Fenntartható fejlődés indikátorai

Fő indikátor piktogramja

4.8. Működő kis- és középvállalkozások

2000 óta
2016 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
2018-ra megállt a működő társas vállalkozások számának hat éve tartó csökkenése.
A megszűnés előtt álló társas vállalkozások aránya a válságot követően csak 2015-től kezdett mérséklődni, 2019-ben viszont enyhén újra nőtt.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
STADAT-táblák

Definíciók

A működő vállalkozások száma megmutatja, hogy egy adott évben a regisztrált – jogilag létező – vállalkozások közül hány folytat gazdasági tevékenységet. Működőnek tekintünk minden vállalkozást, amelynek az adott évben volt árbevétele vagy foglalkoztatottja. Regisztrált szervezet: a megfigyelés időpontjában az adminisztratív nyilvántartásban szereplő, jogilag létező, adószámmal rendelkező egység, beleértve az adott időpontban csőd-, felszámolási, végelszámolási és kényszertörlési eljárás alatt állókat is.

Relevancia

A magyar gazdaságra a multinacionális nagyvállalatok és a hazai kis- és középvállalkozások jelenlétének kettőssége jellemző. Fontos cél utóbbiak megerősítése, versenyképességük növelése a bel- és külpiacon egyaránt. A gazdasági világválság hatását a külföldi tulajdonú multinacionális vállalatok is megérezték, a kis- és középvállalkozások pedig még sebezhetőbbé váltak. Ennek ellenére továbbra is utóbbiak biztosítják a foglalkoztatás legnagyobb részét. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia szerint olyan fejlesztéseket kell megvalósítani, amelyek a kezdő vállalkozásokat segítik a megerősödésben. További fontos teendő a vállalatokra nehezedő adminisztrációs költségek csökkentése, amelyek a szabályok bonyolultságából és állandó változásából adódóan jelentős terhet jelentenek a kkv-k számára. A keretstratégia megállapítja, hogy a vállalkozások többnyire már puszta működésükkel hozzájárulnak az értékteremtéshez és a gazdasági tőke erősítéséhez, önálló felelősségvállalásuk tovább javíthatja a hazai gazdasági erőforrások fenntarthatóságát. A hazai beszállítók, illetve elsősorban a lokális termelési rendszerek előnyben részesítése, továbbá a helyi, térségi gazdasági kapcsolatok erősítése hosszabb távon azt eredményezi, hogy az így megtermelt hozzáadott érték nagyobb hányada gazdagítja a Magyarországon élő embereket.

Elemzés

Hazánkban – az Európai Unió legtöbb tagországához hasonlóan – a társas vállalkozások többségükben kisvállalkozások. Létszámkategóriák szerint 2000-ben a működő társas vállalkozások 98%-a 50 főnél kevesebb foglalkoztatottal rendelkező kisvállalkozás volt. Ezen belül a 10 főnél kevesebb foglalkoztatottat alkalmazó mikrovállalkozások aránya 89%-ot tett ki. Az 50–249 fős középvállalkozások részaránya 2,0, a 250 főnél több munkavállalót foglalkoztató nagyvállalatoké 0,4% volt. 2000 és 2018 között ezek az arányok kismértékben eltolódtak a kisvállalkozások irányába, amelyek aránya 2018-ban 0,8 százalékponttal volt magasabb a nyolc évvel korábbinál, a középvállalatoké 0,7, a nagyvállalatoké 0,1 százalékponttal zsugorodott.

A regisztrált társas vállalkozások száma 2011-ig évről évre emelkedett, 2012 óta viszont folyamatosan csökkent. 2000 és 2014 között a bővülés 42%-ot tett ki, számuk 2019-ben 515 ezer volt. Az emelkedés mértéke a kezdeti években (2000–2004) 4–5% között mozgott. A válságot követően a bővülés 3% körül volt. 2008-ban az ehhez képest kiugró emelkedés (5,7%) elsősorban a törvényi változásokkal magyarázható. A vállalkozások beindításánál lényeges szempont az alapítás egyszerűsége, a bejegyzéshez szükséges tőke összege, valamint a felelősségvállalás mértéke. A korlátolt felelősségű társaságok száma az alapításukhoz szükséges törzstőke 2007. évi nagymértékű csökkentésével összefüggésben jelentősen emelkedett. 2013–2019 között 1–4%-os mérséklődés volt jellemző, ami részben – a visszaélések visszaszorítása érdekében hozott – törvényi változásokkal, így a cégalapítás megszigorításával, valamint a megemelkedett cégbejegyzési illetékkel magyarázható. További jogszabályi változások hatására is csökkent a társas vállalkozások száma: a 2014. március 15-én hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) kötelezővé tette a korlátolt felelősségű társaságok törzstőkéjének 3 millió forintra emelését.

A jogszabály a hatályba lépéstől 2 év haladékot adott a törzstőkeemelés teljesítésére, amit 2016-ban egy évvel meghosszabbítottak, de egyből esedékessé vált, ha a társasági szerződés módosult. Törzstőke- emelés hiányában a korlátolt felelősségű társaságoknak át kellett alakulniuk betéti vagy közkereseti társasággá. 2000-ben a regisztrált társas vállalkozások száma 411,5 ezer volt, 6,9% állt csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt. A társas vállalkozások száma 2019-re 25%-kal haladta meg a 2000. évi szintet, eközben a csőd-, felszámolási, végelszámolási, illetve kényszertörlési eljárás alatt állók aránya 7,9%-ra nőtt. A cégbíróság kényszertörlési eljárás megindítását rendeli el, ha

  • a törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a céget megszűntnek nyilvánítja,
  • a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be,
  • a cég a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre,
  • a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és
  • végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs helye.

A kényszertörlési eljárásokról 2014 óta rendelkezünk adatokkal. 2019-ben a társas vállalkozások valamivel több mint fele kényszertörlésből, 20–20%-a felszámolásból és végelszámolásból, 3,4%-a jogutóddal szűnt meg.

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive