Fenntartható fejlődés indikátorai

Fő indikátor piktogramja
2000 óta
2017 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
A nyugdíjazási lehetőségek 2011–2012. évi módosításait követően mindkét nem nyugdíjazási korcentrumának tendenciája növekvő.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
STADAT-táblák

Definíciók

Az öregségi nyugdíjkorhatár az a korhatár, amelynek betöltése az előírt szolgálati idő megléte esetén öregségi nyugdíjra jogosít.

A korbetöltött öregségi nyugdíjasok mellett nem korbetöltöttként jelenleg már csak a legalább 40 év jogosultsági idő alapján nyugdíjban részesülő nők sorolódnak az öregségi nyugdíjasok közé, akik a korhatár betöltése után korbetöltött öregségi nyugdíjasnak számítanak.

Nők40: 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő, akinek a keresőtevékenységgel és gyermekneveléssel szerzett együttes jogosultsági ideje eléri a 40 évet, és ebből legalább 32 évet keresőtevékenységgel töltött. A törvény legalább 5 gyermek felnevelése esetén csökkenti a keresőtevékenység 32 éves követelményét.

Nyugdíjazási korcentrum: a nyugdíjba vonulók életkorainak átlaga.

Relevancia

A rendelkezésre álló adatok a nyugdíjba vonulásról, mint a munkaerőpiacról való kilépés egyik tipikus, tömeges módjáról nyújtanak információt. A világ fejlettebb országaiban az életkörülmények javulásának hatására emelkedik a születéskor várható átlagos élettartam. Ennek és a gyermekvállalási kedv mérséklődésének egyik következményeként fokozatosan nő az idősebb generáció aránya a népességen belül, ami egyre jobban megterheli a társadalmi ellátórendszert. Egészségügyi oldalról nézve egészségtudatosabb életmóddal emelhető az egészségben leélt életévek száma, így az idősebb generáció egyre később szorulhat rá a rendszeres egészségügyi szakellátásra. A nyugdíjterhek növekedésének mérséklése, és ezzel együtt a nyugdíjrendszer költségvetési fenntarthatóságának biztosítása érdekében pedig arra kell törekedni, hogy az idősebb korú népesség minél tovább maradjon a munkaerőpiacon. Ennek egyik leghatékonyabb eszköze a nyugdíjazás korcentrumának kitolása az öregségi nyugdíjkorhatár emelése és a munkaerőpiaci részvételt ösztönző intézkedések révén.

Az Európai Unió 2010-re vonatkozó célkitűzései között már szerepelt a nyugdíjba vonulás életkorának 65 éves korra való emelése, de ezt addigra a tagállamok mintegy harmada érte csak el. Az unió 2012-ben, a nyugdíjakkal összefüggésben készült Fehér könyve a nyugdíjkorhatárnak a várható élettartam növekedéséhez való igazítását, valamint a munkában eltöltött idő meghosszabbítását szorgalmazza. Ez utóbbit az egész életen át tartó tanuláshoz való hozzáférés, a nyugdíjkorhatárhoz közel állók foglalkoztatási lehetőségeinek biztosítása és igényeikhez való hozzáigazítása, valamint az egészséges és aktív időskor elősegítése révén javasolja megvalósítani.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia célként jelöli meg az idősek társadalmi integrációjának megőrzését. Ez többek között az idősek munkavállalásának, illetve vállalkozásokban való részvételének ösztönzésével mozdítható elő. Ezt szolgálja például a nyugdíj melletti munkavégzés tb-járulékmentessége, vagy az a törekvés is, hogy az idős és a nyugdíjas, nagy szakmai tapasztalattal rendelkező vállalkozók átadják tudásukat a fiatalabb nemzedékeknek.

Elemzés

A 2010-es években a nyugdíjazási korcentrum alakulását a korhatár alatti nyugdíjazási lehetőség 2012. évi szűkítése, a nők esetében a 40 év jogosultsági idő alapján járó nyugdíjazás 2011. évi bevezetése, valamint 2014-től a nyugdíjkorhatár emelkedése határozta meg. Az öregségi nyugdíjkorhatár 2013 és 2022 között fokozatosan 62-ről 65 évre emelkedik. 2019-ben 64 év volt, ezért a 2019-ben újonnan megállapított 91 ezer korbetöltött öregségi nyugdíj jogosultjainak többségét (86 ezer fő) az 1955-ben született adták. Az 1956-ban született korosztály 2020 II., illetve 2021 I. félévében töltötte be az öregségi nyugdíjkorhatárt, amely végül az 1957-ben születettek 2022-es nyugdíjba vonulásától kezdve lesz egységesen 65 év.

A férfiak öregségi nyugdíjazási átlagéletkora 2010-től emelkedő tendenciájú. A korhatár alatti nyugdíjazási lehetőségek 2012-ben való megszüntetésekor nagyobb mértékben, 1,4 évvel nőtt körükben a korcentrum, ettől kezdve lényegében az öregségi nyugdíjkorhatár jogszabályi emelésével összhangban emelkedik. 2020-ban a férfiak öregségi nyugdíjazási átlagéletkora1 64,5 év volt, összhangban az öregségi nyugdíjkorhatárral. Korkedvezményes nyugdíjazásra körükben nincs lehetőség (a korábban szerzett jogosultságot speciális korhatár előtti ellátási formában ismerik el), az 1955 előtt született szolgálati nyugdíjasok 2019-ben már korbetöltött öregségi nyugdíjban részesültek. A nők esetében a korcentrum tendenciája 2012-től szintén emelkedő. Ezt megelőzően 2009-ben az előrehozott öregségi nyugdíjkorhatár emelése, 2011-ben a Nők40 program bevezetése, egy évvel később pedig a korhatár előtti nyugdíj megszüntetése befolyásolta számottevően korcentrumuk alakulását. A nők előrehozott nyugdíjazási korhatára 2009-ben 57 évről 59-re emelkedett. Sem 2009-ben, sem 2010-ben nem volt olyan évjárat, amely éppen elérte volna az előrehozott korhatárt, így ebben a két évben a nők nyugdíjazási korcentruma megugrott, meghaladta a férfiakét is. Ezt követően, 2011-ben a Nők40 program bevezetése egyszeri hatásként 2,2 évvel mérsékelte a korcentrumot. 2011. évi bevezetése óta az új öregségi jellegű ellátást a jogosult nők mintegy hattizede részére e jogcímen állapították meg. 2020. első félévében a nyugdíjkorhatár emelése miatt csak viszonylag kevés öregségi nyugdíjat állapítottak meg. Így az összes megállapításon belül a Nők40 ellátások súlya 2020. egészét tekintve is megnőtt, mely ellátás esetén a nyugdíjazási korcentrum 59,8 év volt. Így a nők öregségi nyugdíjazási korcentruma időlegesen 61,7 évre csökkent, mely 2022-re (amikor ismét teljes korosztály, az 1957-ben születettek érik el az öregségi nyugdíjkorhatárt) vissza fog térni az eddigi növekvő pályára. Összességében hazánkban a nyugdíjazási korcentrum 2011 és 2020 között 59,1-ről 62,8 évre emelkedett.

A kiadvány adatai 2021. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive