Fenntartható fejlődés indikátorai

Fő indikátor piktogramja

3.28. Keletkezett hulladék

2004 óta
2016 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
Kismértékben nőtt a keletkezett hulladék mennyisége az elmúlt két évben.
2017-ben és 2018-ban jelentősen nőtt az építési és bontási hulladék mennyisége az ágazat növekedése miatt.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés
STADAT-táblák

Definíciók

A keletkezett hulladék alatt egy adott állam területén képződő bármely anyag vagy tárgyak összességét értjük, amely(ek)től birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles (2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról).

Az egy főre jutó települési hulladék indikátora a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék (többnyire irodákban, szolgáltatóknál, intézményekben keletkező, összetételében vegyes vagy elkülönítetten gyűjtött, de nem termelésinek minősülő hulladék) egy főre jutó mennyiségét mutatja. A háztartási hulladék a háztartásokban képződő vegyes, elkülönítetten gyűjtött, valamint lomhulladék, ideértve a lakásokban, lakóingatlanokban, a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben, a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein képződő hulladékot. A háztartási hulladékhoz jellegében és összetételében hasonló hulladék az a vegyes, illetve elkülönítetten gyűjtött hulladék, amely a háztartásokon kívül képződik.

Relevancia

A hulladékgazdálkodás területén cél a hulladékok keletkezésének minimalizálása. Ez hatékonyabb alapanyag-felhasználással és az újrafeldolgozás magasabb arányával érhető el. A hulladékok keletkezését úgy is lehet csökkenteni, hogy az anyag- és energiaáramok mentén elősegítjük a gazdasági tevékenységek összehangolását, azaz az egyik termelési folyamatban keletkező anyag- és energiahulladék legyen a következő folyamat inputja. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia rávilágít arra, hogy a zárt anyagciklusok kialakítása, hasznosítás révén a korábban hulladékként jelentkező anyagok a gazdaságban tovább használhatók (így az ártalmatlanítandó hulladék mennyisége csökken).

A stratégia jelentős problémaként említi a hulladék kibocsátást, mint a természeti erőforrásokra nehezedő terhet, és javasolja az egyebek mellett a hulladékgazdálkodásra, ökológikus termelésre és fogyasztásra irányuló alap- és alkalmazott kutatások támogatását.

Elemzés

2004 és 2009 között jelentősen csökkent, majd évekig stagnált a hazánkban keletkezett hulladék mennyisége. Az utóbbi két évben azonban újra emelkedni kezdett.

Az egyes hulladékfajták közül 2004 és 2018 között a mezőgazdasági és az élelmiszeripari, illetve az ipari és az egyéb gazdálkodói hulladékok mennyisége mérséklődött a legnagyobb mértékben. A mezőgazdasági és élelmiszeripari hulladék mennyisége módszertani változás miatt 2008-ban jelentősen csökkent, ettől kezdve csak a ténylegesen hulladéknak minősülő trágya, állati és növényi melléktermékek mennyiségét tartalmazza.

Az ipari hulladékok mennyisége 2010-ig folyamatosan csökkent annak hatására, hogy leépültek a nagy hulladéktermelő ágazatok (például bányászat, kohászat), nőtt a kisebb alapanyag igényű ágazatok aránya a termelésben, és korszerűsítették a gyártási technológiákat. 2010 óta kisebb ingadozások mellett stagnál.

Az építési-bontási hulladékok mennyiségének alakulását elsősorban az építőipari beruházások mértékének változása befolyásolja, így mennyisége egyik évről a másikra jelentősen változhat. 2017-ben jelentős növekedést mutatott az ágazat, ennek megfelelően több építési-bontási hulladékra vonatkozó hulladékgazdálkodási engedélyt adtak ki. A korábbi évekhez képest jelentősen nőtt az építési-bontási hulladék mennyisége. 2018-ban tovább folytatódott a növekedés.

Nemzetközi kitekintés

Az unió egészét nézve évente közel 2,5 milliárd tonna hulladék keletkezett. Mennyisége 2008-ban közel 100 millió tonnával csökkent. Ezt követően azonban ismét növekedni kezdett, és 2016-ra elérte a 2004. évi érték szintjét. A tagországokat közül 2018-ban Dániában volt a legmagasabb az egy főre jutó települési hulladék mennyisége. Őt követi Málta és Németország. Az újabb tagállamokban – kelet-közép-európai országokban – mért alacsonyabb érték az eltérő fogyasztási szokásokkal magyarázható. Hazánk egy főre jutó települési hulladék mennyisége (381 kg/fő) 2018-ban az uniós átlag 78%-a volt. A mutató értéke Romániában a legalacsonyabb, 29%-kal kisebb, mint Magyarországon.

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive