Fenntartható fejlődés indikátorai

Fő indikátor piktogramja

1.4. Nemzetközi vándorlás

Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
Hazánkban nő a külföldön születettek népességen belüli aránya, de így is jóval az uniós átlag alatt marad.
A külföldi származásúak aránya Budapesten a legmagasabb, közel 11%.
Az aktív korúak aránya nagyobb a külföldi származásúak körében, mint a teljes népességen belül.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés
STADAT-táblák

Definíciók

A külföldön született népesség aránya a teljes népességhez képest megmutatja, hogy a teljes népesség hány százaléka született Magyarország határain kívül. Ez az arány megfelelő mutató a bevándorlás hosszú távú hatásának vizsgálatához, hiszen az országban élő külföldi állampolgárok mellett tartalmazza azon bevándorlókat is, akik időközben magyar állampolgárságot kaptak, illetve azokat is, akik külföldön élőként kapták meg a magyar állampolgárságot, és utána vándoroltak Magyarországra.

Relevancia

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia célként jelöli meg egy olyan bevándorlási politika kidolgozását, amely foglalkozik azzal, hogy szükséges-e az elöregedő népesség pótlása, illetve kezeli a bevándorlók esetleges integrációs nehézségeit.

Elemzés

A 2020. január 1-jei magyarországi népesség 6,1%-a született külföldön, ez az arány egy évvel korábban 5,8, 2011-ben pedig 3,9% volt. Túlnyomó részük (együttesen 59%-uk) valamely szomszédos országban (Romániában, Ukrajnában, Szerbiában vagy Szlovákiában) született, ezen belül a romániai születésűek aránya a legjelentősebb (35%). A távolabbi országok közül Németország szerepe kiemelkedő, ahonnan a külföldön született népesség 6,4%-a származott.

A külföldön születettek két nagy csoportra oszthatók: 68%-uk magyar állampolgársággal rendelkezik, kibocsátó területük jórészt a szomszédos országok, 32%-uknak viszont kizárólag külföldi állampolgársága van. Közülük Ukrajnából, Romániából, Kínából és Németországból érkeztek nagyobb arányban. A külföldön születettek aránya folyamatosan növekszik. Ez egyrészt a külföldi állampolgárok egyre inkább növekvő pozitív vándorlási egyenlegével, másrészt a külföldön honosított magyar állampolgárok 2017 óta inkább stagnáló, de továbbra is számottevő bevándorlásával magyarázható.

Külföldről származók a legnagyobb arányban Budapesten élnek, a fővárosiak 11%-a rendelkezett külföldi bevándorlói háttérrel 2020. január 1-jén. Hasonlóan magas arány Csongrád-Csanád, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Győr-Moson-Sopron és Pest megyére jellemző, ahol a népesség 7,6, 7,0, 6,4, illetve 6,3%-a született külföldön. A legkisebb arányban Észak-Magyarországon, azon belül is Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyében élnek külföldről származók (egyaránt 2,5%), de hasonlóan alacsony az arányuk Jász-Nagykun-Szolnok megyében is (2,9%).

A külföldön született népesség kormegoszlása kedvezőbb a teljes hazai népességhez viszonyítva, mivel 69%-uk a gazdaságilag aktív, 15–59 éves korcsoportba esik, míg a teljes népességben ez az arány ennél kisebb, 59% volt 2020. január 1-jén.

Nemzetközi kitekintés

A külföldről származók arányának növekedése az Európai Unió legtöbb országára szintén jellemző, átlagos mértéke viszont körülbelül kétszerese a magyarországinak. 2019. január 1-jén a még 28 tagállamból álló Európai Unió népességének átlagosan 12%-a származott külföldről, az Egyesült Királyság nélkül számított EU-átlag pedig alig valamivel marad el ettől. A nemzetközi vándorlás résztvevőinek aránya Luxemburgban kiemelkedően magas (47%), emellett Cipruson, Máltán, Ausztriában és Svédországban is jelentős, az EU-átlagát jóval meghaladó a külföldön született népesség aránya. A legalacsonyabb arányszámokat kelet-közép-európai szomszédainknál találjuk. Szlovákiában, Romániában, Bulgáriában és Lengyelországban 4% alatti a külföldön születettek aránya, míg Csehországban is csupán 4,8%.

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive