Fenntartható fejlődési célok

Fő indikátor piktogramja

Az inkluzív, méltányos és minőségi oktatás biztosítása, valamint az élethosszig tartó tanulás lehetőségeinek elősegítése mindenki számára

Digitális ismeretek

2015 óta
2017 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
Az átlag feletti digitálisismeret-szinttel rendelkezők arányában van a legjelentősebb eltérés az Európai Unió átlagához képest.
A legfiatalabb (16–24 éves) korosztály rendelkezik a legnagyobb arányban átlag feletti digitális ismerettel.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés

Definíciók

A digitális ismeretek mutatója egy – az Eurostat által, az éves felmérésekben részt vevő országok által átadott adatokból számított – összegző mutató, átfogó képet ad a lakosság és az internethasználók digitálisismeret-szintjének egészéről, annak részterületeinek mérésén keresztül. A mutató külön méri az egyes ismereti szinteket a 3 havi, a 3–12 havi és az egy éven túli internethasználat esetén. Az elemzés a 3 hónapon belüli internethasználókat tekinti relevánsnak a digitálisismeret-szint mérése szempontjából.

A mutató négy ismeretszintet határoz meg, és mind a négyet négy digitális felhasználói szakterület ismeretén keresztül méri.

Ismeretszintek:

  • Nincs digitális ismeret, ha az információs, kommunikációs, problémamegoldó és szoftverismeretek mind hiányoznak, mind a 4 értékelhetetlen.
  • Alacsony szintű digitális ismeret, ha a 4 terület közül 1, 2 vagy 3 tetszőleges terület ismeretei teljesen hiányoznak, de egy terület értéke nem egyenlő nullával, tehát alacsony szintű, átlagos vagy átlag feletti.
  • Átlagos szintű digitális ismeret, ha a négy terület közül egyik sem egyenlő nullával (tehát mind a négy alacsony, átlagos, vagy átlag feletti ismeretszint), de legalább egy alacsony szintű.
  • Átlag feletti szintű digitális ismeret, ha mind a négy felhasználói szakterület eléri az átlagos szintet.

Felhasználói szakterületek:

  • Információs ismeretek: fájlokkal és mappákkal kapcsolatos számítógépes műveletek, internetes információszerzés e-közigazgatási, e-kereskedelmi, e-egészségügyi témákban.
  • Kommunikációs ismeretek: e-mail használata, közösségi oldalak használata, internetes telefonálás használata, saját tartalmak feltöltése.
  • Problémamegoldó ismeretek (információs és életviteli problémák megoldása interneten): fájl- és mappaműveletek, szoftver telepítése, szoftver-, programbeállítás módosítása, internetes vásárlás, eladás, online tanfolyamok végzése, online tananyag használata, online kommunikáció online tanfolyami tanárral, internetes banki szolgáltatások használata.
  • Szoftverismeretek: szövegszerkesztő szoftver használata, táblázatkezelő program használata, képek, video-, hangfájlok szerkesztése szerkesztőprogrammal, prezentáció készítése, kód írása programnyelven táblázatkezelő programban, fejlett programfunkciók használata.

Relevancia

A digitalizáció rohamos és folyamatos fejlődése következményeként a megnövekedett otthoni és munkahelyi számítógép-, mobileszköz- és internethasználat megköveteli a kommunikációs eszközök használatával összefüggő ismeretek bővítését, folyamatos fejlesztését. A digitális írástudás elengedhetetlen feltétele a mindennapi életünknek, a magán- és hivatalos ügyek intézésének, a tanulásnak és az oktatásnak, a szabadidős tevékenységeknek, a munkaerőpiacon való sikeres megjelenésnek. Az infokommunikációs technológia korunkban éles határvonalat húz a digitális tudással rendelkezők és nem rendelkezők között, így alapvetően meghatározza az egyén lehetőségeit e téren. Ezt a megosztottságot nevezzük digitális szakadéknak. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia által nemzeti erőforrásként megjelölt tudáshoz nélkülözhetetlen a digitális szakadék csökkentése.

Elemzés

2019-ben a felmérés célcsoportját jelentő 16–74 éves lakosság, ezen belül az internethasználók (a továbbiakban az adatfelvételt megelőző 3 hónapban internetezőket nevezzük így) 31, illetve 39%-ának digitális ismeretszintje alacsony volt. Az internethasználókon belüli magasabb arány oka a viszonyításként használt népesség szűkebb, a digitális ismeretekhez jobban köthető köre.

Az átlagos digitálisismeret-szintet a teljes lakosság 23, az internethasználók 29%-a érte el, míg az átlag feletti tudásszint a lakosságnak az előzőnél magasabb, 25%-át, az internethasználók 32%-át jellemzi.

A teljes lakosságnak mintegy ötöde (21%) tartozik abba a körbe, ahol a digitális ismeretek teljes hiányáról ugyan nem beszélhetünk, de az internethasználat olyan ritka (a felmérés idejét megelőző 3 hónapon túli), hogy az ismeretszint nem mérhető. A 3 hónapon belüli internetezők körében digitális ismeretekkel nem rendelkezők a két legidősebb korcsoportban fordultak elő, arányuk 1-1% volt.

A felmérés célcsoportját képező 16–74 év közötti lakosságon belül az alacsony digitálisismeret-szint leginkább a középkorúakra jellemző, míg az átlagos, és különösen az átlag feletti szintű digitális ismeretekkel rendelkezők aránya a fiatalabb korcsoportoknál volt a legmagasabb.

Az internethasználók között a fiatalabb korcsoportokban (16–44 évesek) sokkal kevesebben vannak az alacsony szintű tudással rendelkezők, mint az ennél idősebb korcsoportokban. Átlagos ismeretszinttel az internethasználók 24–33%-a rendelkezik, a legnagyobb arányban (33%) a 25–34 éves korosztály.

Az átlag feletti tudásszinttel rendelkezők aránya az idősebb korcsoportok felé haladva folyamatosan csökken, mind a lakosságon, mind az internethasználókon belül. Mindkét csoportban a legfiatalabbak (16–24 évesek) körében fordulnak elő a legnagyobb arányban (40, illetve 41%-uk tartozik ide), és a legidősebbeknél (65–74 éves) voltak jelen a legkisebb arányban (4, illetve 10%).

Nemzetközi kitekintés

Az alacsony digitális tudásszint az Európai Unió lakosságának és internethasználóinak a 28, illetve 32%-át jellemezte 2019-ben. Az átlagos digitális ismeretekkel rendelkezők aránya az internethasználók körében Magyarországon és az unióban is egyaránt 29% volt. Ezzel szemben az átlag feletti tudásszinttel rendelkezők arányát tekintve az EU28 átlaga egyelőre meghaladja a magyar átlagot a teljes lakosságra (33, illetve 25%) és az internethasználókra vetítve is (38, illetve 32%).

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak.