Fenntartható fejlődés indikátorai

Fő indikátor piktogramja

4.18. A fiatalok elhelyezkedési esélye

2006 óta
2017 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
Magyarországon a frissen végzett fiatalok az uniós átlagnál nagyobb arányban tudnak elhelyezkedni.
A frissen végzett fiatalok elhelyezkedési rátája Észak-Magyarország, Észak-Alföld és Dél-Dunántúl kivételével minden régióban meghaladja a 2020-ra kitűzött célértéket.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés

Definíciók

Ez az indikátor a munkahellyel rendelkezők arányát mutatja azon 20–34 éves fiatalok között, akik sikeresen befejezték közép- vagy felsőfokú tanulmányaikat, 1–3 éve kerültek ki az oktatási rendszerből, és jelenleg nem vesznek részt oktatásban, képzésben.

Relevancia

Az Oktatás és képzés 2020 uniós stratégia része az a célkitűzés, miszerint azon 20–34 éves fiatalok között, akik az elmúlt 1–3 évben sikeresen befejezték közép- vagy felsőfokú tanulmányaikat, legalább 82% legyen a munkahellyel rendelkezők aránya.

Elemzés

Magyarországon a 20–34 éves fiatalok foglalkoztatási rátája a válságot megelőző években 80% körül állt, 2008-tól csökkenő tendencia mutatkozott, 2012-ben volt a mélypont (73,3%). Ezt követően jelentősen javult a frissen végzett 20–34 évesek elhelyezkedési esélye: 2014-ben már meghaladta az EU-átlagot, 2016-ban pedig – átlépve a 2020-ra kitűzött célértéket – 85%-ot ért el. 2019-re a mutató értéke tovább emelkedett, 85,6% volt.

A 2019-es adatok szerint Magyarországon a frissen végzett fiatalok foglalkoztatási rátája Észak-Magyarország (79,8%), Észak-Alföld (80,4%) és Dél-Dunántúl (81,6%) kivételével minden régióban felülmúlta a 2020-ra kitűzött uniós célértéket, és csak Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon nem érte el az EU-átlagot (81,5%).

Nemzetközi kitekintés

A frissen végzett fiatalok elhelyezkedési rátája az uniós átlagot tekintve a válság évéig kedvezően alakult, 2008-ban elérte a 82%-os célértéket. Ezt követően 2013-ig csökkent a mutató értéke (75,4%), azóta viszont növekvő tendencia figyelhető meg egészen 2018-ig. 2018-ban az uniós átlagérték 81,6% volt, 2019-ben 0,1 százalékponttal 81,5%-ra mérséklődött. A 2019-es adatok alapján már 18 tagállamnak sikerült meghaladnia a 2020-ra kitűzött, 82%-os referenciaértéket. Máltán (93,1%), Németországban (92,7%) és Hollandiában (91,9%) volt a legkedvezőbb a helyzet, míg Görögországban (59,4%) és Olaszországban (58,7%) regisztrálták a legalacsonyabb értékeket.

A frissen végzett fiatalok foglalkoztatási rátája nemek szerint eltérést mutat. A 28 tagországból 21-ben magasabb a fiatal férfiak foglalkoztatási mutatója, mint a fiatal nőké. A legnagyobb eltérés Csehországban, illetve Szlovákiában figyelhető meg, előbbiben 15,8, utóbbiban 14,3 százalékponttal alacsonyabb a fiatal nők foglalkoztatási rátája, mint a férfiaké. Magyarországon 8,7 százalékponttal magasabb az érintett férfiak foglalkoztatási rátája.

Szlovákia kivételével minden uniós tagállam esetében igaz, hogy a felsőfokú végzettséget szerzett fiatalok nagyobb eséllyel tudnak elhelyezkedni a munkaerőpiacon, mint a középfokú végzettséggel rendelkező társaik. Az egyes tagországok között azonban jelentős eltérések is megfigyelhetők. Míg Szlovákiában a frissen végzett középfokú végzettségűek foglalkoztatási rátája meghaladja a felsőfokú végzettségűekét, addig Lettországban és Bulgáriában több mint 20 százalékpont a különbség a felsőfokú végzettséggel rendelkezők javára. Magyarországon az eltérés 6,9 százalékpont, így a közép-, valamint felsőfokú végzettségűek elhelyezkedési esélyei valamivel kiegyenlítettebbek, mint az unió átlagában, ahol 8,9%.

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak.