Fenntartható fejlődés indikátorai

Fő indikátor piktogramja

1.24. Idegennyelv-ismeret

2007 óta
2011 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
Bár 2007 óta sokat javult a helyzet, 2016-ban Magyarországon a 25–64 éves korú népesség mindössze 42%-a ismert legalább egy idegen nyelvet saját bevallása szerint.
A fiatalabb korosztályokban magasabb a legalább egy idegen nyelvet ismerők aránya.
A magasabb végzettségűek körében magasabb az idegen nyelveket ismerők aránya.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés

Definíciók

Idegennyelv-ismeret az anyanyelven kívül használt nyelv ismerete. Az ötévenkénti felnőttképzési felvétel (AES) során a válaszadók idegennyelv-ismeretét önbevallás alapján mérik fel, a kompetenciákat nem tesztelve.

Relevancia

Napjainkban az idegennyelv-ismeret egyre fontosabb és elengedhetetlenebb tényezője a gazdasági-társadalmi életben való érvényesülésnek. A munkaerőpiacon az idegennyelv-tudás keresett kompetencia, ezért a köznevelésben az egyre magasabb óraszámú idegen nyelvi képzés mellett egyre fontosabb cél lett a nyelvtanulást támogató környezet megteremtése.

Elemzés

2007-ben Magyarországon a 25–64 éves korú népességből csak minden negyedik ember beszélt legalább egy idegen nyelven. Bár 2016-ra ez az arány 42%-ra nőtt, még mindig messze elmarad az Európai Unió átlagától (65%). A több nyelvet is ismerők aránya alapján is jelentős a hátrányunk: míg hazánkban a megkérdezettek 14%-a állította, hogy kettő vagy több idegen nyelvet ismer, addig az unióban 29%.

A magyar nők és férfiak nyelvismerete között nincs lényeges különbség, az egyes korcsoportok között viszont jelentősek az eltérések. Míg a 25–34 éves korosztály 60%-a ismert valamilyen idegen nyelvet, addig az 55–64 évesek mindössze 25%-a. A fiatalabb korosztályok körében a több idegen nyelvet ismerők aránya is magasabb.

Az idegennyelv-ismeretet iskolai végzettség szerint vizsgálva is nagyobb eltéréseket tapasztalhatunk. A legfeljebb 8 évfolyamot végzettek 9%-a beszélt a magyaron kívül más nyelvet, a középfokú végzettségűeknél ez az arány már 35%. A diplomások körében a legmagasabb (79%) az idegen nyelvet ismerők részesedése, a megkérdezettek több mint egyharmada pedig kettő vagy több idegen nyelven is képes kommunikálni.

Nemzetközi kitekintés

Az Európai Unió tagállamai között jelentősek az eltérések idegennyelv-ismeret szerint. Nyolc országban (a balti államokban, a skandináv országokban, Luxemburgban és Máltán) 90% fölötti a legalább egy idegen nyelvet beszélők aránya, ezzel szemben az Egyesült Királyságban csupán 35%. Magyarország uniós szinten a sereghajtók közé tartozik (42,4 %).

A több nyelvet használók arányában is nagy a szórás az unióban. Luxemburgban a felnőttek 51%-a számolt be arról, hogy 3 vagy annál több nyelvet ismert. Ezzel szemben Romániában 1% alatti azoknak az aránya, akik legalább 3 nyelvet ismernek. Hazánk e tekintetben is a ranglista végén áll (3%).

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak.