Fenntartható fejlődés indikátorai

Fő indikátor piktogramja
2005 óta
2017 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
A szegénységi arány Magyarországon 2015 óta csökken.
2019-ben a 18–24 éves korosztályban volt a legmagasabb a szegénységi arány, a legalacsonyabb pedig a legidősebbek körében. A legfiatalabb korosztály (0–17 évesek) helyzete javult, az idős korosztályé romlott az elmúlt három évben.
A tartós szegénység aránya alacsonyabb Magyarországon, mint az Európai Unióban.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés
STADAT-táblák

Definíciók

A szegénységi arány megadja a mediánjövedelem 60%-ánál kevesebb jövedelemmel rendelkező háztartásokban élők arányát a teljes népességre vetítve. A mediánjövedelmet úgy kapjuk meg, hogy jövedelmük alapján sorba rendezzük a személyeket, és az az összeg lesz a mediánjövedelem, amely alatt és fölött a sorba rendezés után ugyanannyi személy található.

Tartós szegénységi arány: olyanok tartoznak ebbe a csoportba, akik a medián ekvivalens jövedelem 60%-ánál kevesebb jövedelemmel rendelkező háztartásokban éltek az adott és a megelőző három évből legalább két másik évben.

Relevancia

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megállapítja, hogy a leszakadó társadalmi csoportok és térségek kiemelt kezelése, a szegénység visszaszorítása a kormányzat részéről nemcsak az emberi erőforrások fejlesztése, hanem a társadalmi integráció szempontjából is fontos. A stratégia a jövedelemegyenlőtlenséget a nemzet állapotáról, fejlődéséről képet adó fontos mutatóként említi. A szegénység elleni küzdelem az Európa, 2020 stratégiai dokumentumában is prioritásként szerepel. Különösen fontos a figyelem ráirányítása a veszélyeztetett társadalmi csoportok (munkanélküliek, szegények, fogyatékosok, betegek, romák stb.) jövedelmi helyzetére, hiszen náluk a többi társadalmi csoporténál jelentősebb a szegénység és annak kockázata. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia szerint a szegénység vagy az etnikai alapú társadalmi kirekesztettség az egyik legsúlyosabb akadálya a szolidáris, tudásalapú, egészséges társadalom megteremtésének. A leszakadó társadalmi csoportok és térségek kiemelt kezelése, a szegénység csökkentése a kormányzat által nemcsak az emberi erőforrások fejlesztése, hanem a társadalmi integráció szempontjából is fontos. Ezért komplex, többek között oktatási és képzési, egészségügyi, gazdaságfejlesztési, valamint lakhatási programok szükségesek. A jelenséget a jövedelmi szegénység relatív mutatója alapján vizsgáljuk, amely a legrégebbi az EU országai által használt közös mutatók közül.

Elemzés

A szegénységi arányt tekintve Magyarországon az EU-átlagnál évek óta jobb a helyzet. A mutató 2010 után növekedett, majd 2014-től évről évre csökken. A nemek szerinti eltérés hazánkban kismértékben nagyobb a tagállamok átlagánál, és azzal ellentétes irányú: nálunk a nők, az EU tagállamainak többségében viszont a férfiak voltak előnyösebb helyzetben 2015-ig bezárólag, 2017-ben már Magyarországon is a férfiak esetében volt kedvezőbb a mutató értéke. A tartós szegénységben élők aránya Magyarországon szintén kisebb az uniós átlagnál. Figyelembe véve azonban, hogy a magyar átlagjövedelmi szint az unió tagállamaiban az egyik legalacsonyabb, ez abszolút értelemben nem jelent kedvező helyzetet.

A korcsoportokat tekintve a szegénységi arány 2020-ban a gyermekek és a 25–49 évesek esetében átlag alatti volt. A 65 éves és annál idősebbek szegénységi aránya 15%-ra növekedett 2019-hez képest, ennek oka, hogy a nyugdíjak növekedési üteme jelentősen elmaradt a többi jövedelem átlagos növekedésétől.

A tartós szegénységi arány értéke 2020-ban 5,1-ről 4,3%-ra csökkent az előző évhez képest. A mutató jóval kedvezőbb, mint az Európai Unió átlaga. A tartós szegénység mind Magyarországon, mind az unióban nagyobb arányban veszélyezteti a nőket.

Nemzetközi kitekintés

Az Európai Unióban 2019-ben a lakosság 16,8%-a élt a relatív jövedelmi szegénységi küszöb alatt. A szegénységi arány meglehetősen stabil volt 2005 és 2010 között, 16,4, illetve 16,5%, 2011 óta azonban kismértékben növekedett. 2019-ben a szegénység tekintetében az Európai Unió országai közül Románia (23,8), Lettország (22,9%) és Bulgária (22,6%), voltak a legkedvezőtlenebb helyzetben. A legalacsonyabb értéket Csehországban (10,1%), Finnországban (11,6%) és Szlovákiában (11,9%) mérték. A Magyarországra vonatkozó 12,3% nemzetközi összevetésben átlag alatti.

A kiadvány adatai 2021. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive