Fenntartható fejlődési célok

Fő indikátor piktogramja

Tartós, befogadó és fenntartható gazdasági növekedés, teljes és termelékeny foglalkoztatás és méltányos munka elősegítése mindenki számára

Bruttó megtakarítási ráta

2000 óta
2017 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
A magyar háztartások megtakarítási rátája 2000 és 2012 között jellemzően az uniós átlag alatt mozgott, 2013-tól azonban folyamatosan meghaladja azt.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés

Definíciók

A háztartások bruttó megtakarítási rátája azt mutatja, hogy a háztartások adott időszakban rendelkezésre álló jövedelmük – kiegészítve a magánnyugdíjpénztárak nettó vagyonváltozása miatti korrekcióval – hány százalékát halmozzák fel későbbi szükségleteik teljesítése céljából pénzügyi eszközökben, illetve tőkejavakban. A rendelkezésre álló jövedelem fennmaradó részét fogyasztásra, azaz az adott időszakban felmerült szükségletekre fordítják.

Relevancia

A mindenkori megtakarítási ráta segítségével meghatározhatóak azok a rendelkezésre álló gazdasági erőforrások, amelyek mozgósításával a termelői, a természeti, az emberi és társadalmi tőke növelhető, javítva az elkövetkező generációk jólétét. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia a családok számára a pénzügyi tudatosság, a megtakarítások fontosságának értékként való kezelését és közvetítését ajánlja, többek között azért is, hogy a fenntartható módon fejlődő Magyarország a jövőben kevésbé legyen érzékeny a pénzügyi válságokra.

Elemzés

Magyarországon az 1994-et követő 25 évben 1995-ben volt a legmagasabb (18,2%) a háztartások bruttó megtakarítási rátája, amely 1995-től 2003-ig folyamatosan csökkent, azaz a háztartások jövedelmük egyre kisebb hányadát halmozták fel. A mutató értéke 2003-ra 7,1%-ra esett vissza. 2004-től a megtakarítási hajlandóság újra növekedett, 2006-ban elérte a 12,9%-t, felülmúlva ezzel az EU-tagállamok átlagát (ami 2006-ban 11,9% volt). Az elkövetkező két évben a mutató értéke kevéssel 9,0% alá csökkent, majd 2009–2011 között ismét növekedett. A 2012. évi visszaeséssel (10,3%) a megtakarítási ráta kismértékben az EU28 átlaga (11%) alatt volt, 2013-tól azonban rendre meghaladja az EU-tagállamok átlagrátáját: 2019-ben a mutató értéke Magyarországon 11,1%, szemben az EU-tagországi átlagos 10,7 %-os értékkel.

Nemzetközi kitekintés

Az Európai Unió 28 tagállamának átlagos megtakarítási rátája meglehetősen stabilnak mutatkozik, az egyes években 10–12% körüli az értéke. Az egyes tagországokban azonban eltérőek az eredmények: 2018-ban Luxemburg (21,4%) és Németország (18,5%) értéke volt a legmagasabb, Lengyelország (1,5%) és Litvánia (–1,2%) ezzel szemben a rangsor végén, jóval az átlag alatti értékkel szerepelt.

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak.