Fenntartható fejlődés indikátorai

Fő indikátor piktogramja

3.32. Környezeti adók

2005 óta
2015 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
A környezeti adók részaránya a teljes adózási rendszeren belül 2005-höz viszonyítva 2018-ra 1,4 százalékponttal csökkent. A GDP-hez viszonyított arány 2018-ban érte el az eddigi legalacsonyabb értéket.
Az energiaadók – amelyeknek átlagosan kilenctizede üzemanyag jövedéki adó – az összes környezeti jellegű adó háromnegyedét teszik ki.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés
STADAT-táblák

Definíciók

Környezeti adóknak nevezzük az OECD és az Eurostat definíciója értelmében azokat az adótípusokat, amelyek adóalapja olyan fizikai egység, aminek bizonyítottan negatív hatása van a környezetre. Az indikátor az összes, az OECD/Eurostat közös módszertana szerint környezeti adónak minősülő adófajta arányát mutatja a teljes adózási rendszeren belül (ideértve a társadalombiztosítási hozzájárulásokat is), illetve a GDP-hez viszonyítva.

A környezeti adók csoportosítása a legtöbb európai országban az OECD és az Eurostat terminológiája szerint történik. Eszerint a környezettel összefüggő adófajták az alábbi négy csoport valamelyikébe sorolhatók: energiaadók (beleértve a szén-dioxid-adót is), közlekedési/szállítási adók, szennyezési adók, erőforrásadók.

Az energiaadók alapját a különböző energiatermékek képezik, amelyeket például erőművekben, illetve közúti, légi stb. közlekedés során üzemanyagként használnak (így például a motorbenzin után fizetendő adó is ide, nem pedig a közlekedési adók közé tartozik). A közlekedési/ szállítási adók közül Magyarországra a gépjárművekre kivetett különböző adók jellemzőek. A harmadik kategória, a szennyezési adók alapja a levegő- és vízszennyezés, a különféle szilárdhulladék-, vagy zajkibocsátás. Magyarországon ide sorolandók a különböző környezetvédelmi termékdíjak. Az úgynevezett erőforrásadók pedig a különféle természeti erőforrások használata után fizetendők, hazánkban többek között a földhasználati járulék tartozik ebbe a csoportba.

Relevancia

A mutató fontos mérőeszköze az adórendszerek „zöldítésének”, azaz annak a törekvésnek, hogy a teljes adórendszeren belül minél nagyobb arányt tegyenek ki a környezeti károk okozása, a tényleges és potenciális környezetszennyezések után fizetendő adók.

Elemzés

A környezeti adók összes adóhoz viszonyított aránya a 2005-ös 7,7% körüli hányadról 2018-ra 6,25%-ra mérséklődött. Ebben az időszakban a GDP-hez viszonyított arány 2,35 és 2,9% között ingadozott, csökkenő tendenciát mutatva.

Az Európai Unió tagállamaihoz hasonlóan hazánkban is az energiára kivetett adók eredményezik a legnagyobb bevételt, arányuk 2005-ben 76, 2018-ban 73% volt. Legnagyobb részét az üzemanyagok jövedéki adója teszi ki.

Nemzetközi kitekintés

Az Európai Unió tagállamai közül 2018-ban a környezeti adók aránya a teljes adórendszeren belül Lettországban volt a legmagasabb (10,8%), Luxemburgban és Németországban a legalacsonyabb (4,2 és 4,3%), Magyarország az uniós középmezőnyben helyezkedik el, a 6,3%-os arány 0,3 százalékponttal haladja meg az EU28 átlagát.

A környezeti adók GDP-hez viszonyított aránya 2018-ban Görögországban volt a legmagasabb (3,7%), Írországban a legalacsonyabb (1,6%). Magyarország adata az uniós átlag környékén mozog.

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive