Fenntartható fejlődési célok

Fő indikátor piktogramja

A szegénység valamennyi formájának felszámolása mindenhol

Halálozások kiemelt halálokok szerint

2000 óta
2017 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
A keringési rendszer betegsége miatti halálozás a leggyakoribb a kiemelt halálokok között, átlagosan a halálozások felét teszi ki, míg a daganatok a negyedét.
A halálozások háromnegyedét a keringési rendszer betegségei és a daganatos megbetegedések okozzák.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés
STADAT-táblák

Definíciók

A halálokok szerinti csoportosítás a betegségek nemzetközi osztályozása X. revíziója alapján készült. Az egyes európai országok összehasonlításához a korösszetétel-hatás kiküszöbölésével számított standardizált halálozási arányszámot, azaz az Eurostat standard európai népességének kormegoszlásával súlyozott nyers halálozási arányszámot alkalmazzuk. A standard népesség azt a közmegegyezéssel létrehozott korcsoportos bontású alapértelmezett populációt jelenti, amelynek súlyozásával összehasonlíthatóvá válnak a mortalitási arányszámok, kiküszöbölve a népességek eltérő koreloszlásából fakadó torzítást.

Relevancia

A halálokok vizsgálata fontos információkkal szolgál azokról a betegségekről, amelyek a lakosság halálozását okozzák. A leggyakoribb halálokok visszaszorítása javítja a népesség egészségi állapotát, mérsékeli a halandóságot, emeli a várható élettartamot. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia alapján a halandóság csökkentésében a közép-európai átlaghoz való felzárkózás a cél, ezzel párhuzamosan pedig a betegségteher túlnyomó részét adó, jelentős mértékben az életmódtól függő krónikus, nem fertőző megbetegedések számának csökkentése, az egészségkockázatos magatartásformák arányának, valamint a környezeti kockázati tényezőknek a mérséklése. Egyéni szinten ehhez az egészségtudatos életmód járulhat hozzá. A kormányzat az egészségügyi ellátórendszer modernizációjával, népegészségügyi, prevenciós programok és szűrések indításával, illetve az egészséges életmód népszerűsítését célzó tevékenységek támogatásával tehet a javulás érdekében.

Elemzés

Magyarországon 2019-ben a legtöbb ember a keringési rendszer betegségeiben halt meg, gyakoriságukat tekintve ezután a daganatok következnek. E két haláloki csoport az összes halálozás közel háromnegyedét teszi ki. Az emésztő- és a légzőrendszer betegségei, továbbá az erőszakos eredetű halálokok az összes halálozás 16%-át jelentik. Éves szinten a halálozások mindössze 10%-áért felelősek az egyéb halálokok. A haláloki struktúra változását tekintve 2000 és 2019 között a legjelentősebb javulás az erőszakos halálokoknál és az emésztőrendszer betegségeinél történt. Csökkent a keringési rendszer betegségei következtében meghaltak aránya is, viszont számottevő emelkedés következett be a légzőrendszer és az egyéb betegségek okozta halálozásokban, valamint kismértékű növekedés volt tapasztalható a fertőző betegségek okozta és a daganatos halálozásokban.

2000 és 2019 között a százezer lakosra jutó standardizált halálozási arányszám értéke a férfiaknál nagyobb, a nőknél kisebb mértékben esett vissza. A két nem haláloki struktúrája nagyon hasonló, a különbség az egyes haláloki csoportok egymáshoz viszonyított százalékos arányaiban van. A férfiak körében 2019-ben magasabb volt a daganatos betegségekben, a légző- és az emésztőrendszer betegségeiben, valamint az erőszakos okokban meghaltak aránya, a nők között pedig sokkal gyakrabban vezettek halálhoz a keringési rendszer betegségei. A régiók közötti különbségek növekedtek. A 2000 óta eltelt időszakban mindegyik régióban lényegesen csökkent a százezer lakosra jutó standardizált halálozási arányszám. A legnagyobb mértékű, 30%-ot meghaladó csökkenés Dél-Dunántúlon, a legkisebb mérséklődés pedig Észak-Magyarországon (22%) és Közép-Dunántúlon (23%) volt tapasztalható. A régiók haláloki struktúrája nagyon hasonló, csak kisebb eltérések vannak a haláloki csoportok egymáshoz viszonyított értékeiben.

Nemzetközi kitekintés

Nemzetközi összehasonlításra az Eurostat európai népességre standardizált halálozási arányszáma alkalmas. A magyar haláloki struktúra hasonló a fejlett egészségi kultúrájú országokéhoz. A fejlettebb országokhoz mért többlethalandóság abból adódik, hogy a vezető halálokokban többen és korábban halnak meg, mint másutt. Magyarország standardizált halálozási arányszáma 2016-ban csökkent az előző évhez képest, azonban még így is az ötödik legmagasabb az uniós országok között, hazánkban százezer lakosra 596-tal több halálozás jutott, mint a legjobb helyen álló Spanyolországban. A magyar férfiak standardizált mutatói a kiemelt haláloki főcsoportok mindegyikében magasabbak, mint az EU-átlag. 2016-ban a keringési rendszer betegségeiben meghalt férfiak arányszáma több mint kétszerese, a daganatos betegségeké közel másfélszerese volt az EU-átlagnak, míg a magyar nők ezen krónikus haláloki mutatói kisebb mértékben múlták felül a szóban forgó referenciaértékeket. Változni látszik a 2011 óta fennálló tendencia, ugyanis 2016-ban, az előző időszakokhoz képest a keringési rendszer betegségeiben meghaltak és a daganatoknak tulajdoníthatóan elhunytak arányszáma alapján a nők esetében csökkentek, a férfiaknál pedig növekedtek a különbségek Magyarország és az EU-átlag között.

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive