Fenntartható fejlődési célok

Fő indikátor piktogramja

Az országokon belüli és az országok közötti egyenlőtlenségek csökkentése

Munkanélküliségi ráta

2000 óta
2017 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
A munkanélküliségi ráta Magyarországon a 2000-es évek elejétől 2010-ig folyamatosan nőtt, ezt követően kisebb, 2013-tól pedig nagyobb mértékű csökkenés tapasztalható.
Hosszú időtávot tekintve a legfiatalabb, 15–24 évesek között a legmagasabb a munkanélküliségi ráta, azonban az utóbbi 4 évben jelentősen csökkent.
2019-ben a legalacsonyabb munkanélküliségi ráta Győr-Moson-Sopron (1,2%), a legmagasabb Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét jellemezte (8,2%), a hagyományosnak mondható területi megosztottság nem változott.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés
STADAT-táblák

Definíciók

Munkanélküli: aki az adott héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelytől csak átmenetileg volt távol, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát, a kikérdezés időpontjában rendelkezésre állt, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha megfelelő állás kínálkozna számára, illetve már talált munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd. A munkanélküliségi ráta a munkanélkülieknek a megfelelő korcsoportba tartozó, gazdaságilag aktív népességhez (akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és munkanélküliek összege) viszonyított aránya.

Relevancia

A társadalmi kirekesztődés és a szegénység kockázata fokozottabban érinti azokat a társadalmi csoportokat, amelyekben munkahelyhiány vagy a munkavállalás szempontjából releváns készségek és jártasságok, valamint a megfelelő szakképzettség hiánya miatt nem találnak munkát. Ezek a hátrányok területileg jelentősen különböznek, és leginkább az ország északkeleti és délnyugati régióira koncentrálódnak. Ezeknek a csoportoknak a felzárkóztatása és a társadalmi kohézió erősítése a munkaerőpiaci pozíciójuk javítása nélkül megvalósíthatatlan. A fiatalok munkavállalásának ösztönzése, valamint támogatása, a későbbi munkavállalásukat segítő munkatapasztalatok megszerzése érdekében szintén a fenntartható fejlődés alapját képezik.

Elemzés

A tömeges munkanélküliség az 1990-es évek elején jelent meg Magyarországon. Legmagasabb szintjét 1993-ban érte el, akkor a munkaerő-felmérés adatai alapján 12%-os volt a munkanélküliségi ráta. A csökkenés ezt követően 2001-ig tartott, ekkor a 15–74 éves gazdaságilag aktív népesség csupán 5,7%-a minősült munkanélkülinek. 2002-től egy hosszan tartó folyamat vette kezdetét, a munkanélküliségi ráta fokozatosan és folyamatosan emelkedett. A 2008 őszén kibontakozó gazdasági válság jelentős hatással volt a munkaerőpiacra, az üzembezárások és létszámleépítések következtében nagymértékben nőtt az állástalanok száma és aránya. A munkanélküliségi ráta 2009–2013 között tartósan magas, 10% feletti volt, a legmagasabb 2010-ben (11,2%). 2014-től a munkaerőpiaci folyamatok kedvezően alakultak: nőtt a foglalkoztatottság és csökkent a munkanélküliség. 2015-ben a munkanélküliségi ráta értéke (6,8%) már érdemben alacsonyabb volt, mint a válságot közvetlenül megelőző évben. A munkanélküliségi ráta az ezt követő négy évben tovább mérséklődött, 2019-ben érte el az eddigi legalacsonyabb értéket, 3,4%-ot.

Az 1990-es években a férfiakat nagyobb mértékben érintette a munkanélküliség, mint a nőket. 2000-ben még 1,4 százalékpontos volt az eltérés a két nem rátája között, 2004-ben már mindkét nemre 6,1%-os érték volt jellemző. Ezt követően a nők munkanélküliségi rátája gyorsabban emelkedett, mint a férfiaké, és a női munkanélküliség mértéke – úgy, mint az Európai Unióban általában – meghaladta a férfiakét. A 2008 őszén kibontakozó gazdasági válság hatására – amelynek során több férfiak által betöltött munkahely szűnt meg, mint női – a férfiak munkanélkülisége 2013-ig ismét meghaladta a nőkét. 2019-ben a férfiak és a nők munkanélküliségi rátája közel hasonló, 3,4, illetve 3,5% volt.

A fiatalok nagyobb arányban vannak jelen a munkaerőpiacon munkanélküliként, mint idősebb társaik. A vizsgált időszakban a 15–24 és a 25–29 éves korcsoportba tartozók munkanélküliségi rátája mindvégig meghaladta az országra jellemző átlagértéket, ezen belül 2019-ben a 15–24 évesek esetében több mint háromszorosa volt annak. A fiatalok magas munkanélküliségi rátája elsősorban azzal van összefüggésben, hogy a középfokú oktatás időtartamának meghosszabbodása és a felsőoktatás expanziója miatt jelentősen csökkent a fiatalok munkaerőpiaci részvétele, és így elsősorban a képzetlenebb réteg jelenik meg a munkaerőpiacon foglalkoztatottként vagy munkanélküliként. A fiatal munkanélküliek többsége a képzetlenebb, nem tanuló rétegekből kerül ki, vagyis azok közül, akik hátránnyal indulnak a munkaerőpiacon a képzettebb társaikkal, illetve a már munkatapasztalattal rendelkező idősebb korcsoportokkal szemben. A gazdasági válság következtében 2009-ben minden negyedik 15–24 éves gazdaságilag aktív személy állást keresett, munkanélküliségi rátájuk 2012-ben az elmúlt két évtized legmagasabb értékére, 28,2%-ra emelkedett. A kedvező munkaerőpiaci folyamatok hatására a korcsoportra jellemző ráta 2018-ra 18 százalékponttal csökkent, 10,2%-ot tett ki. A fiatalok munkanélküliségi rátájának kedvező alakulásában szerepet játszott többek között a közfoglalkoztatás és az első munkahelyhez jutást segítő intézkedéscsomag is. 2019-ben a korcsoport munkanélküliségi rátája ismét emelkedett, 11,4%-ra. Az idősebb 55–59 és a 60–64 éves korcsoport munkanélküliségi rátája 2019-ben 2,3, illetve 2,1% volt, 7,7, illetve 3,3 százalékponttal alacsonyabb, mint 2011-ben.

A megosztottság területi dimenziója is jelentős. A 2008-as válságot követően a munkanélküliség leginkább a többinél fejlettebb térségekben, Dunántúl északi részén csökkent, ahol a válság hatására megingott iparágak élénkülni kezdtek. 2014-től kezdődően mindegyik régióban jelentősen csökkent a munkanélküliség, összefüggésben többek között a közfoglalkoztatás kiszélesítésével. A munkanélküliség tekintetében kialakult területi különbségek azonban a munkaerőpiaci helyzet javulása mellett is fennmaradtak, 2019-ben a munkanélküliségi ráta Nyugat-Dunántúlon volt a legalacsonyabb (1,8%), és Észak-Alföldön a legmagasabb (6,3%).

Nemzetközi kitekintés

A globális gazdasági válság munkaerőpiacra gyakorolt hatását, az abból történő kilábalást a munkanélküliségi ráta alakulása jól tükrözi. Míg 2010-ben Magyarország munkanélküliségi rátája 1,6 százalékponttal meghaladta az uniós átlagot, addig 2013 óta alatta marad, 2019-ben 2,9 százalékponttal. 2019-ben az uniós tagországok rangsorában – Hollandiával azonos, 3,4%-os értékkel – a 4. legalacsonyabb a munkanélküliségi rátát mérték. Görögországban és Spanyolországban volt a legmagasabb a munkanélküliség, 17,3, illetve 14,1%. A legalacsonyabb munkanélküliségi ráta Csehországot (2,0%) és Németországot jellemezte (3,1%).

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive