Fenntartható fejlődés indikátorai

Fő indikátor piktogramja

3.35. Energiaimport-függőség

2000 óta
2015 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
Hazánk energiaimport-függősége 2018-ban 58% volt, 2,4 százalékponttal meghaladta az uniós átlagot.
A primerenergia-termelésünk elsősorban a nukleáris, valamint a megújuló forrásokból és hulladékból termelt energián alapul, a fosszilis energiahordozók hasznosítása jelentősen visszaesett 2000 óta.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés
STADAT-táblák

Definíciók

Az energiaimport-függőség százalékban kifejezett mutatója azt fejezi ki, hogy egy adott ország milyen mértékben szorul importból származó energiaforrásokra a hazai energiaigények teljesítése érdekében. Az indikátort úgy számoljuk ki, hogy a nettó import mennyiségét elosztjuk a bruttó belföldi energiafelhasználás (amelybe ez esetben a készletfelhalmozás is beleértendő) összegével. A nettó import az összes import és az összes export különbözete. Az energiafüggőség negatív előjelű is lehet nettó exportőr esetében, a 100% fölötti pozitív érték pedig készletfelhalmozásra utal.

A primer energia (elsődleges vagy alapenergia) olyan, megújuló és nem megújuló energiaforrásból származó energia, amely nem esett át semminemű átalakításon vagy feldolgozási eljáráson. A szekunder (másodlagos) energia a primer energiából átalakított energia (pl. folyékony üzemanyagok, villamos energia).

Kiadványunkban a nukleáris energiát hazai termelésűnek tekintjük, ami egyaránt magába foglalja az atomerőművi villamos energiát, valamint a közvetlen hőhasznosítást. A megújuló és a hulladékból termelt energia összetevői: biogáz, biomassza, bioüzemanyag, víz, szél, geotermikus energia, napkollektorral termelt hőenergia, fotovoltaikus villamos energia, valamint kommunális és ipari hulladék.

Relevancia

A fosszilis energiahordozók használata, az energiahordozók importja és az ebből fakadó ellátásbiztonsági kockázat energiagazdálkodásunk számára jelentős feladatokat határoz meg. Az ellátás biztonságossá tételéhez egyrészt elengedhetetlen a megújuló energiahordozók arányának – lokális adottságoknak megfelelő – növelése, másrészt az egyirányú függőség csökkentése, az importforrások diverzifikálása. Az Európai Unió klíma- és energiacsomagja, valamint a 2020-ra vonatkozó energiastratégia egyik fő célkitűzése az energiaimport-függőség csökkentése, a megújuló forrásokból történő energia-előállítás ösztönzése.

Elemzés

Hazánk energiaellátásának jelentős hányadát importból fedezi, a 2018. évi adatok alapján a bruttó belföldi felhasználás 58%-a származott behozatalból. 2000 óta Magyarország energiaimport-függősége a 2011–2013. évek kivételével végig az uniós átlag fölötti volt. Hosszabb időtávot tekintve energiaimport-függőségünk 3,1 százalékponttal haladja meg a 2000. évit. A primer energiahordozókon kívül szekunder energiahordozókat (például benzin, villamos energia) is importálunk. 2018-ban a belföldön felhasznált villamos energia mennyiségének 46%-a importból származott. Utóbbi mutató értéke hosszabb időtávot tekintve nagy változékonyságot mutat: 1990 óta legalacsonyabb értékét (10%) 1994-ben érte el, míg legmagasabb értékét (52-52%) 2014-ben és 2015-ben, e két évben tehát villamosenergia-igényünk több mint felét külföldről biztosítottuk.

Primerenergia-termelésünk 2000 és 2018 között 5,0%-kal csökkent. Magyarország hagyományos energiahordozó-készletei (szén és szénhidrogének) nagyrészt kimerültek az elmúlt évtizedek folyamán, ezért energiatermelésünkben ma már nem a fosszilis energiahordozók dominálnak.

Összetételét tekintve a nukleáris energiáé a vezető szerep 37%-kal, aránya 2007 óta minden évben meghaladja a teljes termelés harmadát. A megújuló és a hulladékból termelt energia részesedése 29%, ami hőértékben kifejezve dinamikus, 274%-os növekedést jelent 2000 óta. Utóbbi főként a biomassza egyre növekvő hasznosításából ered, ami számos hőerőműben a szén helyébe lépett tüzelőanyagként. A biomassza hasznosítása azonban csak akkor járul hozzá a fenntarthatóság előmozdításához, ha a termelése is fenntartható módon történik, például kifejezetten energetikai célra nemesített növényfajták és telepített ültetvények hasznosításával, nem pedig természetes erdőterületek megújítás nélküli tarvágásával.

A kőolaj és kőolajtermékek, a földgáz, valamint a szén termelése hőértékben számolva 34, 41, illetve 61%-kal csökkent 2000 óta. A feketekőszén-bányászat megszűnését követően 2014 végén leállt a termelés az utolsó barnakőszénbányánkban is, így ma már széntermelésünk lényegében csak lignitre korlátozódik.

Nemzetközi kitekintés

Az EU energiaimport-függősége a 2000. évi 47%-ról 2018-ra 56%-ra emelkedett, főként a bővülő energiaigények, valamint a földgázimport növekvő fontossága következtében. 2004 óta az EU-ban felhasznált energia több mint 50%-a importból származik. Az uniós tagállamok többségében, 17 országában haladja meg az energiaimport-függőség mértéke az 50%-ot. A legmagasabb függőségi aránnyal jellemezhető államok Málta (98%), Luxemburg (95%) és Ciprus (92%). A legalacsonyabb értékekkel Észtország (0,7%), Dánia és Románia (egyaránt 24%) bírnak. Figyelemre méltó, hogy Észtország gyakorlatilag önellátó energiából. Magyarország függősége 2,4 százalékponttal haladja meg az EU28 átlagát, 15. legmagasabb értékünkkel az uniós középmezőnyben helyezkedünk el.

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive