Fenntartható fejlődés indikátorai

Fő indikátor piktogramja

1.6. Nélkülözés

2005 óta
2017 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
Az elmúlt öt évben a súlyos anyagi deprivációban élők aránya csökkent Magyarországon.
A legfiatalabb korosztályban a legmagasabb, a legidősebbek körében pedig a legalacsonyabb a súlyos anyagi deprivációban élők aránya.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés
STADAT-táblák

Definíciók

Súlyos anyagi depriváció: azon személyekre érvényes, akikre az alábbi kilenc problémából legalább négy jellemző:

  1. hiteltörlesztéssel vagy lakással kapcsolatos fizetési hátralék;
  2. a lakás megfelelő fűtésének hiánya;
  3. kétnaponta hús, hal, vagy azzal egyenértékű tápanyag fogyasztásának hiánya;
  4. évi egyhetes, nem otthon töltött üdülés hiánya;
  5. anyagi okból nem rendelkezik személygépkocsival;
  6. anyagi okból nem rendelkezik mosógéppel;
  7. anyagi okból nem rendelkezik színes televízióval;
  8. anyagi okból nem rendelkezik telefonnal;
  9. váratlan kiadások fedezésének hiánya.

Relevancia

A fenntartható fejlődés fogalmától elválaszthatatlan az a követelmény, hogy a társadalom mindegyik rétege számára elérhetőek legyenek azok a javak és szolgáltatások, amelyek részét képezik egy átlagosan elfogadható életvitelnek. A fenntarthatóság megkérdőjeleződik, ha az előrejutás lehetősége csupán szelektív módon lehetséges, és léteznek olyan társadalmi csoportok, amelyek nem képesek az alapvető szükségleteiket fedezni. A szegénység, illetve a társadalmi kirekesztődés elleni küzdelem az Európa 2020 stratégiában is prioritásként szerepel. A súlyos anyagi deprivációban élők arányát mutató indikátor az egyik legfontosabb mérőszám, amely e küzdelem állásáról tájékoztat.

Elemzés

Magyarországon 2013 óta markáns javulás következett be a súlyos anyagi deprivációban élők arányát tekintve, bár a mutató továbbra is az EU átlagánál kedvezőtlenebb. Míg utóbbi az elmúlt tíz évben rendre 10% alatt maradt, addig a magyarországi eredmények minden évben meghaladták az EU átlagát. Uniós szinten kevésbé, Magyarországon azonban markáns trendek figyelhetőek meg a mutató alakulásában. 2005-től 2008-ig határozottan csökkent az országban a súlyos anyagi deprivációban élők aránya, 2008-tól azonban gyors növekedésnek indult, és 2013-ra megközelítette a 28%-ot. 2014-től jelentős csökkenés tapasztalható, 2019-ben a súlyos anyagi deprivációban érintettek aránya az előző évhez mért 1,4 százalékpontos csökkenés után 8,7%-ot tett ki.

A súlyos anyagi deprivációban élők aránya erős eltéréseket mutat korcsoportok szerint. A depriváció leginkább a 0–17 éves korcsoportot veszélyezteti Magyarországon. E korcsoportban 2019-ben az előző évhez mért 2,1 százalékpontos csökkenés után 13,1% volt a depriváltak aránya. A legkedvezőbb helyzetben a 65 évesek és annál idősebbek találhatók, e csoportban a súlyos anyagi deprivációban élők aránya 6,0%.

Nemzetközi kitekintés

Az Európai Unióban 2018-ban a lakosság 5,9%-a élt súlyos anyagi depriváció által érintett háztartásokban. Az EU egészét tekintve nem tapasztalunk olyan markáns folyamatokat, mint amilyeneket Magyarország esetében, de a tendenciák hasonlók: 2009-ig csökkent, ezt követően 2012-ig növekedett a súlyos anyagi deprivációban élők aránya.

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive