Fenntartható fejlődés indikátorai

Fő indikátor piktogramja

4.12. Gazdasági aktivitás

2000 óta
2017 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
Az EU28 átlagához képest az aktivitási arány tekintetében csökkent a lemaradásunk, a férfiak és a nők gazdasági aktivitási mutatói az elmúlt években egyaránt javultak.
Az országban jelentősek a területi különbségek: Budapesten és Vas megyében a legmagasabb az aktivitási arány (75,9 és 76,2%), Somogy megyében a legalacsonyabb (65,3%).
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés
STADAT-táblák

Definíciók

Gazdaságilag aktívak azok, akik foglalkoztatottként vagy munkanélküliként jelen vannak a munkaerőpiacon. Gazdaságilag nem aktívak azok, akik a vonatkozási héten nem dolgoztak, illetve nem volt rendszeres, jövedelmet biztosító munkájuk, és nem is kerestek munkát, vagy kerestek, de nem tudtak volna munkába állni. Idetartoznak – többek között – a passzív munkanélküliek, akik szeretnének munkát, de kedvezőtlennek ítélve elhelyezkedési esélyeiket meg sem kísérlik az álláskeresést.

Relevancia

A munkaerőpiaci részvétel növelése kulcsfontosságú a társadalmi kohézió javítása és a leszakadó társadalmi rétegek integrálása szempontjából. Ennek egyik eleme a foglalkoztatottság bővítése, a másik az állástalanok munkaerőpiaci aktivitásának növelése, illetve egyes inaktív csoportok bevonása a munkakeresésbe. A gazdasági aktivitás legfontosabb mérőszáma a 15–64 éves népességen belül a gazdaságilag aktívak aránya.

Elemzés

Magyarországon a rendszerváltást követően a gazdasági recesszió hatására a foglalkoztatottak száma nagymértékben csökkent. Az állásukat elvesztőknek csak egy része jelent meg munkanélküliként a munkaerőpiacon, a többiek az inaktívak létszámát gyarapítva kerültek ki onnan. Így a gazdaságilag aktívak száma és aránya az 1990-es évek második feléig folyamatosan csökkent, az arány 1997-ben érte el a mélypontját, amelyet egy lassú (visszaesések miatt ingadozó) emelkedés követett. Magyarországon a 2000-es évek elejétől jellemzővé vált az inaktivitás magas szintje.

A 2008 végén kezdődő globális gazdasági válság kedvezőtlen hatásai Magyarországot sem kímélték, a tömeges létszámleépítések miatti foglalkoztatottság-visszaeséssel párhuzamosan nőtt a munka nélkül maradtak száma. A munkaerőpiac nagysága azonban a válság kitörését követően sem szűkült lényegesen, az aktivitási arány 2009-ben volt a legalacsonyabb, 61,2%. Ezt követően folyamatosan emelkedett, 2019-ben 72,6%-ot ért el. A jelentős bővülés összefüggésben áll a nyugdíjszabályok változásával is: a korhatár alatti nyugdíjazás fokozatos szűkítése és a nyugdíjkorhatár emelése révén, a munkaerőpiacon maradt korosztályok szintén a gazdaságilag aktívak számát növelik.

2019-ben az aktivitási arány a 15–64 éves korcsoportban a férfiak esetében 80,0, a nőknél 65,3% volt, a tíz évvel korábbinál 12,3, illetve 10,3 százalékponttal magasabb.

A régiók közötti, gazdasági aktivitás szerinti különbség a rendszerváltást követően az 1990-es évek közepéig 10 százalékpont alatt maradt, ezt követően az ezredfordulóig 10% körül ingadozott, az ezredforduló után pedig egészen 2014-ig tartósan afölött maradt. A legkedvezőbb helyzetben lévő régió 2015-ben és 2019-ben is Budapest régió volt, 72,9, illetve 75,9%-os aktivitási mutatóval. A legelmaradottabb régió 2015-ben Észak-Magyarország (64,7%-os értékkel), 2019-ben pedig Dél-Dunántúl (68,7%-os értékkel) volt. A legjobb (Budapest) és a legkedvezőtlenebb (Észak-Magyarország) mutatóval rendelkező régiók közötti különbség 2015-ben 8,3 százalékpont volt. 2019-re ez az eltérés 7,2 százalékpontra csökkent, ekkor azonban már Dél-Dunántúlé a legalacsonyabb érték. 2015 óta külön-külön mindegyik régió aktivitási arányszáma nőtt. 2019-ben a legmagasabb gazdasági aktivitás Vas megyét (76,2%) és Budapestet (75,9%) jellemezte, megelőzve ezzel Győr-Moson-Sopron (75,2%) és Fejér megyét (74,4%).

Somogy megye 65%-os aktivitási rátája volt a legalacsonyabb, amely 2,9 százalékponttal alulmaradt Borsod-Abaúj-Zemplén megyéjétől. A válság kitörését követően, 2009 óta a legnagyobb javulás Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében következett be, mindkettő megyében mintegy 16 százalékponttal emelkedett a gazdaságilag aktívak aránya, míg a legalacsonyabb emelkedés Komárom-Esztergom megyében rajzolódott ki (7,6 százalékpont).

Nemzetközi kitekintés

Magyarország gazdasági aktivitás tekintetében lemaradásban van az Európai Unió átlagához képest. Az átlagtól való eltérésünk a válság kitörését követően 9–10 százalékpont körüli szinten mozgott. 2019-ben a tagállamok átlaga 74,0% volt, hazánk 72,6%-os értékkel, noha még az átlag alatti országok közé sorolható, javuló tendenciát mutat. 2015-höz képest is jelentős mértékű javulás figyelhető meg, az akkori százalékpontos lemaradásunk 2019-re 1,4 százalékpontra csökkent. 2019-ben a legjobb aktivitási mutatóval Svédország (82,9%), a legkedvezőtlenebbel Olaszország (65,7%) rendelkezett.

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive