Fenntartható fejlődési célok

Fő indikátor piktogramja

Az éhezés megszüntetése, az élelmezésbiztonság és a jobb táplálkozás megteremtése, valamint a fenntartható mezőgazdaság támogatása

Tápanyagmérleg

2000 óta
2017 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
2018-ban az egy hektár mezőgazdasági területre számított nitrogénmérleg egyenlege 23 kilogramm volt.
2018-ban és 2019-ben is 0 kilogramm volt a foszformérleg egyenlege.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés
STADAT-táblák

Definíciók

A bruttó nitrogénmérleg tartalmazza a mezőgazdasági eredetű kibocsátásokat. A tápanyagmérleg a trágyázással és egyéb módon bevitt és a terméssel kivont tápanyagoknak a különbsége. A mérleg beviteli oldalának meghatározó összetevője a műtrágyákkal bejuttatott tápanyag. A kiviteli oldalt a termés mennyisége határozza meg, de jelentős mértékben függ az adott év időjárási viszonyaitól is.

Relevancia

Az elemmérlegeken keresztül képet kapunk a talaj tápelemállapotának változásáról, illetve a növények számára fontosabb ásványi anyagok forgalmáról. A talajadottságokhoz alkalmazkodó talajerő-utánpótlás azért különösen fontos, mert az állóvizekbe került túlzott mennyiségű nitrogén eutrofizációt, a vizek algásodását okozza.

Ha a mérleg valamely tápanyag esetében tartósan és jelentős mértékben pozitív, akkor magas a tápanyag-kimosódás és az ebből következő vízszennyezés kockázata.

A hosszabb időn keresztüli negatív mérleg pedig az alkalmazott mezőgazdasági gyakorlat fenntarthatóságával kapcsolatos lehetséges problémákat jelzi, ami a talaj kimerüléséhez és így a termésátlag csökkenéséhez vezet.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődés Keretstratégia céljai közt szerepel a biodiverzitás megőrzése mellett a talaj termőképessége, valamint az ökoszisztéma-szolgáltatások degradációjának megakadályozása.

A szervetlen és a szerves trágyák alkalmazása nitrogén-dioxid és ammónia légköri szennyezőanyag-kibocsátást is eredményezhet, ami pedig az ÜHG-kibocsátás szempontjából releváns tényező.

Elemzés

Az Eurostat/OECD módszertana alapján számított adatok szerint hazánkban 2010 óta a műtrágyával bevitt nitrogén mennyisége ingadozó. Mint a legtöbb évben, így 2018-ban is a teljes nitrogénbevitel nagyobb része (63%) műtrágyával került a talajba.

A nitrogén-tápanyagmérleg egyenlege a területről elvitt termésmennyiségtől is függ. 2012 óta csökkenő tendenciát mutat a beviteli oldal növekedése ellenére, ami azt jelenti, hogy a termésmennyiséggel talajból elkerült nitrogén jobban nőtt, tehát a tápanyag-hasznosítás hatékonyabb lett.

Mivel a nitrogénnel ellentétben a foszfor kevésbé mobilis, a talajban maradt felesleg évről évre akkumulálódik, növelve a talaj oldható, valamint összes foszfortartalmát. Magyarországon azonban a talajok foszformérlege 2000–2019 között a legtöbb évben negatív vagy közel nulla volt, így 2019-ben is, ami akár a termelés fenntarthatóságát veszélyeztetheti. A foszfor esetében az egyenleg annak ellenére, hogy negatív, enyhén növekedő tendenciát mutat, ami azonban a foszforegyensúly helyreállításához csak akkor lenne elég, ha tartósan pozitív tartományban maradna.

Nemzetközi kitekintés

A tápanyagmérlegek országonkénti összehasonlítása korlátozott, mivel a szerves trágya és a növényi termékek nitrogéntartalmát az egyes tagországok különböző módon becslik, ám általánosságban így is elmondható, hogy mind a nitrogén-, mind a foszformérleg hazánkban az uniós átlag alatt van. A nitrogénmérleg 2015-ben Cipruson (194 kilogramm/hektár), 2017-ben Hollandiában (187 kilogramm/hektár), míg a foszformérleg 2015-ben szintén Cipruson (32 kilogramm/hektár), valamint Máltán (30 kilogramm/hektár) volt a legmagasabb.

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive