Fenntartható fejlődés indikátorai

Fő indikátor piktogramja

2.11. Az e-kormányzás elérhetősége

2011 óta
2017 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
2017 és 2019 között a közigazgatási szervek internetes elérhetősége és a speciális oldalak aránya kismértékben növekedett.
Megyénként igen eltérő a részvétel, a legtöbben Budapesten, Győr-Moson-Sopron és Vas megyében vettek részt a legutóbbi országgyűlési választáson, míg Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyékben a legkevesebben.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés
STADAT-táblák

Definíciók

Az e-kormányzás elérhetőségét a honlappal rendelkező közigazgatási intézmények aránya fejezi ki. Az intézmény önálló honlapjának tekintjük azokat az oldalakat is, amelyek tartalmának és stílusának kialakításába az intézmény beleszól, függetlenül attól, hogy azt a felettes szerv vagy a helyi informatikus alakította-e ki. Az e-kormányzás lakosság általi használatának indikátora leírja, hogy a felmérést megelőző 12 hónapban a 16–74 év közötti lakosság hány százaléka létesített elektronikus kapcsolatot közintézményekkel, továbbá használta az elektronikus közigazgatási honlapokat információszerzésre, űrlapok letöltésére vagy a kitöltött formanyomtatványok visszaküldésére. A lakossági használatra vonatkozó eredmények a 2019-ben végrehajtott felmérésből, míg a közigazgatási intézmények által nyújtott szolgáltatásokra vonatkozó indikátorok a 2019. évi adatokat tartalmazó, 2020-ban beérkezett adatgyűjtésből származnak.1

Relevancia

Az információs és kommunikációs technológiák gyors ütemű fejlődése meghatározza a társadalom és a gazdaság fejlődésének és átalakulásának irányát. Az infokommunikációs technológia és az egyre fejlettebb eszközök alkalmazása jelentős mértékben hozzájárul az ipar, a mezőgazdaság, a távközlés, a pénzügyi tevékenységek, az oktatás, az egészségügy, és a szolgáltatási szektor további területeinek fejlődéséhez. Az e-közigazgatás jelentős eszköz a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos célok megvalósításában.

Elemzés

Az e-közigazgatás fejlettségének egyik fontos mutatószáma a honlapok elterjedtsége és a felhasználók számára nyújtott szolgáltatások köre. 2019-ben a megfigyelt közigazgatási intézmények 89%-a rendelkezett saját honlappal, ami kismértékben növekedett a 2017. évi felmérés eredményéhez képest (88%). Az államigazgatási intézmények 88%-ának volt saját honlapja, míg ez az arány az önkormányzatok esetében 89% volt. 2019-ben az önálló honlappal rendelkező önkormányzati szervek aránya 1,2 százalékponttal emelkedett, az államigazgatási intézmények esetében gyakorlatilag nem történt jelentős változás a két évvel korábbihoz képest.

2019-ben a közigazgatási szervek honlapjainak 9,6%-a2 volt idegen nyelvre átváltható. A csökkent látóképességűek számára akadálymentesített honlapok aránya 18% volt, 1,3 százalékponttal bővült a 2017. évihez képest.

A közigazgatási intézmények honlapjain 2019-ben is a legnagyobb, egyaránt 78%-os arányban a helyi közösséget érintő hírekről, illetve szervezeti információkról és elérhetőségekről lehetett tájékozódni. Az államigazgatási szervek és az önkormányzatok honlapjainak 67%-a tartalmazott közérdekű információkat (oktatás, egészségügy, szociális ellátás), és 66%-a pályázatokkal, ösztöndíjakkal kapcsolatos információkat is.

Pozitív fejleményként értékelhető, hogy az e-közigazgatás magasabb fejlettségi szintjeit reprezentáló szolgáltatások (űrlapok letöltése, illetve a kitöltött űrlapok elektronikus úton történő elküldése) esetében Magyarországon – hosszabb időtávra visszatekintve – folyamatosan növekszik a lakossági igénybevétel aránya. Míg 2010-ben a lakosságnak csak a 24, illetve 17%-a vette igénybe ezeket a szolgáltatásokat, addig 2019-re már 41, illetve 39%-ra növekedett az arányuk.

Nemzetközi kitekintés

Az e-kormányzat használatának legátfogóbb mutatója a közhivatalokkal – az elmúlt 12 hónapban – elektronikus ügyintézési kapcsolatba lépők aránya. Az elektronikus kapcsolatot létesítők aránya 2019-ben Magyarországon 53% volt, 19 százalékponttal magasabb, mint 2010-ben. 2010 és 2019 között az unió átlaga – 2014 és 2018 kivételével – minden évben meghaladta a magyar szintet, 2019-ben 55% volt. 2019-ben a közintézmények honlapjáról információkat szerzők (50%) és az űrlapokat letöltők aránya (41%) tekintetében a hazai mutató értéke jelentős mértékben meghaladta az EU28 tagországok átlagát (44, illetve 33%).

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive