Fenntartható fejlődés indikátorai

Fő indikátor piktogramja

2.5. Gyermekek óvodai és bölcsődei elhelyezési lehetősége

2000 óta
2017 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
A 2019/20-as tanévben az óvodák kihasználtsága 86% volt.
Az intézményi kínálat átszervezésével a különböző bölcsődei ellátási formák elterjedése eltérő képet mutat. A jogszabályi módosítás utáni harmadik évben a 3 évesnél fiatalabb gyermekek 22%-a még mindig olyan településen élt, ahol helyben nem volt biztosított a gyermekek napközbeni ellátásának egyik formája sem.
Az óvodai férőhelyek kihasználtsága Pest megyében a legmagasabb.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés
STADAT-táblák

Definíciók

A bölcsődei kihasználtság százalékos mutató, a beíratott gyermekek és a működő bölcsődei – ideértve a hagyományos, a családi, a munkahelyi és a mini – férőhelyek számának hányadosával határozható meg. Az óvodai kihasználtság az óvodába felvett és az adatfelvétel eszmei időpontjában az óvoda nyilvántartásában szereplő gyermekek és a működő óvodák férőhelyeinek aránya.

Relevancia

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia szerint a gyermekek leszakadásának visszaszorítása érdekében fontos, hogy a 3 éven aluli gyermekek és a szüleik számára biztosított legyen a hozzáférés az egészségügyi, a gondozási, a korai fejlesztési és a szociális szolgáltatásokhoz. Ehhez szükséges a helyben elérhető szolgáltatások összehangolása. A későbbi sikeres iskolai életút megalapozásához és a lemorzsolódás elkerüléséhez fontos a gyermekek 3 éves kortól történő óvodáztatása, majd a minőségi, integrált oktatás elérhetőségének biztosítása.

A még nem iskolaköteles gyermekek napközbeni elhelyezési lehetősége elősegíti a szülők munkába állását is. A fiatal anyák és apák munkavállalási lehetősége hozzájárul ahhoz, hogy a gyermekvállalás egyfelől kisebb jövedelemkieséssel járjon a családok számára, másfelől pedig ahhoz, hogy a szülők szakmai tudásában megtestesülő humántőke hasznosuljon.

Elemzés

3 éves korig a kisgyermekek – családon kívüli – napközbeni ellátásának fő formája a bölcsőde, majd az iskolakezdésig az óvoda. A bölcsődei ellátórendszer – amely alapvetően a 3 évesnél fiatalabb gyermekek napközbeni ellátására szakosodott intézményi vagy szolgáltatási forma – 2017. január 1-jétől alapvetően átalakult. Az ellátást már a 10 ezer főnél nem népesebb településeken is könnyebb megszervezni. Ennek elősegítésére kisebb létszámú keretek közt, a bölcsődén túlmenően a családi bölcsődét, a munkahelyi bölcsődét és a minibölcsődét nevesíti a jogszabály. A szabályozás módosításának következtében a témában a 2017 előtti évekre rendelkezésre álló adatokkal való összehasonlítás korlátozott, ám a 2019. május 31-én rendelkezésre álló adatokra vonatkoztatva elmondható, hogy az új ellátási formák közül a legtöbb intézmény, az ellátó helyek 85%-a a bölcsődei ellátások köréből került ki, míg a férőhelyek 12%-a családi bölcsődei ellátási formában működött. Az országosan elérhetővé vált 48 702 férőhelyen 45 889 gyermeket gondoztak, ami az intézmények 94%-os kihasználtságát jelenti.

A 3–5 éves gyermekek 92%-a vett részt az óvodai nevelésben 2019-ben. Az óvodás gyermekek száma 2000-ről 2019-re 6,4%-kal csökkent, a 3 évesek kötelező óvodáztatásának bevezetésével azonban az elmúlt három évben kismértékben nőtt a beíratott gyermekek száma. 2000 óta az óvodai férőhelyek száma 7%-kal nőtt, 2015 óta 6,6 ezer férőhely létesült. Az óvodás gyermeklétszám csökkenésének és a férőhelyek bővítésének hatására jelentősen csökkent az óvodák kapacitáskihasználtsága, a 2000. évi 98%-ról 2019-re 86%-ra.

A különböző bölcsődei ellátási formákban létrehozott férőhelyek arányának alakulását megyénként meghatározza az adott megye települési szerkezete. Elsősorban a nagyobb lélekszámú településekkel rendelkező részeken jellemző az, hogy a bölcsődei férőhelyek elviszik a gondozásra rendelkezésre álló kapacitások jelentős részét, így az alföldi megyékben, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyében, de Vas és Komárom-Esztergom megyékben is. Ahol további igény jelentkezik, ott családi bölcsődékkel vagy minibölcsődékkel növelhetik a kapacitást. A kisebb létszámú családi bölcsődék megszervezése figyelhető meg a kisebb lélekszámú településekkel rendelkező megyékben is, így Heves megyében 20%-ot meghaladó ezen intézmények aránya, Nógrád megyében pedig megközelítőleg 20%. A 7–8 gyermeket gondozó minibölcsődék száma 2019-re az előzőhöz képest két és félszeresére emelkedett. Budapest kivételével minden megyében található minibölcsőde, Tolna és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 10%-ot meghaladó ezen intézmények száma. A munkahelyi bölcsődék megszervezése is folytatódott, legmagasabb arányban Tolna megyében, de a fővárosban, Fejér és Heves megyékben is várták már 2019-ben a munkáltatók által működtetett bölcsődékben a legkisebbeket arra az időre, amíg szüleik dolgoztak.

Csongrád-Csanád megyében továbbra is 100% feletti a bölcsődei férőhely-kihasználtság. Budapesten már közel minden harmadik 3 éven aluli gyermek napközbeni ellátásban részesül. A fővárosban és Csongrád-Csanád megyében az igénybevevők aránya és a kihasználtság azt jelzi, hogy további férőhelybővítést is igényelnének a megye lakosai.

Az óvodákban 2019-ben a legnagyobb telítettség (közel 90%-os) Pest megyében figyelhető meg. Ezzel szemben Somogy és Zala megye óvodáinak kihasználtsága 81% körüli. A sorrend kicsit változott, de a megyék közötti különbségek mértéke alig csökkent, a kapacitáskihasználtságban a legjobb és a legrosszabb megye között 8,5 százalékpontos az eltérés.

Nemzetközi kitekintés

Magyarországon 2019-ben a 3 évesnél fiatalabb gyermekek 16,3%-a járt gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézménybe. Az ellátás igénybevételét számottevően befolyásolja az a tény, hogy a kisgyermekek gondozását hagyományosan a család végzi, az anyák évekig otthon maradnak gyermekeikkel.

A későbbi oktatás sikerességének, a kulcskompetenciák elsajátításának az alapja – különösen a hátrányos helyzetűek esetében – a kisgyermekkori nevelésben való részvétel. 2018-ban hazánkban a 4 évesnél idősebbek 96%-a járt óvodába. Az Európai Unióban a 4 évesnél idősebb, de még iskolakezdési kor alatti gyermekek 95%-a vett részt oktatásban, nevelésben, ezen belül Franciaországban, az Egyesült Királyságban és Írországban minden 4 évnél idősebb kisgyermek intézményes nevelésben, oktatásban részesült. Ezzel szemben Görögországban (75,2%) és Horvátországban (81%) a legalacsonyabb a kora gyerekkori nevelésben részt vevők aránya.

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive