Fenntartható fejlődés indikátorai

Fő indikátor piktogramja

3.9. Aszállyal érintett területek

Az aszályindex (PAI) 2019-re számított értékeinek területi eloszlása

Az aszályindex (PAI) 2019-re számított értékeinek területi eloszlása

Forrás: Országos Vízügyi Főigazgatóság.

Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
2019-ben az ország területének 34%-át érintette legalább enyhe mértékű aszály.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
STADAT-táblák

Definíciók

Az aszállyal érintett területek nagyságának meghatározása a Pálfai-féle aszályossági index (PAI) segítségével történik. Ez az index az április–augusztusi időszak középhőmérsékletének és az október–augusztusi időszak súlyozott csapadékösszegének a hányadosa. Az index figyelembe veszi a hőségnapok számát, a csapadékszegény időszak hosszát, a talajvíz mélységét és a mezőgazdasági növények időben változó vízigényét is. Aszálymentes terület az, ahol a PAI<6°C/100 milliméter; rendkívüli aszály ott van, ahol a PAI>12°C/100 milliméter.

Relevancia

Az időjárási szélsőségek – köztük az aszály – az éghajlatváltozás következtében egyre gyakrabban fordulnak elő világszerte és hazánkban egyaránt. Az aszály ártalmas hatása legszembetűnőbben a mezőgazdaságot érő veszteségen keresztül számszerűsíthető. Az aszály, valamint az öntözés hiánya nyomán a magyar mezőgazdaság olykor súlyos károkat szenved el, csakúgy, mint az egész élővilág, a művelt és műveletlen, illetve az oltalom alatt lévő területek egyaránt, ezáltal maga a társadalom is.

Elemzés

Magyarországon 2000–2019 között az aszállyal érintett területek aránya számos esetben jelentősen meghaladta az 50%-ot. Kiemelkedően aszályos év volt 2000, 2003, 2007, 2012 és 2015. Ennek hátterében a rendkívüli hőség, a csapadékhiány, illetve a kettő együttes előfordulása áll. A 2013. évi aszály mértéke (aszállyal érintett területek aránya 80%) elmaradt a 2012. évitől (87%). Ez döntően az átlagosnál lényegesen csapadékosabb tavaszi időjárás következménye. 2014 aszálymentes volt, az aszály alsó küszöbértékét megközelítő állapot a Tiszántúl és az Alsó–Duna-völgy területét jellemezte. A nagymértékű aszállyal sújtott 2015. évben a – döntően – nyári időszak 5 hőhulláma 42 napot érintett. 2016 aszálymentes volt, de 2017-ben az aszállyal érintett területek aránya ismét elérte az 51%-ot, majd 2019-re 34%-ra mérséklődött. Az Alföld középső részén és környezetében, valamint a Kisalföldön enyhe fokozatú aszály alakult ki, de a Kisalföld északi részén mérsékelt aszály fordult elő 2019-ben.

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive