízottság előfordulási gyakorisága a férfiak körében jelentősen magasabb). 2019-ben a férfiak 62, a nők 55%-a tartotta nagyon jónak vagy jónak egészségi állapotát.

A nagyon jó anyagi helyzetűek jóval nagyobb arányban állítják magukról, hogy kitűnő egészségi állapotnak örvendenek, mint az alacsonyabb jövedelműek. Mindössze 5,0% azoknak az aránya a magas jövedelműek körében, akik rossznak vagy nagyon rossznak ítélik az egészségüket, míg az alacsony jövedelműeknél 21% az egészségükkel elégedetlenek aránya. A szélső jövedelmi kategóriák közti különbség 2010 óta nem javult számottevően. Az egyén egészségmegőrzését és egészségtudatos magatartását befolyásolja az iskolázottság. A felsőfokú végzettségűek lényegesen jobbnak tartják az egészségüket, mint a csak általános iskolai vagy középfokú végzettségűek.

Nemzetközi kitekintés

Az EU-SILC felmérése kimutatta, hogy az európai átlaghoz képest a hazai lakosság kisebb hányada értékelte nagyon jónak vagy jónak az egészségi állapotát (2018-ban 61%, szemben az EU28 69%-os átlagával). Ugyanakkor hazánk a 2005-ös adatokhoz képest 2018-ra a közel 20 százalékpontos hátrányát 8,5 százalékpontra csökkentette.

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive