Fenntartható fejlődés indikátorai

Fő indikátor piktogramja

3.15. Biológiailag inaktív területek

2000 óta
2012 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
Magyarországon a mesterséges felszínek aránya évről évre növekszik, míg a művelés alatt álló szántók területe 2019-ben csak mintegy 92%-a az 1990-es értéknek.
Az ország területének 57%-án mezőgazdasági művelés folyik.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés
STADAT-táblák

Definíciók

Biológiailag inaktívnak tekintjük a beépített területeket, valamint a szántók területét. Itt a teljes növényi borítottság a kialakítás, illetve a művelési mód miatt nem valósulhat meg. Mezőgazdasági terület a használt szántó, a konyhakert, a gyümölcsös, a szőlő és a gyep művelési ágak összessége. A művelés alól kivett területek magukban foglalják a felhagyott művelésű mezőgazdasági területeket, valamint az épületek, utak, udvarok, díszkertek, víztározók stb. területét bel- és külterületen. Építési terület alatt az építés alatt álló területeket, a földmunka által érintett területeket, illetve azon területeket értjük, ahol föld-, illetve kőzetkitermelés folyik.

Relevancia

A beépített területek, belterületek nagyságának növekedése szinte visszafordíthatatlan folyamat, a földfelszín tartós lezárását és az ökoszisztémák fragmentálódását (töredezését) okozza, veszélyt jelent az élőhelyekre és a biodiverzitásra. Mesterséges területek létrehozása esetén a víz körforgásában zavar keletkezhet: a lezárt földfelszín nem tudja a csapadékot magába szívni, a víz nagy mennyiségben folyik el róla, ezáltal máshol esetlegesen talajeróziót okoz. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia első előrehaladási jelentése (2013–2014) szerint az ökológiailag inaktív szántók aránya kedvezőtlenül nagy a mezőgazdasági területeken belül.

Elemzés

A lakott területek kiterjedése Magyarországon 1990 és 2018 között lineárisan, összesen 8,4%-kal növekedett, de összefüggő településszerkezet helyett a felszínt lényegesen nagyobb arányban borítják zöldfelületekkel tarkított városrészek. Hasonló volumenű növekedés figyelhető meg az út- és vasúthálózatok kiterjedésében is, az e célra bevont több mint 14 ezer hektáros terület egy jelentős része az ezredforduló után épült autópályák igényét elégítette ki. A rendszerváltást követően 15 év alatt országosan hatszorosára nőtt az építési területek nagysága is, ugyanakkor 2018-ban már csak az 1990-es érték háromszorosát mérték. 2012 és 2018 között a legnagyobb arányban az összefüggő településszerkezet és az ipari vagy kereskedelmi területek alkotta mesterséges felszín növekedett (17, illetve 16%-kal). A 2000 óta stagnáló nagyságú összefüggő településszerkezetre az ingatlanpiaci fellendülés, és a lakásépítések számának növekedése is hatással volt. Az ipari és a kereskedelmi kategóriába sorolt területek nagysága folyamatosan növekedett, közel másfélszerese a 1990-ben mért értéknek. Az ezredforduló óta folyamatos csökkenés figyelhető meg a lerakóhelyek és a meddő-hányók területében, míg a nyersanyag-kitermelés 2000 és 2006 közötti jelentős térnyerését 2012 és 2018 között kisebb visszaszorulás jellemzi. A mesterséges felszín legnagyobb részét, mintegy háromnegyedét a nem összefüggő településszerkezet alkotja, amely az utóbbi 6 év során érdemben nem változott.

A szántóföldi művelés alatt álló területek csökkenő trendje 2010-ben megtört. Bár a gazdasági szervezetek egyre kisebb területen foglalkoznak növénytermesztéssel, az egyéni gazdálkodók évről évre nagyobb területeket művelnek.

2019-ben az ország területének közel 79%-át kitevő termőterület majdnem háromnegyede, 5 millió 310 ezer hektár mezőgazdasági terület, amelynek nagy részét szántóként (4 millió 318 ezer hektár) hasznosítják. Ezenkívül magában foglalja az ezredforduló óta 10%-kal megnövekedett erdők, valamint nádasok és halastavak területét is. Az ország 21%-ára kiterjedő erdőterületek az elmúlt 15 év során folyamatosan, közel 103 ezer hektárral nőttek, 2019-ben a nádasként, illetve halastóként hasznosított területekkel együtt a termőterület több mint negyedét borították. A mezőgazdasági területet alkotó szántó, konyhakert, szőlő, gyümölcsös és gyep művelési ágak aránya az utóbbi kilenc évben kismértékben változott. Ez a kiöregedett szőlők és a nem művelt konyhakertek kivonásával, valamint a felhagyott vagy éppen feltört gyepterületekkel magyarázható.

Az országos adatok természetesen jelentős regionális különbségeket takarnak. Míg Nógrád megye területének 40%-át erdők borítják, addig ez az arány Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben mindössze 5% körül van. A két alföldi régióban található viszont a szántóterületek közel 45%-a. A gyepterületek több mint negyede a hagyományosan külterjes állattenyésztésre is berendezkedett két alföldi megyében, Hajdú-Biharban és Bács-Kiskunban összpontosul. Adott megye területéhez viszonyítva Tolna esetében a legnagyobb a termőterület aránya, a földek közel 90%-át valamilyen mezőgazdasági célra használják.

Nemzetközi kitekintés

2018-ban a LUCAS-felmérés (Land Use/Cover Area frame Statistical survey) keretében az Európai Unió 28 országára kiterjedően ismételten felmérték felszínborítottságot és a földhasználatot. A 2018-as felmérés eredményei alapján az EU területének több mint 44%-át erdők és egyéb fás területek, negyedét szántó, ötödét füves területek alkotják. A beépített és egyéb mesterséges területek aránya adott ország területéhez viszonyítva Máltán a legmagasabb (29,9%), Finnországban pedig a legalacsonyabb (1,4%). Magyarországon a LUCAS-felmérés alapján ez a mutató 6,48%, valamivel több, mint az EU28 átlaga (5,05%).

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive