Fenntartható fejlődés indikátorai

Fő indikátor piktogramja

3.39. A közlekedés energiafelhasználása

2000 óta
2015 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
A közlekedés GDP-hez viszonyított energiafelhasználása 2009-ben volt a legmagasabb, 2018-ban a 2010-es referenciaérték 94%-a volt.
A közlekedés fajlagos energiafelhasználása 2009-től 2013-ig mérséklődött, azóta növekszik, a meghatározó szállítási mód a közúti közlekedés.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés

Definíciók

A közlekedés energiafelhasználása a GDP arányában indikátor a közlekedés energiafelhasználása és a bruttó hazai termék hányadosa, ahol a GDP értékét 2010-es árfolyamon számítják. A mutató 2010-es értékét tekintjük 100%-nak, az ezt követő évek adatai tehát azt mutatják, hogy 2010-hez képest milyen irányú és mekkora az eltérés. A közlekedés energiafelhasználásába beleértendő a közúti, a vasúti, a belföldi légi közlekedés és a belföldi hajózás, nem tartalmazza viszont a nemzetközi légi közlekedést, nemzetközi hajózást és a csővezetékes szállítást.

Relevancia

A jelenlegi közlekedési szokások számos negatív hatást gyakorolnak környezetünkre: a közlekedés az egyik leginkább környezetszennyező szektor. Az elmúlt évtizedekben a közlekedési járművek fejlesztésével a fajlagos károsanyag-kibocsátás csökkent, így az ágazat legfőbb feladata az energiafogyasztás mérséklése és a klímavédelmi követelményeknek való megfelelés lett. Az Európa 2020 stratégia keretében hazánk vállalása 10% a teljes energiamegtakarítás vonatkozásában, ezen felül a jogszabályi kötelezettségek is komoly kihívást jelentenek a szektornak. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia szerint meg kell teremteni a közlekedés fenntartható energiafogyasztását, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével párhuzamosan. Az energiafelhasználás és a GDP szétválása abszolút értelemben akkor jön létre, ha a környezeti terhelés nem, csak a gazdasági teljesítmény növekszik. Relatív szétválás akkor következik be, amikor mindkét komponens növekedési rátája pozitív, de az energiafelhasználás kisebb mértékben nő, mint a GDP.

Elemzés

A közlekedés energiafelhasználása a GDP arányában 2009-ben volt a legmagasabb, 11 százalékponttal meghaladta a 2010-es referenciaértéket. 2000 és 2009 között a mutató értéke nőtt, ezt követően folyamatosan csökkent 2013-ig, 83%-ra. 2014-től ismét inkább növekvő trend rajzolódik ki, 2018-ban a mutató értéke 94% volt.

Magyarországon a közlekedés egy főre jutó energiafelhasználása 2000 és 2008 között folyamatosan növekedett, 12,6 GJ-ról 18,8 GJ-ra. Az ezt követő csökkenő trend 2013-ig tartott, ekkor 14,5 GJ volt a fajlagos felhasználás. Azóta ismét növekszik, 2018-ban értéke 20,3 GJ volt, a 2000. évinél 62, a 2010. évinél 19, a 2015. évinél 15%-kal magasabb. A szállítási módokat tekintve a közúti közlekedés szerepe rendkívül domináns, és részesedése még nőtt is 2000 óta, 94%-ról 97%-ra. A vasúti közlekedés részesedése ugyanezen időszakban 5,7%-ról 3,0%-ra csökkent, míg a belföldi hajózás és belföldi légi közlekedés aránya 0,0%-ról 0,1%-ra nőtt. A közúti közlekedés fajlagos energiafelhasználása a vizsgált időszakban 66%-kal nőtt, míg a vasúti közlekedésé 14%-kal csökkent.

Nemzetközi kitekintés

Az EU28 átlagában a közlekedés GDP-arányos energiafelhasználása 2000-ben 9,5 százalékponttal haladta meg a referenciaév értékét, 2018-ban viszont 9,4 százalékponttal elmaradt attól, egy-egy évtől eltekintve egyértelműen csökkenő tendencia figyelhető meg. 2010-hez képest a legnagyobb javulást Írország, Luxemburg és Lettország érte el, 2018-as értékeik 60, 76, illetve 78%. 2010-hez képest mindössze két tagállamban nőtt a közlekedés GDP-arányos energiafelhasználása, Bulgáriában és Litvániában (minkét országban 105% a mutató legfrissebb értéke). Magyarország értéke 3,5 százalékponttal magasabb az EU28 átlagánál.

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak.