Fenntartható fejlődési célok

Fő indikátor piktogramja

Az egészséges élet biztosítása és a jóllét előmozdítása minden korosztály valamennyi tagjának

Magas vérnyomás – krónikus betegségek

2001 óta
2017 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
A felnőtt lakosság körében emelkedik a magas vérnyomás előfordulásának gyakorisága.
Mindhárom vizsgált megbetegedés előfordulásának gyakorisága növekvő tendenciát mutat.
A 2018/2019-es tanévben továbbra is nagyobb arányban fordultak elő a vizsgált betegségek a fiúk körében. Az elhízás hangsúlyos fiatalkori jelenléte számos krónikus betegség előfutára lehet.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
STADAT-táblák

Definíciók

A morbiditás (betegségek előfordulási gyakorisága) szerinti csoportosítás a betegségek nemzetközi osztályozása X. revíziója alapján készült. A felnőttekre vonatkozó adataink a háziorvosoknál diagnosztizált esetekre korlátozódnak.

Az iskola-egészségügyi szűrővizsgálatok mutatói az ezer megvizsgált tanulóra jutó megbetegedések számát mutatják nemek és korcsoportok szerint. A magasvérnyomás-betegséget azon gyermekek esetében állapítják meg, akiknek szisztolés és/vagy diasztolés vérnyomásértéke több helyen időközben, legalább 3 alkalommal mérve ismételten a korának megfelelő 90 percentilis érték fölötti, függetlenül az eredettől (primer vagy szekunder), és gyógyszeres kezelést igényel. A normális testsúly összefüggésben van a magassággal, a korral, az alkattal, a nemmel, ezért nehéz definiálni. Az elhízás mértékének meghatározására a testtömegindexet (Body Mass Index, BMI) használják, amely a kilogrammban mért testsúly és a méterben mért testmagasság négyzetének hányadosa. A testtömegindex értékei alapján a gyermekeknél a tápláltsági állapot meghatározására a következő kategóriák használatosak: alultáplált (BMI <3 percentilis »pc«), sovány (BMI≥3 pc, de <10 pc), túlsúlyos (BMI≥85 pc, de <97 pc), elhízott (BMI 97 pc feletti).

Relevancia

Mivel a krónikus betegségek kialakulása jelentős részben közös kockázati tényezőkre vezethető vissza, célzott egészségügyi programokkal közülük sok elkerülhető lenne. A megfelelő kezeléshez való egyenlőbb hozzáférés mind szélesebb körben való biztosítása jelentős mértékben javítaná az Európai Unió országainak egészségügyi, valamint gazdasági helyzetét. A keretstratégia szerint cél a betegségteher túlnyomó részét adó, jelentős mértékben az életmóddal összefüggő krónikus, nem fertőző megbetegedések számának csökkentése. Egyéni szinten ehhez többek között az egészséges táplálkozás, a rendszeres testmozgás, illetve a prevenciós programokon és szűréseken való részvétel járulhat hozzá. A kormányzat az egészségügyi ellátórendszer modernizációjával, népegészségügyi, prevenciós programok és szűrések indításával, illetve az egészséges életmód népszerűsítését célzó tevékenységek támogatásával tehet a javulás érdekében.

Elemzés

A háziorvosi szolgálathoz bejelentkezett 19 éves és annál idősebb korosztály tízezer lakosra jutó megbetegedéseinek nagysága, illetve sorrendje nemenként, korosztályonként és területileg is eltér. A leggyakoribb megbetegedések a keringési rendszer betegségei, közülük első helyen a magasvérnyomás-betegség áll.

A háziorvosok morbiditási (betegségek előfordulására vonatkozó) jelentései alapján a magasvérnyomás-betegség tízezer lakosra jutó száma az elmúlt 18 évben a 19 évesek és annál idősebbek körében 80%-kal nőtt (2001-ben 2214, 2019-ben 3980 volt a megbetegedések száma). 2019-ben a férfiaknál 3735, a nőknél 4198 megbetegedés jutott tízezer lakosra. Az idősebb korosztályokban rendre gyakoribb a magasvérnyomás-betegség előfordulása, mint a fiatalabbakban, 2019-ben a 19–24 évesek körében 314, míg a 75 éves és annál idősebb korosztályban már 9203 a tízezer lakosra jutó megbetegedések száma. A legjelentősebb különbség a 25–34 és a 35–44 éves korosztály között van, az utóbbiban 2,3-szer magasabb a magas vérnyomásban szenvedők aránya. A régiók közül Dél-Dunántúl és Dél-Alföld értékei haladják meg leginkább az országos átlagot.

További jelentős megbetegedések a felnőtt lakosság körében az ischaemiás szívbetegség, a cukorbetegség és az asztma.

Az ischaemiás szívbetegség előfordulása is jelentősen, 71%-kal nőtt 2001 óta: míg 2001-ben 863, addig 2019-ben 1475 volt a tízezer azonos korú lakosra jutó megbetegedések száma. Az elmúlt négy évben 3,2%-kal mérséklődött ez a mutató. 2019-ben a férfiak körében 1360, a nőknél 1578 volt a tízezer lakosra számított érték. Az idősebb korcsoportok felé haladva nő a megbetegedések aránya, míg a 19–24 éves korosztályban 17, a 75 évesek és annál idősebbek között már 5512 megbetegedés jut tízezer lakosra. 2019-ben a legjelentősebb, 3,5-szeres növekedés a 35–44 és a 45–54 éves korosztályok között figyelhető meg. Észak-Alföld régió mutatói haladják meg leginkább az országos átlagot ischaemiás szívbetegség esetén.

A diabetes mellitus (cukorbetegség) megbetegedési gyakorisága közel két évtized alatt 2,4-szeresére nőtt a felnőtt népességben (2001-ben 585, 2019-ben 1379 volt a tízezer főre jutó érték). A növekedés mindkét nem esetében megfigyelhető. A férfiak körében 2019-ben 1369, a nőknél 1387 a tízezer azonos korú lakosra számított mutató. Korosztályonként vizsgálva az idősebbek megbetegedési arányszámai magasabbak: míg a 19–24 évesek körében 88, a 75 éves és annál idősebb korosztályban 3494 a tízezer lakosra jutó cukorbetegek száma. A legjelentősebb, 2,4-szeres különbség a 35–44 és a 45–54, illetve a 45–54 és az 55–64 éves korosztályok között van. A régiók közül Észak-Alföld és Dél-Alföld diabetes mellitusra vonatkozó megbetegedési mutatói a legmagasabbak.

Az asztmás megbetegedésre vonatkozó arányszám 2001 óta 3,7-szeresére nőtt, 2019-ben tízezer lakos közül 515 szenvedett ebben a betegségben, a nők körében 604, a férfiaknál 414. Korcsoportonként vizsgálva az idősebbek megbetegedési arányszámai magasabbak: tízezer 19–24 évesre 338, 75 éves és annál idősebb korban már 743 asztmás megbetegedés jut. A legnagyobb, közel másfélszeres különbség a 45–54 és az 55–64 éves korosztály között figyelhető meg. Az asztma megbetegedési arányszámainak esetében Észak-Alföld és Dél-Alföld régiók mutatói haladják meg a legnagyobb mértékben az országos átlagot.

A 2018/19-es tanévi iskola-egészségügyi szűrővizsgálatok szerint az iskoláskorúak körében (8–18 éves) a vezető betegségek közé tartozik a lúdtalp (fiúk esetében 313 ezrelék, lányoknál 279 ezrelék az arány a megvizsgált gyermekekre vonatkozóan). A szemnél bekövetkező fénytörési hibák (fiúknál 187, lányoknál 250 ezrelék), illetve az elhízás (fiúknál 138, lányoknál 126 ezrelék) és a tartási rendellenességek (fiúknál 133, lányoknál 111 ezrelék) is a vizsgálati lista élén állnak. A lúdtalp a 4. évfolyamos fiúk körében (331 ezrelék), a fénytörési hibák a 12. évfolyamos lányoknál (345 ezrelék), az elhízás és a tartási rendellenességek egyaránt a 10. évfolyamos fiúknál (152 és 171 ezrelék) voltak a leggyakoribbak. A vizsgált tanévben minden évfolyamban magasabb volt az elhízottak aránya a fiúk között, mint a lányoknál. A fiúknál elhízás szempontjából a 10–12. évfolyam a kritikus (152 és 148 ezrelék), a lányoknál a 4. és a 10-12. évfolyamok (130, 132-132 ezrelék).

Az asztmás (fiúk 28, lányok 21 ezrelék) és a magasvérnyomás-betegségben szenvedő gyermekek (fiúk 19, lányok 9 ezrelék) aránya is igen magas a 2018/2019-es tanévben megvizsgált gyerekek körében. Az asztmás megbetegedés terjedése a környezeti tényezők egyik egészségügyi következménye. Korábban a kisgyermekek betegsége volt, ma az ifjak körében is megemelkedett a száma. Az asztmás megbetegedések aránya a 6. évfolyamos fiúk esetében a legnagyobb (32 ezrelék). A magasvérnyomás-betegség gyakorisága az életkor előrehaladtával nagymértékben nő. Míg a 2. évfolyamosok körében ezer megvizsgált tanulóból 3-3 fiú, illetve lány tartozott ebbe a kategóriába, addig a 12. évfolyamon számuk 41, illetve 13. A cukorbetegség előfordulása is növekszik az életkorral: a 2. évfolyamon ezer megvizsgált tanulóra a fiúk és lányok esetében is 2 cukorbeteg jutott, a 12. évfolyamon már 4-4.

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive