Fenntartható fejlődés indikátorai

Fő indikátor piktogramja
2000 óta
2016 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
2000 és 2020 között csaknem a felére csökkent az öngyilkosság következtében meghaltak aránya.
2000 és 2020 között a 35–44 éves korcsoportban harmadára csökkent az öngyilkosság következtében meghaltak aránya.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés
STADAT-táblák

Definíciók

Az öngyilkosság az a cselekedet, amikor valaki szándékosan önmaga halálát okozza.

Relevancia

Az öngyilkosság nem betegség, hanem cselekmény, leggyakoribb oka valamilyen mentális zavar. Ezért az öngyilkosság következtében meghaltak aránya a mentális egészség egyik legfontosabb indikátora. Az egészségi helyzet javulása Magyarországon az egyik legfontosabb fenntarthatósági cél, mivel minden más gazdasági és társadalmi folyamatra is erőteljesen kihat.

Elemzés

2000 és 2020 között csaknem felére csökkent az öngyilkosság következtében meghaltak népességszámhoz viszonyított aránya. 2000-ben százezer férfi lakosra 51, százezer női lakosra 15 öngyilkosság okozta halálozás jutott, 2020-ra ez az arány a férfiak körében 28-ra, a nők esetében 8-ra mérséklődött. A vizsgált időszakban a nemek közötti különbségek kismértékben növekedtek. 2020-ban a férfiak öngyilkossági arányszáma közel négyszerese volt a nőkének.

2000 és 2020 között korcsoportonként különböző mértékben mérséklődtek az öngyilkosság okozta halálozási arányszámok: míg a 25–54 év közötti korcsoportok halálozási rátái az átlagosnál nagyobb mértékben, 57–67%-kal, addig a 15–24, az 55–64 évesek és a 65 évesek és annál idősebbek arányszámai csak 39–48%-kal csökkentek. Az öngyilkossági halandóságot tekintve 2020-ban mindkét nem esetén az 55–64 éves, illetve a 65 éves és annál idősebb korosztály volt a legveszélyeztetettebb.

Bár kismértékben csökkentek, továbbra is jelentősek a regionális különbségek: 2020-ban százezer főre számítva Dél-Alföldön 25-en, Nyugat-Dunántúlon 13-an haltak meg öngyilkosság következtében, miközben az országos érték 17 volt. A területi különbségek számottevőek, ha nemek szerinti bontásban vizsgáljuk meg az öngyilkosság következtében meghaltak arányát. Míg 2020-ban százezer főre számítva Dél-Alföldön 40 férfi és 12 nő, addig Nyugat-Dunántúlon 22 férfi és 5 nő halt meg öngyilkosság következtében.

2020-ban az esetek 59%-ánál az elkövetés módja akasztás volt. Lényegesek ugyanakkor a férfiak és a nők elkövetési módjai közötti különbségek. Míg férfiaknál az öngyilkosság következtében meghaltak 64%-a az akasztást választja, addig a nőknél 43%-os ez az arány, ugyanakkor a nőknél magasabb (30%) a mérgezést választók aránya.

Nemzetközi kitekintés

2000 és 2018 között a legtöbb uniós országban csökkent az öngyilkosság következtében meghaltak aránya. A visszaesés Litvánia és Lettország után Magyarország esetében volt a legjelentősebb, azonban a hazai adatok a csökkenés ellenére is kiemelkedően magasnak mondhatóak. 2018-ban Magyarország öngyilkosság okozta halandósága a harmadik legnagyobb volt az Európai Unióban , hazánkban százezer lakosra 13-mal több halálozás jutott, mint a legalacsonyabb értékkel rendelkező Máltán. Magyarország 17-es értékénél csak Litvánia és Szlovénia mutatója kedvezőtlenebb. A legalacsonyabb értékeket a mediterrán országokban (Málta, Ciprus, Görögország) mérték. A legalacsonyabb halálozási arányszámmal rendelkező Máltához képest Magyarországon 2018-ban százezer lakosra a férfiaknál 23-mal, a nők esetén 6-tal több halálozás jutott.

A kiadvány adatai 2021. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive