Fenntartható fejlődési célok

Fő indikátor piktogramja

Békés és befogadó társadalmak támogatása a fenntartható fejlődés érdekében, az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés biztosítása mindenki számára és a hatékony, elszámoltatható és mindenki számára nyitott intézmények kiépítése minden szinten

Önkéntes munkát végzők

Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
Magyarországon egyre elterjedtebb az önkéntes munka. 2011-ben a 15–74 évesek 28%-a nyilatkozott úgy, hogy a megelőző 12 hónap során végzett önkéntes tevékenységet, míg 2019-ben már 33%-uk.
A rokonoknak és barátoknak nyújtott segítség az önkéntesség leggyakoribb megjelenési formája.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés

Definíciók

Nonprofit szervezetek: alapítványok (magán-, illetve közalapítványok) és társas nonprofit szervezetek (egyesületek, egyesülések, szövetségek, szakmai, munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, köztestületek, nonprofit gazdasági társaságok, nonprofit intézmények).

Relevancia

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia szerint a fenntarthatóságot biztosító felelősségi és döntési rendszernek a szubszidiaritás elvén kell alapulnia, e rendszer egyik szereplője a civil szféra. A keretstratégia számos ajánlást tesz a civil szerveződéseknek, amelyek már működésükkel is hozzájárulnak a társadalmi összetartozás, az emberek és csoportok közötti bizalom erősítéséhez. A civil szervezetek, az egyházak és vallási közösségek egyre erősödő szerepet játszanak a leszakadó csoportok integrációjában, amely a fenntarthatóság felé való átmenet egyik kulcsterülete.

Elemzés

Az 1990-es évek elejét a tagsági viszonyon alapuló szervezetek abszolút dominanciája jellemezte, az alapítványok száma elenyésző volt, napjainkban viszont már utóbbi formában működik a nonprofit szektor 33%-a. A nonprofit szektor több mint 66 ezer szervezettel 2009-ben érte el a csúcspontját, azóta – nagyrészt a de facto nem működők bírósági felderítésének és törlésének köszönhetően – csökken a számuk. Emellett évente átlagosan 2–3 ezer szervezet „cserélődik” is.

Az egyesületek körében a hagyományoknak megfelelően nagy a sport- és szabadidős tevékenységet folytató szervezetek aránya, de számos társas nonprofit szervezet működik a kultúra és a művészetek területén is. Az oktatási és egészségügyi szervezetek körében az alapítványi forma dominál.

A szektor teljes bevétele 2150 milliárd forint volt 2018-ban, a hazai GDP 5,0%-ának felelt meg. Ennek 43%-a állami támogatásból, 42%-a az alap- és gazdálkodási tevékenységből származott, 15%-a pedig a magánszemélyek és az üzleti szféra hozzájárulásának köszönhető. A nonprofit szervezetek együttesen 166 ezer főnek biztosítottak munkát, közülük 99 ezernek teljes munkaidőben. Mindez a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak több mint 3,7%-át jelentette.

Nemzetközi kitekintés

1990-ben a magyar nonprofit szektor aránya sokkal kisebb volt, mint a nyugat-európai országokban. A rendszerváltást követően azonban egyre több civil szervezet alakult, társadalmi és gazdasági szerepük fokozatosan megerősödött. Az egy főre vetített szervezetszám tekintetében Magyarország már megközelítette az európai átlagot, azonban mind gazdasági súly, mind foglalkoztatás tekintetében még jelentős az elmaradás.

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak.